Ugyanúgy keltünk, reggeliztünk, majd 7 órakor elindultunk a Magas-Tátra felé, a Csorba-tóhoz. Menet közben elkapott bennünket egy zápor, de mire a tó parkolójában megálltunk, szerencsénkre elállt. A pihenõnaphoz illõen, ma komoly túrázásról nem volt szó. Lehetett sétálni a Csorba-tó környékén, felvonóval felmenni a Solisko alá, és egy kisebb túrát tenni a Poprádi-tóhoz. A túra az alábbiak szerinti volt:
Útvonal: Csorba-tó (1346m, ) - Poprádi-tó (1494m, ) - Szimbolikus temetõ (1523m, ) - Popradské pleso vá. (1300m, , ) - Csorba-tó (1346m, -)19-en a túrázást választottuk. A Tátrai piros jelzésû Magisztrálán mentünk el a Poprádi-tóhoz. A Magisztrála ezen szakasza hatalmas kövekkel kirakott út már régóta szolgálja a turista társadalmat. Párás idõ volt, a felettünk magasodó gerincek is épp hogy láthatóak voltak. Egy szép, idõs cirbolyafenyõt láttunk az út mellett, meg egy kíváncsiskodó fenyõszajkót. Kb. 2 óra alatt értünk el a tóhoz, ahol leültünk az asztalokhoz. A tízórai elfogyasztása után körbesétáltuk a tavat, megnéztük a pisztrángokat, elmentünk a Szimbolikus temetõbe. Több mint 70 éve nyitották meg a temetõt, mely a Magas-Tátra áldozatainak állít méltó emléket. A kápolna falára írt mottó célszerû megfogadni, figyelembe venni: A halottak emlékére - az élõk intelmére. Sajnálatos módon minden évben szaporodnak az emléktáblák. Miután megtekintettük a szimbolikus temetõt, a sárga, majd a kék jelzésen elindultunk lefelé. Nagyobbrészt aszfaltúton haladtunk, egészen a villamos vasút Poprád-tavi megállójáig. Ezután is aszfaltúton kellett haladni, jelzés nélkül gyalogoltunk el a Csorba-tóig.
Maradt még egy óránk a megbeszélt találkozási idõpontig, akinek kedve volt, elment sétálni a Csorba-tóhoz. Páran a parkolóban maradtunk, a büfénél. Ismét mind jobban kezdett dörögni, majd eleredt az esõ. A sétálgató társaink esõköpenyben, sietve érkeztek meg egymás után a buszhoz. Elindultunk hazafelé a chata Baranec szálláshelyünkre. Tervbe volt véve a Prybilina melletti Liptói skanzen megtekintése, de az esõ elverte ezt a programot. A Magas-Tátra borzalmasan néz ki a pár évvel ezelõtti viharkár következtében. Hihetetlen mennyiségû fenyõt döntött ki az akkori szélvihar, még most sem termelték ki az összes fát, nem hogy pótolták volna a fákat. A regenerálódás évtizedekig fog tartani! A szálláshelyünkön nem esett egyelõre, bár körülöttünk elég sötétek voltak a fellegek.
A vacsora kivételesen szlovák specialitás volt, sztrapacskát kaptunk fõtt hússal. A társaságnak ez is ízlett. Vacsora után jött az égi áldás, de nem esett sokat, hamar elállt az esõ. Viszont szivárványt láthattunk, a hõmérséklet pedig leesett 12°C-ra! Igaz, reggelre ismét felmelegedett, nyári öltözékben mehettünk a következõ túránkra. A lehûlt levegõ miatt ma este látszott legélesebben az Alacsony-Tátra fõgerince, a Chopok környéke. Ma éjjel nem nyitott ablakokkal aludtunk, a faházak kellemesen lehûltek.
|
© 2006-2024 természetbarátok.hu