Szlovákia, Nyugati-Tátra - jutalomtúra 2012
-Beszámoló- -Mellékletek-
2012. június 30. Kiutazás
Hét erdélyi jutalomtúra után, talán a nosztalgiának köszönhetõen, Szlovákiába terveztük meg a 2012 évi egyhetes túránkat. Cél a Nyugati-Tátra, vagy talán jobban ismerõs a Liptói-havasok megnevezése a hegységnek. Nagyon régen, 1991-ben bejártuk már ezeket a hegyeket, akkor a Raèkova-völgy bejáratánál levõ kempingben sátoroztunk. Annak idején nem volt sok szerencsénk az idõjárással, eléggé csapadékos, hûvös idõt fogtunk ki augusztusban, a 20-át megelõzõ héten. Az archívumban megtalálható kevés fénykép is ezt bizonyítja. Az akkori társaságból talán négyen voltunk jelen ez alkalommal.
A Nyugati-Tátra Szlovákia második legmagasabb hegysége, nagyobbik része a hajdani Liptó vármegyére esik, kisebb területe átnyúlik Árva vármegyére, valamint Lengyelországba. A Nyugati-Tátra geológiai szempontból rokon a Magas-Tátrával, egyidõben keletkeztek. A Tátra legkiterjedtebb, kb. 400 km2 területû része a Nyugati-Tátra. Fõgerincének hossza 32 km Fõgerince nagyon szeszélyesen kanyarog, melynek hossza kb. 35 kilométer. A Magas-Tátrához képest 250-300 méterrel alacsonyabba hegység, de így is sok csúcsa meghaladja a 2000 métert. Mind többen kedvelik a turisták közül a Nyugati-Tátrát. 20 évvel ezelõtt úgy lehetett itt túrázni, hogy alig találkoztunk emberrel a gerinceken, a völgyekben. Ma már ez nem mondható el, a látogatottsága kezdi megközelíteni a Magas-Tátráét. A legmagasabb csúcsa a Bystra (2248 m), mely 1km-re délre található a fõgerinctõl. A kitartó turisták jutalma a pompás panoráma Liptóra, Árvára, Lengyelországra, a hegygerincekre, a völgyekre, persze ha az idõjárás is úgy akarja. A Nyugati-Tátra legszebb és legvonzóbb része a Rohács-völgy, mely látványban összemérhetõ a Magas-Tátrával, a fõgerinc nyugati részében található. Jellegzetes csúcsai az Plaèlivá (2125m), az Ostrý Rohaè (2088m) és a Volovec (2063m). Ezen a szakaszon, több helyen láncok, acél sodronyok segítik a turisták elõrehaladását, igazi kihívás az erre járóknak. A Tátra, a Kárpátokkal együtt, mintegy 100 millió évvel ezelõtt, a Föld történetének középkorában gyûrõdött fel. A hegység kristályos magja magasba emelkedett, de lábait még hosszú idõn át a tenger hullámai verdesték. A következõ jelentõs változás a Tátra arculatának kialakulásában a földtörténeti újkorban volt, amikor is hevesebb alpi hegységképzõdés ment végbe. Az oligocén korban a tenger visszahúzódott a Kárpátok lábaitól, ezután több hegymozgás már nem érte a hegységet. A földtörténeti újkorban többször erõsen eljegesedett a Föld felszíne, ezek az eljegesedések alakították ki a hegység ma is látható arculatát. A hegység mai felszínének kialakulására leginkább a visszahúzódó gleccserek voltak hatással. A hegység fõ tömegét alkotó kemény gránitból a jégárak vésték ki a hegység mai arculatát. A folyamat jellegzetes nyomai sok helyen ma is felfedezhetõk, a hajdani gleccserek kiterjedt morénákat, kõgörgetegeket hoztak létre. A gleccserteknõkben kialakult tengerszemek, a moréna gátak tanúi az egykori eljegesedésnek. A tátrai régión halad át a Fekete- és a Balti-tengerbe ömlõ folyók fõ vízválasztója. A hegység vizei 4 folyót táplálnak. A Fekete-Dunajec és a Poprád-folyó északi irányt vesz, a Visztulával egyesülve a Balti-tengerbe folyik. A Fehér-Vág és az Árva, a Vággal, majd a Dunával egyesülve a Fekete-tengerbe torkollik.
39-en jöttünk össze az idei jutalomtúrára. A létszám nem igen változott az elõzetes jelentkezésekhez képest, mindössze az egyik túratársunk maradt le, egy sajnálatos baleset folytán. Szombaton reggel hatkor indultunk el Százhalombattáról, az Ebatta kultúrkocsma elõl. Tárnokról, Érdrõl, Budapestrõl is jöttek a túratársak. Rétságon megálltunk félórára, majd Parassapusztán léptük át az országhatárt, mely a mai világban semmilyen izgalmat nem okoz az átlépõknek. Zólyom, majd Besztercebánya érintésével jutottunk el Donovalyba, ahol ¾ órás pihenõt tartottunk. Tulajdonképpen Besztercebányán szerettünk volna szétnézni, de az útelterelések miatt elméláztuk a központba vezetõ utat. Nem volt sietõs az utunk, mivel a chata Baranec tulajdonosainak du. 4 órát ígértünk az érkezésünkre. Kicsit szétnéztünk Donovalyban, az Alacsony-Tátra és a Nagy-Fátra hágójában levõ turisztikai központban, majd lebuszoztunk a Liptói-völgybe. Rózsahegyen álltunk meg városnézésre, hogy kielégítsük a kulturális igényeinket is. A Vág jobb oldalán, a vasútállomás mellett találtunk egy parkolót, mely nem messze van a régi városközponttól. Jelenleg kb. 30 000 ember lakik a városban. A központot szépen rendbehozták, sétáló utcát is kialakítottak. A tatárjárás elõtti években említik elõször a település nevét. Megnéztük a Városházát, a Szent András templomot, melynek szárnyasoltára eredeti gótikus. A templom déli oldalában található Andrej Hlinka, a szlovák nemzeti mozgalom egyik vezetõjének a mauzóleuma. Itt volt pap Rózsahegyen. Igen csak nagyszabásúra sikeredett a mauzóleum! A buszhoz visszamenet megtaláltuk a régi vizivárat, ahol Brandenburgi Katalin is megszállt egy éjszakára, mint Bethlen Gábor menyasszonya, a Kassára vezetõ útja során.
A városnézés után, Liptószentmiklóson keresztül ½4 tájékában megérkeztünk a szálláshelyünkre. Liptószentmiklós után kicsit kalandosra sikeredett a buszozás, jó hogy a társaság nagy része ezt nem érzékelte. A GPS-nek köszönhetõen egy igen szûk, kanyargós aszfaltúton értünk le Smreèany-ba. Ettõl kezdve normális aszfaltúton, ®iar-on keresztül értük el a chata Baranecet. A fogadóink már vártak ránk, elõször a faházakat osztottuk el. Az eredeti beosztás módosult, mivel a házigazdáink felajánlottak több kétszemélyes szobát a nagy turistaházban. Ennek köszönhetõen kényelmesen tudtunk berendezkedni az egyhetes ittlétünkre. A vacsorát hét órára beszéltük meg, addig bõven maradt idõ a szétpakolásra, a környék megnézésére, felfedezésére. Finom vacsorát kaptunk, üdítõ, csapolt sör is kapható a turistaházban, minden jel arra mutatott, hogy kellemes egy hetet fogunk itt eltölteni a Nyugati-Tátrában.
|
|
|