Szlovákia, Nyugati-Tátra - jutalomtúra 2012
-Beszámoló- -Mellékletek-
2012. július 2. Nyugati-Tátra, Bystra
Öt órakor már ébredeztek az emberek. A reggeliig mindenki összepakolta a túrázáshoz szükséges holmikat, az elemózsiát, az 1-2 liter innivalót. Hátizsákkal mentünk reggelizni ½7-re. A bõséges reggeli után hét után pár perccel elindultunk Podbanské felé, a túra kiindulási pontjára. Kevesebbet kellett busszal utaznunk, mint a megelõzõ napon, így ½8-kor elkezdtünk gyalogolni. Két változat került meghirdetésre, az alábbiak szerint:
Útvonal: Podbanské (925m,
) - Kamenistá dolina () - Py¹né sedlo (1791m, 
) - Bly¹t (2155m, ) - Bystré sedlo (1946, ) - Bystrá (2249m, ) - Bystrá dolina (
) - 537-es sz. mûút (840m, ) Túratáv: 20km
Emelkedõ: 1520m
Menetidõ: 8.5 óra
Minõsítõ pontszám: 68+30,4+16,2+1=116 pont (magashegyi)
Alternatív útvonal: Podbanské (925m,
) - Kôprová dolina (
) - Kme»ov vodopad (1125m, ) - Podbanské (925m, ) Túratáv: 12km
Emelkedõ: 200m
Menetidõ: 4 óra
Minõsítõ pontszám: 18+6+1=25 pont
23-an vágtunk neki a kék jelzésnek, közülünk 6-an a törpefenyves övezetbõl visszafordultak. Egy emberünk a piros Magisztrálán visszagyalogolt a szálláshelyünkre, a többiek a Kôprová-völgyben felsétáltak a Kme»ov-vízesésig, majd visszatértek a buszhoz. Az elsõ tájékoztató táblánál 3½ óra szintidõt adtak meg a Py¹né-nyeregig. Ez már mutatta, hogy jó hosszan fogunk gyalogolni a Kamenistá-völgyben felfelé. Így is történt. A kék jelzésünk hamar elvált a Magisztrálától, majd egy kisebb dombot kellett kereszteznünk, hogy elérjük a Kamenistá-patakot. Majd 4km-t haladtunk felfelé, amíg kiértünk a lucosból. Hol a patak mellett közvetlenül, hol jóval felette haladt az ösvényünk. Túl sokan nem járják ezt a völgyet, az ösvényt eléggé benõtték a bokrok, növények. A védett állatok, köztük a medvék nyugalmának érdekében csak június 15-tõl járható ez a völgy. Erre tábla is figyelmeztetett az út elején. A gyalogfenyvesbe kiérve már látványos volt a két oldalgerinc. A kettõ közül a baloldali a sziklásabb, látványosabb, majd 2000m magas a Kotlova csúcsa, az oldalgerinc közepe táján. A jelzésünk végig a rohanó patak mellett haladt felfelé. Sok kisebb vízesésen, sellõn keresztül rohan lefelé a víz, a nagyobb sziklákat kerülgetve. Sok virágot láttunk ezen a szakaszon. Az egyik nagyobb vízesésnél, mely már majdnem a törpefenyves tetején volt, megpihentünk, bevártuk a lassabban jövõket. Innen fordultak vissza hatan.
Láttuk már a Py¹né-nyerget, nekiduráltuk magunkat a hátra levõ szintnek. Szintidõre, 11 órára felértünk az 1792m magas füves nyeregbe, bár kissé szétszóródott a csapatunk. A lengyel-szlovák határkõ körül leheveredtünk 20 percre pihenni, nézelõdni. A nyereg alatt elég sok hófolt volt még, az olvadó hó táplálja a Kamenistá-patakot. Keleti irányban a Veµká Kamenistá 2128m magas csúcsa látszódott. Északi irányban a lengyel Pyszniañska-völgy volt alattunk, a völgyben sok elszáradt lucfenyõ foltot láttunk. Nyugatra a fõgerinctõl nem sokat lehetett látni, csupán a Jakubina és a Baranec oldalgerincek teteje látszódott a látóhatáron. A fõgerincen elindultunk felfelé, még bõven leküzdendõ szintünk a mai napra. Mind magasabbra jutottunk, annál szebb lett a panoráma. Keleten feltûnt a 2068m magas Smreèiny, mögötte a Magas-Tátra csipkéi, a Kriván piramisával. Elõttünk mind teljesebb lett a 2173m magas Klin, a mögötte levõ Jakubina oldalgerinc, a távolabb levõ csúcsok, oldalgerincek. 12 után nem sokkal felértünk 2248m magas csúcsra. A szellõ fújdogált, hûvös is volt, elõ kellett venni a dzsekiket. Alattunk levõ katlanban a Bystré-tavakban gyönyörködhettünk. Kiváló panorámánk volt. A csúcskõre valaki egy kabala babát helyezett el, idáig senkinek sem jutott eszébe elvinni.
Több mint félórát tartózkodtunk fenn. Egy kisebb oldalgerincen, a sárga jelzésen elindultunk lefelé. Kb. 1km után, meredek szerpentineken leereszkedtünk a Bystra-völgybe, a köves, csúszós ösvényen. Elhaladtunk egy kiszáradt tavacska mellett, majd beértünk a törpefenyõk közé. A zöld vegetációban sok virágot lehetett fotózni, rengeteg sárga fészkes virág, pettyes tárnics, zászpa, gólyaorr, fehér ernyõsök volt ezen a szakaszon. Az ösvényünk együtt haladt a rohanó Bystra-patakkal. A patak jellege teljesen megegyezett a Kamenistá-patakkal. Átkeltünk egy rogyadozó fahídon, majd nemsokára elértük a lucfenyvest. Itt is meredeken lejtett az ösvényünk. 978m tszf. magasságban kereszteztük a tátrai piros Magisztrálát. Itt egy esõbeállóban megpihentünk, innen még félórát kellett gyalogolnunk a reánk várakozó autóbuszra. Mindenki a buszon volt, a mai napon rendben ment a hazautazás. Megérkezve a szálláshelyünkre, több mint egy óránk maradt a vacsoráig. Mindenki rendbe tudta tenni magát, maradt idõ szomszédolásra, beszélgetésre. A társaság eléggé elfáradt, de nagyon sokat megmutatott magából a Nyugati-Tátra. A vacsorára ismét nem lehetett panasz, nagyon finom ételt készített a szakácsnõ. Másnap a részletes terv szerinti Jakubina meghódítása következett.
|
|
|