Szlovákia, Nyugati-Tátra - jutalomtúra 2013

-Beszámoló- -Mellékletek-


2013. július 12. Alacsony-Tátra, Deményfalvi-völgy barlangjai

Reggel - hiába szuggeráltuk a környéket - nem sok változást hozott az idõjárás. Nem kockáztattuk meg a túrázást, helyette a barlangászást választottuk. Négy barlang is van közelünkben, a döntés az volt, hogy elõször a Deményfalvi Szabadság Cseppkõbarlangot keressük fel, majd a következõ barlang a nem messze levõ Jégbarlang lesz. Liptószentmiklóstól nincs messze a Vázseci Cseppkõbarlang sem, ez is szóba jöhet még. A reggeli után elindultunk Liptószentmiklóson keresztül a Deményfalvi-völgybe. Még nem nagyon volt mozgás, elsõként parkolhattunk le a buszok számára fenntartott helyen. Felsétáltunk a barlang bejáratához, kb. negyed órát kellett várakoznunk, míg kinyitott a pénztár. Ma mindenki a zsebében levõ Euro terhére rendezte belépõjegyét.

A barlangot 1921-ben A. Král és A. Mi¹ura fedezte fel egy víznyelõn keresztül. Az ösvények kiépítése és a villanyvilágítás bevezetése után 1924-ben a barlangot látogathatóvá tették. A mai bejáratot 1930-ban alakították ki, a Toèi¹tie hegy nyugati lejtõjén, 870 m tengerszint feletti magasságban, azaz 50m-el a völgy felett. A szomszéd Kopár-barlanggal (Pustá jaskyòa) együtt teljes hossza 8900m. A cseppkõbarlang a Deményfalvi-völgy hatalmas földalatti karsztrendszerének részét képezi. Egyedülálló cseppkõdíszítése van amely a legszebb barlangok közé sorolja Európában. A barlang bejárata 870m tengerszint feletti magasságban fekszik és a parkolóhelytõl szerpentin ösvény által közelíthetõ meg, miközben 67 m szintkülönbséget kell leküzdeni. Folyosóinak a teljes hossza több mint 8400m, ebbõl a mai napig 7624m-t térképeztek fel.

A középtriász kékesszürke, guttensteini mészkõben képzõdött hat szinten. A legalsó szinten folyik a Deményfalvi-patak, mely a Lúèkyban lévõ víznyelõkben bújik a föld alá. A földfelszínre újra egy hatalmas karszti vízfeltörésen keresztül jön elõ, egy azonos nevû oldalvölgy torkolatánál. A fehér cseppkövek mellett sárga, rózsaszín, piros, majdnem lila színû is található. Helyenként szürke, sötétzöld, majdnem fekete színû is látható, a mangánvegyületek miatt. A barlang alján a legkülönbözõbb cseppkõképzõdményekkel díszített tavakat találunk. A barlang különlegességei közé tartoznak a borsó nagyságú cseppkövek. A cseppkövek manapság is növekednek. A Deményfalvi-cseppkõbarlangban számos terem és dóm látható, gyönyörû cseppköves díszítéssel. A legnagyobb közülük a Nagy-dóm hossza 75m, szélessége 45m és 65m a magassága. A földalatti folyómeder szakaszain kívül barlangi kis tavak is ámulatba ejtik a látogatókat. Egész évben átlagosan állandó 6,1 és 7,0°C hõmérsékletû a barlang. A levegõ relatív nedvességtartalma közel van a 100%-hoz.

Kilenc óra körül mentünk be a barlangba, kb. 1 óra 20 percet töltöttünk el a föld alatt. Idõközben már szlovákok is jöttek, de mi külön csoportot képeztünk. Kedves szlovák idegenvezetõ kislányt kapott a csoport. Vele a tolmácsunk tudott szót váltani, de ahol megálltunk, ott hangszórókon keresztül ízes, tiszta magyarságú tájékoztatót hallhattunk. A látvány igazolta a híres szépségét, csodálatos cseppkövei vannak a barlangnak. Megkapó a teljesen átlátszó tavacskák türkiz zöld színe, a felettük levõ cseppkövek tükörképével. A látogatás befejeztével visszamentünk a parkolóba, majd azonnal lementünk a Jégbarlanghoz. A Deményfalvi Jégbarlang bejárata a Bástya nevû sziklában 840 m tengerszint feletti magasságban nyílik, kb. 90 méterrel a völgymeder felett. A barlanghoz mintegy 15 perc alatt jut fel a látogató a kiépített kanyargós járdán. A négyszintes barlang rendszer kialakítása nagyban köszönhetõ a Deményfalvi-pataknak, ezt bizonyítják az ovális alakú folyosók, a legömbölyített gránit kavicsok. A barlangnak három nyílása van, ezek egymás mellett helyezkednek el a Kõház feletti Bástya nevû mészkõszirt nyugati oldalán. A felsõ szintek jégmentesek, lepusztult cseppkõdíszítéssel, csak a legalsó szint elülsõ része jegesedett el.

A látogatható szakasz kb. 650 méter hosszú, a szintkülönbség pedig 48 méter. A bejárat és kijárat ugyanazon tengerfeletti magasságban található, a közöttük levõ távolság pedig csupán 40 m. A barlangtúra idõtartama kb. 45 perc, de mi több mint egy órát töltöttünk el a föld alatt, köszönhetõen, hogy az idegenvezetõnk nem sürgetett bennünket. Külön csoportot alkottunk, itt is magyarul hallhattuk a barlang keletkezésérõl, a benne található termekrõl, képzõdményekrõl az ismertetõt. A látogatási útvonal hatalmas folyami folyosókon keresztül vezet, amelyeket meredek szakaszok kötnek össze. Az útvonal elsõ része cseppkõdíszítésû tereken, míg a másik a barlang jéggel borított részein keresztül vezet. A cseppkõ- és a jégdíszítések kombinációja nagyon érdekes látogatási útvonalat alkot, amely során a látogatók tájékoztatást kapnak a barlangok kialakulásáról, a cseppkõképzõdmények keletkezésérõl, a barlang eljegesedésérõl, valamint az eljegesedésnek az eredeti cseppkõkitöltésre gyakorolt hatásáról. A Nagy-terem eljegesedett részében nyáron sem emelkedik a hõmérséklet 0 °C fölé. A barlang eljegesedését a be- és kijárati részének függõleges volta és a legfelsõ részén lévõ nyílások okozták. A hideg külsõ levegõ télen a nyílásokon bejutva az alsó térségbe kerül, ahol 0 °C alá hûl le. A mészkõrétegen átszivárgó víz rögtön megfagy, így képzõdnek a jég sztalaktitok és jég sztalagmitok, valamint a barlang alján a vastag jégréteg.

A Deményfalvi-jégbarlang a világ elsõ ismert barlangjai közé tartozik. Már az 1299. 12. 5-én kelt esztergomi érsekségi okirat is említi. Elsõként ifj. Buchholtz György kutatta át 1719-ben, õ készítette el a barlang rajzát, megjelölve az eljegesedett és cseppköves részeket. Ezután a világ több tudósa is meglátogatta. A XIX. század 80-as éveiben a Magyarországi Kárpátegyesület munkája nyomán a nagyközönség számára is látogathatóvá vált. 1924-ig szurokfáklyákkal, gyertyákkal és petróleumlámpákkal látogatták. Ekkor az újonnan megnyitott Szabadság barlang népszerûbb lett. Csak 1951-ben, miután falépcsõket, új ösvényt és villanyvilágítást építettek ki benne, vált újra látogathatóvá. Ha elõzõleg nem jártunk volna a Szabadság barlangban, a cseppköves szakaszok biztosan nagyobb hatást tettek volna ránk. Ez persze semmit sem von le a cseppköves rész szépségérõl, viszont bepillantást nyertünk a jég birodalmába. A jég alakzatok talán még változatosabbak, mint a híres Dobsinai Jégbarlangban.

A barlang megtekintése után visszasétáltunk a parkolóba, majd közkívánatra 40 perces szabadfoglalkozás következett. Az idõ mintha javulni kezdett volna, de még sok volt a felhõ, párás volt a levegõ. Mivel a két barlang bejárása során telítõdtünk az élményekkel, sok lett volna a harmadik Vázseci barlang felkeresése. Helyette 1315-kor lementünk Liptószentmiklósra, beiktattunk egy rövid városnézést. Különben is már második éve rendszeresen átmentünk a városon, de még egyszer sem álltunk meg a város megtekintésére. Területén már a bronzkorban is laktak emberek. Liptószentmiklóst elsõként említõ írásos emlék 1286-ból származik. 1360-ban Nagy Lajos királytól városi rangot és piactartási jogot kapott, majd 1424-ben két országos vásár tartására is jogot szereztek. 1443-ban megerõsítették a templomot. A város sokat szenvedett a huszita háborúkban. Egykori várát 1454 elõtt Szentmiklósi Pongrác építtette, a falakon belül pedig kúriát épített. A XV-ik század végére kereskedelmi központja lett, a XVI-ik század elején létrejöttek az elsõ céhek is. 1677-ben Liptó vármegye székhelye lett. 1713 márciusában a városban ítélték el és végezték ki a legendás betyárt és népi hõst, Jáno¹ikot. A város a szlovák nemzeti ébredés központja. Az 1910-es népszámlálás során 3251 lakosából 1656 szlovák, 900 magyar és 655 német volt. Jelenleg több mint 30000 lakosa van, 100% a szlovákok lakosok aránya. Fontos idegenforgalmi központ, közelben helyezkednek el az Alacsony-Tátra, a Nyugati-Tátra és a Kócsi hegyek (Choèské vrchy)

A rendelkezésre álló 1,5 óra alatt a Fõ téren és a környékén néztünk szét. A város nevezetességei is többségében itt találhatók. A tér arculata már a XIV. században kezdett kialakulni, és napjainkban a város történelmi magvát képezi. Déli részén ékeskedik a Szent Miklós római katolikus templom, Liptószentmiklós legrégebbi építészeti remekmûve és egyúttal Liptó legnagyobb korai gótikus építménye. A templom XIII-ik századi, gótikus eredetû, 1280 körül épült egy régebbi kápolna helyén. A XV. században a Pongráczok erõdítménnyel vették körül, majd gótikus stílusban bõvítették. A XVIII. században barokk stílusban átalakították. Erõdfalait 1945 után bontották el, ekkor nyerte vissza gótikus jellegét is, berendezése eredeti. A templom közvetlen közelében, a tér délnyugati részén található a város legrégebbi világi építészeti mûemléke, a Pongrácz-kúria. Figyelmet érdemlõ a Felszabadítók terének nyugati részén álló Illésházy-kúria, amely a XVIII. században Liptó vármegye elsõ székhelye volt 1793-ig, amikor is befejezték a tér közepén az új vármegyeháza építését. A Fõ tértõl nem messze található az evangélikus templom, melyet 1783-85-ben építettek empire stílusban. 1930-ban létesítették a Karszt Múzeumot, mely éppen zárva volt. Pedig a Szabadság barlangi belépõnkkel kedvezményesen meglátogathattuk volna a múzeumot!

1500 órakor visszaindultunk a szálláshelyünkre, 20 perc alatt hazaértünk. Maradt bõven idõ a pakolászásra, de azt is meg lehet unni. Gyülekezni kezdett a társaság az ebédlõben. Elkezdtünk beszélgetni az elmúlt hétrõl a sörözgetés közben. A vacsora idõpontját sikerült korábbra hozni, 1/27-re. Házigazdánk megismételte a múlt évi remekét, ismét egy pompás gulyást készített a búcsúestére. Repetára is volt lehetõség! 10 liter finom borral is meglepte a társaságot. A vacsora végeztével megköszöntük Neki, valamint a családtagoknak munkájukat, vendégszeretetüket. Teljesen családi alapokon müködtetik a chata Baranecet. Felesége, testvérei, gyerekei és a veje is csatasorban áll, ha szükség van rájuk. Most kellett a segítség, hiszen 50-en voltunk! Megköszöntük a szíves vendéglátást, a segítõkészségüket, majd átadtuk szerény ajándékainkat. Florekék is köszönetet mondtak Nekünk, a nagy létszámunk ellenére sem okoztunk gondot Nekik, visszavárnak harmadszorra is Bennünket. Következett a levezetõ buli, néha a táncparkett is megtelt. Florek is beállt közénk. Reggel kiderült, hogy még az énekkarosok közé is beszállt, Õ is elénekelt egy-két nótát.



Ugrás az elsõre

(A fényképeket Szabó Zsolt (SzZs), Kutasi Zsuzsa (KZs), Kovács István (Kovi), Kalauz Imre (KI), József László (JL), Oroszné Virág Mónika (OM), Orosz József (OJ), Sokorai Katalin (SK), dr. Muskovits József (MJ), Tercsi Judit (TJ) és Muskovics András (MA) készítette)

A túrát teljesítők névsora



© 2006-2024 természetbarátok.hu