Szlovákia, Nyugati-Tátra - jutalomtúra 2013
-Beszámoló- -Mellékletek-
2013. július 12. Alacsony-Tátra, Deményfalvi-völgy barlangjai
Reggel - hiába szuggeráltuk a környéket - nem sok változást hozott az idõjárás. Nem kockáztattuk meg a túrázást, helyette a barlangászást választottuk. Négy barlang is van közelünkben, a döntés az volt, hogy elõször a Deményfalvi Szabadság Cseppkõbarlangot keressük fel, majd a következõ barlang a nem messze levõ Jégbarlang lesz. Liptószentmiklóstól nincs messze a Vázseci Cseppkõbarlang sem, ez is szóba jöhet még. A reggeli után elindultunk Liptószentmiklóson keresztül a Deményfalvi-völgybe. Még nem nagyon volt mozgás, elsõként parkolhattunk le a buszok számára fenntartott helyen. Felsétáltunk a barlang bejáratához, kb. negyed órát kellett várakoznunk, míg kinyitott a pénztár. Ma mindenki a zsebében levõ Euro terhére rendezte belépõjegyét.
A barlangot 1921-ben A. Král és A. Mi¹ura fedezte fel egy víznyelõn keresztül. Az ösvények kiépítése és a villanyvilágítás bevezetése után 1924-ben a barlangot látogathatóvá tették. A mai bejáratot 1930-ban alakították ki, a Toèi¹tie hegy nyugati lejtõjén, 870 m tengerszint feletti magasságban, azaz 50m-el a völgy felett. A szomszéd Kopár-barlanggal (Pustá jaskyòa) együtt teljes hossza 8900m. A cseppkõbarlang a Deményfalvi-völgy hatalmas földalatti karsztrendszerének részét képezi. Egyedülálló cseppkõdíszítése van amely a legszebb barlangok közé sorolja Európában. A barlang bejárata 870m tengerszint feletti magasságban fekszik és a parkolóhelytõl szerpentin ösvény által közelíthetõ meg, miközben 67 m szintkülönbséget kell leküzdeni. Folyosóinak a teljes hossza több mint 8400m, ebbõl a mai napig 7624m-t térképeztek fel.
A középtriász kékesszürke, guttensteini mészkõben képzõdött hat szinten. A legalsó szinten folyik a Deményfalvi-patak, mely a Lúèkyban lévõ víznyelõkben bújik a föld alá. A földfelszínre újra egy hatalmas karszti vízfeltörésen keresztül jön elõ, egy azonos nevû oldalvölgy torkolatánál. A fehér cseppkövek mellett sárga, rózsaszín, piros, majdnem lila színû is található. Helyenként szürke, sötétzöld, majdnem fekete színû is látható, a mangánvegyületek miatt. A barlang alján a legkülönbözõbb cseppkõképzõdményekkel díszített tavakat találunk. A barlang különlegességei közé tartoznak a borsó nagyságú cseppkövek. A cseppkövek manapság is növekednek. A Deményfalvi-cseppkõbarlangban számos terem és dóm látható, gyönyörû cseppköves díszítéssel. A legnagyobb közülük a Nagy-dóm hossza 75m, szélessége 45m és 65m a magassága. A földalatti folyómeder szakaszain kívül barlangi kis tavak is ámulatba ejtik a látogatókat. Egész évben átlagosan állandó 6,1 és 7,0°C hõmérsékletû a barlang. A levegõ relatív nedvességtartalma közel van a 100%-hoz.
Kilenc óra körül mentünk be a barlangba, kb. 1 óra 20 percet töltöttünk el a föld alatt. Idõközben már szlovákok is jöttek, de mi külön csoportot képeztünk. Kedves szlovák idegenvezetõ kislányt kapott a csoport. Vele a tolmácsunk tudott szót váltani, de ahol megálltunk, ott hangszórókon keresztül ízes, tiszta magyarságú tájékoztatót hallhattunk. A látvány igazolta a híres szépségét, csodálatos cseppkövei vannak a barlangnak. Megkapó a teljesen átlátszó tavacskák türkiz zöld színe, a felettük levõ cseppkövek tükörképével. A látogatás befejeztével visszamentünk a parkolóba, majd azonnal lementünk a Jégbarlanghoz. A Deményfalvi Jégbarlang bejárata a Bástya nevû sziklában 840 m tengerszint feletti magasságban nyílik, kb. 90 méterrel a völgymeder felett. A barlanghoz mintegy 15 perc alatt jut fel a látogató a kiépített kanyargós járdán. A négyszintes barlang rendszer kialakítása nagyban köszönhetõ a Deményfalvi-pataknak, ezt bizonyítják az ovális alakú folyosók, a legömbölyített gránit kavicsok. A barlangnak három nyílása van, ezek egymás mellett helyezkednek el a Kõház feletti Bástya nevû mészkõszirt nyugati oldalán. A felsõ szintek jégmentesek, lepusztult cseppkõdíszítéssel, csak a legalsó szint elülsõ része jegesedett el.
A látogatható szakasz kb. 650 méter hosszú, a szintkülönbség pedig 48 méter. A bejárat és kijárat ugyanazon tengerfeletti magasságban található, a közöttük levõ távolság pedig csupán 40 m. A barlangtúra idõtartama kb. 45 perc, de mi több mint egy órát töltöttünk el a föld alatt, köszönhetõen, hogy az idegenvezetõnk nem sürgetett bennünket. Külön csoportot alkottunk, itt is magyarul hallhattuk a barlang keletkezésérõl, a benne található termekrõl, képzõdményekrõl az ismertetõt. A látogatási útvonal hatalmas folyami folyosókon keresztül vezet, amelyeket meredek szakaszok kötnek össze. Az útvonal elsõ része cseppkõdíszítésû tereken, míg a másik a barlang jéggel borított részein keresztül vezet. A cseppkõ- és a jégdíszítések kombinációja nagyon érdekes látogatási útvonalat alkot, amely során a látogatók tájékoztatást kapnak a barlangok kialakulásáról, a cseppkõképzõdmények keletkezésérõl, a barlang eljegesedésérõl, valamint az eljegesedésnek az eredeti cseppkõkitöltésre gyakorolt hatásáról. A Nagy-terem eljegesedett részében nyáron sem emelkedik a hõmérséklet 0 °C fölé. A barlang eljegesedését a be- és kijárati részének függõleges volta és a legfelsõ részén lévõ nyílások okozták. A hideg külsõ levegõ télen a nyílásokon bejutva az alsó térségbe kerül, ahol 0 °C alá hûl le. A mészkõrétegen átszivárgó víz rögtön megfagy, így képzõdnek a jég sztalaktitok és jég sztalagmitok, valamint a barlang alján a vastag jégréteg.
A Deményfalvi-jégbarlang a világ elsõ ismert barlangjai közé tartozik. Már az 1299. 12. 5-én kelt esztergomi érsekségi okirat is említi. Elsõként ifj. Buchholtz György kutatta át 1719-ben, õ készítette el a barlang rajzát, megjelölve az eljegesedett és cseppköves részeket. Ezután a világ több tudósa is meglátogatta. A XIX. század 80-as éveiben a Magyarországi Kárpátegyesület munkája nyomán a nagyközönség számára is látogathatóvá vált. 1924-ig szurokfáklyákkal, gyertyákkal és petróleumlámpákkal látogatták. Ekkor az újonnan megnyitott Szabadság barlang népszerûbb lett. Csak 1951-ben, miután falépcsõket, új ösvényt és villanyvilágítást építettek ki benne, vált újra látogathatóvá. Ha elõzõleg nem jártunk volna a Szabadság barlangban, a cseppköves szakaszok biztosan nagyobb hatást tettek volna ránk. Ez persze semmit sem von le a cseppköves rész szépségérõl, viszont bepillantást nyertünk a jég birodalmába. A jég alakzatok talán még változatosabbak, mint a híres Dobsinai Jégbarlangban.
A barlang megtekintése után visszasétáltunk a parkolóba, majd közkívánatra 40 perces szabadfoglalkozás következett. Az idõ mintha javulni kezdett volna, de még sok volt a felhõ, párás volt a levegõ. Mivel a két barlang bejárása során telítõdtünk az élményekkel, sok lett volna a harmadik Vázseci barlang felkeresése. Helyette 1315-kor lementünk Liptószentmiklósra, beiktattunk egy rövid városnézést. Különben is már második éve rendszeresen átmentünk a városon, de még egyszer sem álltunk meg a város megtekintésére. Területén már a bronzkorban is laktak emberek. Liptószentmiklóst elsõként említõ írásos emlék 1286-ból származik. 1360-ban Nagy Lajos királytól városi rangot és piactartási jogot kapott, majd 1424-ben két országos vásár tartására is jogot szereztek. 1443-ban megerõsítették a templomot. A város sokat szenvedett a huszita háborúkban. Egykori várát 1454 elõtt Szentmiklósi Pongrác építtette, a falakon belül pedig kúriát épített. A XV-ik század végére kereskedelmi központja lett, a XVI-ik század elején létrejöttek az elsõ céhek is. 1677-ben Liptó vármegye székhelye lett. 1713 márciusában a városban ítélték el és végezték ki a legendás betyárt és népi hõst, Jáno¹ikot. A város a szlovák nemzeti ébredés központja. Az 1910-es népszámlálás során 3251 lakosából 1656 szlovák, 900 magyar és 655 német volt. Jelenleg több mint 30000 lakosa van, 100% a szlovákok lakosok aránya. Fontos idegenforgalmi központ, közelben helyezkednek el az Alacsony-Tátra, a Nyugati-Tátra és a Kócsi hegyek (Choèské vrchy)
A rendelkezésre álló 1,5 óra alatt a Fõ téren és a környékén néztünk szét. A város nevezetességei is többségében itt találhatók. A tér arculata már a XIV. században kezdett kialakulni, és napjainkban a város történelmi magvát képezi. Déli részén ékeskedik a Szent Miklós római katolikus templom, Liptószentmiklós legrégebbi építészeti remekmûve és egyúttal Liptó legnagyobb korai gótikus építménye. A templom XIII-ik századi, gótikus eredetû, 1280 körül épült egy régebbi kápolna helyén. A XV. században a Pongráczok erõdítménnyel vették körül, majd gótikus stílusban bõvítették. A XVIII. században barokk stílusban átalakították. Erõdfalait 1945 után bontották el, ekkor nyerte vissza gótikus jellegét is, berendezése eredeti. A templom közvetlen közelében, a tér délnyugati részén található a város legrégebbi világi építészeti mûemléke, a Pongrácz-kúria. Figyelmet érdemlõ a Felszabadítók terének nyugati részén álló Illésházy-kúria, amely a XVIII. században Liptó vármegye elsõ székhelye volt 1793-ig, amikor is befejezték a tér közepén az új vármegyeháza építését. A Fõ tértõl nem messze található az evangélikus templom, melyet 1783-85-ben építettek empire stílusban. 1930-ban létesítették a Karszt Múzeumot, mely éppen zárva volt. Pedig a Szabadság barlangi belépõnkkel kedvezményesen meglátogathattuk volna a múzeumot!
1500 órakor visszaindultunk a szálláshelyünkre, 20 perc alatt hazaértünk. Maradt bõven idõ a pakolászásra, de azt is meg lehet unni. Gyülekezni kezdett a társaság az ebédlõben. Elkezdtünk beszélgetni az elmúlt hétrõl a sörözgetés közben. A vacsora idõpontját sikerült korábbra hozni, 1/27-re. Házigazdánk megismételte a múlt évi remekét, ismét egy pompás gulyást készített a búcsúestére. Repetára is volt lehetõség! 10 liter finom borral is meglepte a társaságot. A vacsora végeztével megköszöntük Neki, valamint a családtagoknak munkájukat, vendégszeretetüket. Teljesen családi alapokon müködtetik a chata Baranecet. Felesége, testvérei, gyerekei és a veje is csatasorban áll, ha szükség van rájuk. Most kellett a segítség, hiszen 50-en voltunk! Megköszöntük a szíves vendéglátást, a segítõkészségüket, majd átadtuk szerény ajándékainkat. Florekék is köszönetet mondtak Nekünk, a nagy létszámunk ellenére sem okoztunk gondot Nekik, visszavárnak harmadszorra is Bennünket. Következett a levezetõ buli, néha a táncparkett is megtelt. Florek is beállt közénk. Reggel kiderült, hogy még az énekkarosok közé is beszállt, Õ is elénekelt egy-két nótát.
|
|
|
A túrát teljesítők névsora