Szlovákia, Nyugati-Tátra - jutalomtúra 2013
-Beszámoló- -Mellékletek-
2013. július 11. Alacsony-Tátra, Chopok (2178m)
Reggel gyanúsan nézett ki a Liptói-medence. Fülledt, párás volt a levegõ, a szemközt levõ Alacsony-Tátrából semmit se láttunk. Normális idõjárási viszonyok között szépen látható a chata Baranectõl a Dere¹e-Chopok-Ïumbier vonulat a Deményfalvi-völgy felett. A terv mára az alábbi volt, mely sajnos csak terv maradt:
Útvonal: Vrbcké pleso (1100m,
) - sedlo Poµany (1837m, ) - Dere¹e (2004m, 
) - Chopok (2024m, ) - Ïumbier (2046m, ) - Pra¹ivá (1667m, ) - sedlo Javorie (1479m, ) - Lúèky (825m, ) Túratáv: 18km
Emelkedõ: 1200m
Idõ: 9,3 óra
Minõsítõ pontszám: 28+10+5+1=44 pont (magashegyi)
A Deményfalvi-völgy legfelsõ parkolójába mentünk el az autóbuszunkkal. A rövid túrát választók lanovkával felmehettek a fõgerincre, majd választhattak, hogy lanovkával, vagy gyalog jönnek le a hegyrõl. A sárga jelzésen 21-en indultunk neki a nagy túrának. A Vrbcké tavat hamar elértük, itt vadkacsákkal találkoztunk. Következett a lucos szakasz. Turista és hétvégi házak mellett vitt a jelzés, majd a Zadná patak mellett emelkedtünk mind feljebb. Szemerkélni kezdett az esõ, elõ kellett vennünk az esõköpenyeinket. Távolról az ég dörgését hallottuk, az esõ is egyre erõteljesebb lett. Egy faháznál 9-en visszafordultak. Utólag kiderült, nekik volt igazuk. A patak eléggé vadul zúdul alá, az ösvény eléggé sziklás. A sziklákból lépcsõk lettek kialakítva, ezeken lépkedtünk felfelé, továbbra is a kis patak mentén. Elértük a törpefenyõk birodalmát, majd Tri vody környékén elhagytuk a becsatlakozó piros jelzést. Innentõl az ösvény szerpentinezve haladt a sziklákon. Sajnos mind több villámot láttunk, a dörgések is mind közelebbrõl hallatszottak. Vissza kellett fordulnunk. Kitett helyre, ilyen idõben felelõtlenség felmenni. Érdekes, a 2000-es évek elején szintén ezt az útvonalat kellett volna bejárnunk, akkor a Poµany-nyeregig jutottunk el, a zivatar akkor is lezavart bennünket fõgerincrõl.
Az ösvényünk kisebb patakká változott, majd bokáig érõ vízben caplattunk lefelé. A bakancsaink totálra átáztak, de az izzadságtól mi is csurom vizesek lettünk. A korábban visszafordulók találtak egy kis éttermet, ahol kandallóval tüzeltek, lehetett szárítkozni. Telefonon útbaigazítottak bennünket, itt jött össze a csapat nagyobbik része. Azok se jártak jobban, akik felvonóval felmentek a Chopokra. Az orruk hegyéig sem láttak, tetejébe az alsó rész ülõkés, Õk is totálra átáztak. Hosszas telefonálgatás után összegyûjtöttük a társaságot, majd elindultunk hazafelé. Liptószentmiklóson megálltunk egy Billa áruháznál, megvettük a túratársaknak és a vendéglátóinknak a szokásos ajándékokat. Késõbb kiderült, a chata Baranecben maradók se maradtak ki az égi áldásból, ott is szakadt az esõ. Miután átöltöztünk, bakancsainkat próbáltuk kiszárítani, nem sok sikerrel. Összegyûltünk az ebédlõben, majd elbeszélgettük a vacsoráig hátralévõ idõt. Izgatottan nézegettük a holnapi elõrejelzéseket, sajnos nem sok jóval kecsegtettek. A döntés, hogy mit fogunk csinálni a következõ napon, reggelre maradt.
|
|
|
A túrát teljesítők névsora