1998 Ausztria, Karawankák jutalomtúra
-Beszámoló-
1998. augusztus 20. Feistritzen Spitz környéke
Útvonal: Feistritz, Hotel Petzenkönig (660m) - Spitz (1425m) - Siebenhütten (1622m) - Feistritzen Spitz (2114m) - Wackendorfer Spitz (2074m) - Wackendorfer Alm (1568m) - Globasnitz (570m)Túratáv: ~20km
Emelkedő: ~1700m
Reggel egy jó órába telt, amig elértük autobuszunkkal a kiindulási helyünket. A tegnapi lazítás jót tett a társaságnak, annak ellenére, hogy az aszfalton való téblábolásba is bele lehet fáradni. 9 óra után kezdtük meg a gyaloglást Feistritztől nem messze levő Petzenkönig hotel parkolójából. Innen indul az ülőszékes felvonó is Siebenhüttenre. A P6-os úton indultunk felfelé, köves úton. Nemsokára elhagytuk az utat, a lúcfenyők között haladt az ösvény egyre meredekebben. A köves utat felfelé menet többször is kereszteztük. Jó sok málnát ehettünk ezen a szakaszon. A Siebenhüttén levő hegyi fogadót 12 óra előtt értük el pár perccel. 1662m magasra jutottunk. Itt lepihentünk, elérkezett az ebéd ideje.
20 perc után a hosszabb túrát választók, 13-an tovább indultak felfelé. A többiek a a P3-as úton visszafordultak a Petzenkönig hotelnál várakozó autóbuszunkhoz. A hosszabb túrát választók is két csoportra szakadtak. Hatan vállalva a +1km-es többlet távot, a P5-ösön előbb felmentek a Knieps nyeregbe, majd a gerincen a P4-esen elgyalogoltak a Feistritzen Spitzre. Mi heten ugyan 1km-el kevesebbet mentünk a P3-as, majd a P4-es úton, de 250m szintet kellett veszítenünk, hogy ugyanúgy felérjünk a 2114m magas csúcsra. Fél 3-kor értünk fel a csúcsra, szinte egyidőben a másik csapattal! Szép kilátás volt innen, észak felé nagy sziklás letörések, dél felé lankás, füves, gyalogfenyőkkel benőtt hegyoldalak voltak láthatók. Időközben erősen beborult, a levegő is hûvös lett. Az itt található csúcskönyvbe beírtuk magunkat, majd elindultunk lefelé a 640-es számú úton. Pár perc múlva a 603-as út csatlakozott a gerinchez. Füves, köves gerincen haladtunk, jobbára lefelé. 20 perc után a 2074m magasságú Wackendorfer Spitz-t értük el.
A 13 fős csoportunk innentől mind meredekebben haladt lefelé. A 640-es utat felcseréltük a P7-esre. Meglepetésünkre még ilyen magasságban is találkoztunk tehenekkel. A füves rész után következett az erdei szakasz, az ereszkedés is meredek volt. 4 óra előtt valamivel értük el az 1558m magasságban levő Wackendorfer Alm-ot. Itt egy fakápolnát is láthattunk, idáig autóval is fel lehet jönni. Keritéskapun keresztül kellett áthaladnunk a köves úton, majd rögtön az első útkanyarban igen meredek ösvényen mentünk lefelé. Az ösvény végig nagyon jól járható volt, ezek szerint sokan használhatják. Nagyon szerpentinezett, ami a térképen nincs jelezve. A társaság nagyon jó tempóban haladt, a jelzéseket is jól lehetett követni. A végefelé egy köves utat kétszer is kereszteztünk, ez sem volt a térképünkön jelölve. Podrain település déli részén értük el az aszfaltutat. A patak mellett elmentünk Globasnitz irányába, ahol fél 6-kor megtaláltuk a reánk várakozó autóbuszunkat. A rövid túrázók már együtt voltak, egy-két kivétellel, akik elmentek szétnézni a településre.
Az aránylag hosszú túra ellenére hamar visszaérkeztünk a kempingbe. A főgerincen eltöltött időtől eltekintve egész nap napos, meleg időnk volt, igazi túra idő. Sok szint is összejött, de látnivaló is volt. A társaság gyorsan összeszedte magát a kempingbe való megérkezésünk után, paprikás krumplit készítettünk vacsorára. Ez hosszú évek során megszokott volt, hiszen a jutalomtúra idején többnyire hideg élelem mellett nagyon jól esik az ember gyomrának a meleg étel. A kolbászt, szalonnát, sonkát a résztvevők összedobják, az egyéb alapanyagokat a szakosztály állja. Így garantáltan egyedi ízû paprikás krumpli készül, ezidáig nem volt olyan résztvevőnk, akinek ne ízlett volna az elkészített étel. Ehhez pedig pikáns savanyúság is dukál, melyet hosszú évek óta Margó turistatársunk készít el. Most is kiválóan sikerült a paprikáskrumplink!
|
|
|
(A fényképeket Muskovics András (MA) és dr. Muskovits József (MJ) készítették)