1997 Ausztria, Karawankák jutalomtúra
-Beszámoló- -Mellékletek-
1997 augusztus 18. Freiberg megmászása
Útvonal: Zell-Pfarre (948m) - Uznikkreuz (1304m) - Freiberg (Setitsche) (1923m) - Uznikkreuz (1304m) - Wrata (1376m) - Babucnik Graben - Hlipoutschnik-Zell-Pfarre (948m)Túratáv: ~16km
Emelkedő: ~1300m
A tegnapi erős bemelegítő túra után 10-en a pihenést választották. 14-en teljesítettük a nagy túrát, 12-en a kisebb túrát. A két túra között annyi volt a különbség, hogy a rövidebbet választók nem jöttek fel a Freibergre. Éjjel megint esett az eső, a kemping füve igen vizes volt, a levegő pedig igen párás. A szokásos "Gábor féle"kakukkszóval történt ébresztés után mindenki megreggelizett az otthonról elhozott élelem adagjából, közben elkészítette a mai napra szükséges szendvics adagját.
A buszozás után Zell-Pfarre Kobla nevezetû kis településen szállt ki a csapat a túra kezdési pontján, fél 10 előtt pár perccel. A 603-as számú úton hagytuk magunk mögött a település házait. Alig hogy elindultunk, eleredt az eső, vehettük elő esőköpenyeinket. Sáros, meredek földúton kapaszkodtunk fel az 1304m magasságban levő Uznikkreuz kereszthez. Pár perc pihenő után a 631-es számú úton, a hosszabb túrát választók köves, egyre meredekebb ösvényen kapaszkodtak felfelé. Jobb kézre egy nagyobb tisztás, majd bal kézre egy fa vadászház mellett haladtunk el. Az eső továbbra is esett, majd a meglehetősen sok szerpentin után ritkult az erdő. Néhány törpefenyő is feltûnt ebben a magasságban. 12 után pár perccel, kissé elfáradtan felértünk a Freiberg 1923m magas csúcsára. A csúcson az elmaradhatatlan kereszt várt bennünket, csúcskönyv is volt, amelybe bejegyeztük a szakosztály tagjainak névsorát. Az eső alábbhagyott, el tudtuk fogyasztani az ebédünket. Jó időben biztosan szép panorámában lett volna részünk!
Fél egykor visszaindultunk a már megjárt úton, az eső ismét esni kezdett, egy óra alatt értünk vissza az Uznikkreuz kereszthez. Újra a 603-as jelzésen haladtunk tovább egy meredek, elég veszélyes keskeny ösvényen. Balra mély, meredek letörés, jobb kézre kisebb-nagyobb sziklák mellett haladtunk. Néhány kőfolyáson is áthaladtunk, kb. 1400m magasra mentünk fel. Egy kerítésen áthaladva fél 5-kor értük el a Wrata nevezetû helyen az itt lévő fakeresztet. Itt elég sok időt elvesztegettünk, mert a valóságban nem volt lefelé vezető jelzett turistaút. Nem volt mit tenni, 3 óra előtt pár perccel toronyiránt elindultunk lefelé egy szarvasmarha csapáson. Szerencsénkre rövidesen patakhoz értünk, itt már emberi lábnyomokkal is találkoztunk. Egy elég veszélyes, meredek helyen átkeltünk a patak túloldalára, egy kifeszített kötél segítségével. Baloldalt szép sziklákat láthattunk, jól járható, bár elég meredek szerpentinező ösvényen ereszkedtünk. Később egy hatalmas száraz vízmosásban találtuk magunkat. Jól járható volt a vízmosás, fél 4-kor elértük a Babucnik vadászházat.
Negyed óra pihenő után köves úton folytattuk a lemenetelt. Az út a patakvölgybe vezetett le, a patakban már jelentős mennyiségû víz hömpölygött. Szép sziklák voltak láthatók jobbra, balra, a patakon pár fahidat is láthattunk. Fél 5-kor megtaláltuk a 637-es számú turistautat. A mai napon itt ismét elkapott bennünket egy alapos záporeső. A jelzés nehezen volt követhető. 5 óra körül értünk ki Zell Pfarre szélső házaihoz, ahol már vártak a többiek bennünket a buszon. A busszal végig zuhogó esőben értünk vissza a kempingbe. A második túranapunkon sem volt igazán szerencsénk az időjárással, kevés jó kilátásunk volt, igazából normális fényképeket sem tudtunk készíteni. Mivel az időjárási előrejelzés nem kedvezett másnapra, rövid túra került beiktatásra.
|
|
|