1993 augusztus 18. Innsbruck, városnézés
Ma kicsit később keltünk fel, és 'csak' nyolc órakor indultunk útnak Wörlg-ön át, Innsbruckba. Párás-felhős volt az idő, de az autópályán jól lehetett haladni. Jobboldalt és baloldalt lehetett egy-két várromot és várat látni, majd bementünk a városba. Közel a város széléhez parkoltunk le, a városba gyalog mentünk be.
Innsbruck Tirol tartomány központja, lakosainak száma meghaladja a 10.000 főt. A fekvése csodálatos, jobbára az Inn folyó jobb partján helyezkedik el, több mint 2000m magas hegyek ölelésében. 1964-ben és 1976-ban itt rendezték meg a téli olimpiát. Fontos közlekedési csomópont. A római korban is település volt már ezen a helyen. A VIII. században telepesek jelentek meg. A mai Innsbruck alapítójának Andechs gróf tekinthető, aki 1180-ban várat, bástyákat, várfalakat építtetett. Az Óváros ma is a középkori jellegét tükrözi vissza. Igazán a Habsburgok uralkodása alatt érte el fénypontját a város. I. Miksa, I. Ferdinánd idejében császári székhely volt. Ekkor épült a ma is látható Aranytető, mely tulajdonképpen egy gótikus fedett erkély. Mária Terézia idejében újabb fellendülés következik be a város életében, dicsőségére emelik a Diadalkaput. A napóleoni háborúk sok szenvedést okoztak az itt lakóknak. Tirol nagyobbik felét az I. Világháború után Olaszországhoz csatolták, a kisebbik ausztriai rész székhelye maradt Innsbruck.
Viszonylag kis területen fekszik az Óváros, a látnivalók itt koncentrálódnak. Nagyon hangulatosak a középkori utcák, különösen a Herzog Friedrich Strasse. A régi fő utca, a Mária Terézia utca. Itt látható a monumentális barokk tartományi kormányzat épülete (Landhaus), a Szent Anna oszlop, a szerviták temploma és kolostora. Az igazi belváros egy ellipszis alakú részen helyezkedik el, a hajdani várfalon, várárkon belüli részt foglalja magába. Itt látható a már említett Aranytető nevezetû erkély, a régi Városháza, a Várostorony, a Szent Jakab templom, a Hofburg (császári palota, barokk-rokokó homlokzattal), az udvari templom. Nagyon sok nevezetes családnak volt itt palotája. Az épületeken a gótikus, reneszánsz, barokk és rokokó stílus ismerhető fel. Érdemes felkeresni a Várkertet, mely igazából egy angolpark.
Mindenki szabadjára volt engedve, azt nézett meg a városból, amit csak akart. A társaság kissé elfáradva a városnézéstől 13 órára jött vissza az autóbuszunkhoz. Ezután a város szélén lévő hatalmas bevásárlóközpontot vettük célba, kiegészíteni az otthonról hozott elemózsiát. Több mint egy órát töltöttünk el a bevásárlással, olyan nagy volt a bevásárló központ. Viszonylag hamar hazaértünk, ami jó is, mert a mai délután volt esedékes a közös paprikás krumpli elkészítése. Szokás szerint mindenki kivette a részét a főzőcskéből, így még világosban megvacsorázhattunk. Igen jól esett az előző napi szendvicsek után! Ma párás, borúsabb, de azért meleg idő volt. Az előző napokhoz képest kissé korábban tudtunk lefeküdni!
|
(A csatolt fényképeket Muskovics András (MA) és dr. Muskovits József (MJ) készítették)
© 2006-2024 természetbarátok.hu