2000 Magas-Tátra, Szlovák paradicsom, Szepesi hegység, Pieninek jutalomtúra
-Beszámoló-
2000. augusztus 20. Szepesi hegység
Útvonal: Jezersko (Z, 770m) - Jezerské jazero (Z) - Bukovina (K, 1176m) ) -Smreciny (K, 1157m) - Spádik (K, 1088m) - Magurské nyereg (K, 949m)Túratáv: ~15km
Emelkedő: ~500m
A Szepesi hegységben kezdtük meg az idei jutalomtúra sorozatunkat. Bemelegítő túrának, mondhatni sétának szántuk a nem túl magas hegységbe tervezett utat. Persze mint minden hegynek, ennek is megvannak a sajátosságai. A főgerinc alig haladja meg az 1100 métert, de nagyon szép fenyvesek találhatók itt, málnásokkal, fekete áfonyával. Erre a túrára mindenki eljött, nem gondoskodtunk rövidebb túráról. Autóbuszunkkal Szepesbélát érintve, áthaladva a Magurské-nyergen (949m), a Jezerske falu bekötő útjánál szálltunk le. 770m magasságban kezdtük meg a túrát. A kék, zöld jelzés együtt haladt a főgerinc felé, 2km után még a faluban elváltunk a kék jelzésû úttól. Egy kis patak mellett kapaszkodott felfelé az utunk. Kényelmes út volt, újabb 3km után a Jezerské-tónál találtuk magunkat, kb. 940m magasságban, ahol megtartottuk az első komolyabb pihenőnket, meg a csapatot is összevártuk. Valószínûsíthetően földcsuszamlás hozhatta létre a kis tavacskát, eléggé mély lehet, sötét smaragd színû volt a tó vize. A tízórai is belefért a pihenőnkbe, sőt Olár Peti barátunk, aki sajnos már nem tud velünk túrázni, egy ottfelejtett tutajt is kipróbált. A korhadt tákolmánnyal nem messzire jutott, kisebb vízbemerüléssel megúszta a kísérletét.
Szép napsütéses időnk volt, de a jóleső ejtőzés ellenére ideje volt tovább indulnunk. Kb. 100m-el voltunk a főgerinc alatt. Tavaly is erre vezetett a bemelegítő túránk, akkor alaposan eltévedtünk. Nem túl jók a jelzések errefelé, de nyilvánvalóan a közeli Magas-Tátra jóval több turistát vonz, az ottani jelzések kiválóak. A jelzésünket elveszítettük, de azért valahogyan feljutottunk a Bukovina csúcs (1176m) körzetébe. Innen már szépen kivehetők voltak a kissé párás idő ellenére is a Bélai-Tátra gerince, csúcsai: Havran, Zdiarska vidla. A nézelődés után délkeleti irányban, a kék jelzést követtük a gerincen. Több helyről is szép panorámában volt részünk a Bélai-Tátra irányába. Az erdős részeket többször megszakították a füves tisztások, irtásos területek. Egyáltalán nem volt nehéz a túra, nem volt megerőltető, bőven lehetett cseverészni menet közben. Vesztettünk kb. 60m szintet, nyeregbe értünk le, ahol balról erdei út csatlakozott hozzánk. A gerincen nagyon kellett figyelni, mivel nem sokkal alatta jobb minőségû erdei út vezet, az ember óhatatlanul ezt választja. A tavalyi évben ez nagyon megtréfált minket, másik faluba jutottunk ki, mint ahová szerettünk volna. A nyereg után kis emelkedő árán felértünk a Smreciny csúcsra (1157m). Ezek a csúcsok nem ugranak ki különösebben a gerincből, a kilátás sem jobb mint a gerinc némely szakaszáról.
A kis szusszanás után a gerinc keleti irányban folytatódott. Továbbra is kényelmesen haladhattunk vagy 3km-t az enyhén hullámos terepen. Az utunk a gerinccel együtt fokozatosan északkeleti irányba fordult. Elkezdtük a lassú lemenetelünket. Hatalmas rétet kereszteztünk, majd ismét lucosba értünk. Áthaladtunk a Spádik 1088m-es csúcsán, majd továbbra is enyhe lejtő után megérkeztünk a Magurské-nyeregbe. A buszunk pár száz méterrel a nyereg mögött várakozott ránk. 20 percen belül mindenki előkeveredett, indulhattunk vissza a kemping táborunkba. Jól esett a bemelegítő túrázás, mivel korán hazaértünk, a vacsora előtt is maradt időnk sörözésre. Másnap a Szlovák paradicsom a cél, kissé erősebb túrára kell számítani.
|
|
|
(A fényképet Muskovics András készítette)