1992 Ausztria, Tirol
-Beszámoló- -Mellékletek-
1992 augusztus 16. Hintersteiner See környékén
Útvonal: Blaiken (660m) - Scheffau am Wilder Kaiser (744m) - Hintersteiner See (900m) - Schlebwies Alm (1000m) - Achleiten, Gasthof (970m) - Greidern (950m) - Seebach (690m) - Blaiken (660m)Túratáv: ~18km
Emelkedő: ~450m
Kempingünktől a nem túl messze levő Blaiken nevezetû kis településnél kezdtük meg bemelegítő túránkat. Mindenfelé jellegzetes, emeletes, faerkélyes, muskátlis-ablakú, nagyon tiszta és szép házak voltak. Alul kőből, felül fából volt a legtöbb ház. Sok házon jellegzetes, fából faragott toronydísz volt, a tetején kakassal és a díszben egy kis harangocskával. Minden házhoz keskeny, de hibátlan minőségû aszfaltút vezetett. Gyárak, szántóföldek sehol sem voltak. Minden füves terület le volt kaszálva, vagy a szarvasmarhák legelték a füvet. A tehéntartáson kívül, nagy valószínûséggel, csak a vendéglátásból tudnak megélni az emberek. A mûút mellől 845-kor indultunk el felfelé egy ösvényen, majd később egy aszfaltútra tértünk át. Hamarosan kis fenyves után, Scheffauba, egy kis falucskába értünk. A templom előtt balra fordultunk, és hamarosan egy réten mentünk visszafelé, párhuzamosan a mûúttal.
A turistautakat nem színekkel, hanem számozással jelölték, a piros-fehér jelbe beleírják az útvonal számát, eltérően a hazai jelöléstől. Meglepően gyéren voltak elhelyezve a turistajelzések! Még az útelágazásoknál sem mindig volt kellőképpen jelezve, hogy merre kell továbbmenni! Az is igaz viszont, hogy nagyon sok, változatos turistatérképet lehetett vásárolni a környékbeli hegyekről. Rövidesen egy kis patakhoz értünk, a patak mellett mentünk felfelé először egy földúton, majd utána egy ösvényen. Sok volt a pirosas színû, homokkőszerû kőzet. Meredeken kellett felfelé gyalogolni, nemsokára egy kis rétre értünk ki. A rét felső részén, egy aszfaltúton balra fordultunk, majd 1045-kor megérkeztünk a Hintersteiner See nevû tóhoz. Kb. 1km hosszú, nagyon szép fekvésû tó. Itt, a tó jobb partján megreggeliztünk.
A reggeli után délről megkerültük a tavat. Egy kis duzzasztógát volt a tó kifolyásánál. Észak-keletre a Wilder Kaiser magas, sziklás gerincét láthattuk. Egy meredek kis ösvényen először jól felkapaszkodtunk a tó fölé, majd visszajöttünk a tóhoz. Egy kis tisztáson megpihentünk. Sokfelé éppen nyílóban volt a fecsketárnics. Elhagyva a tavat, egy kis pihenés után délnek fordultunk. Ismét felfelé gyalogolhattunk, egy kis emelkedő után rétet kereszteztünk, beértünk egy nyeregbe, ahol egy ház és egy foglalt forrás után újra fenyves következett. Az ösvényen megkerültük az Achleitner erdős csúcsát. Jelzésünk hullámosan, hol felfelé, hol lefelé haladt. Egy tisztás után aszfaltúton házakhoz értünk le, majd a házak után egy kis réten át, ismét egy fenyvesben kellett elég sokat menni lefelé. Kanyargós úton Blaiken házai közé értünk, majd egy aszfaltúton rövidesen az autóbuszunkhoz értünk.
Rövid volt a bemelegítő túra, kora délután hazamentünk a kempingbe. A gyerekek nem fáradtak el, birtokba vették a kemping játszóterét. Ma is igen meleg volt!
|
|
|
(A csatolt fényképeket Muskovics András (MA) és dr. Muskovits József (MJ) készítették)