1999 Magas-Tátra, Szlovák paradicsom, Szepesi hegység, jutalomtúra
-Beszámoló-
1999. augusztus 18. Magas-Tátra
Útvonal: Javorina (K, 1018m) - Zadné Med'odoly (K) - Kopa-hágó (K, 1749m) - Zöld-tavi menedékház (P, 1545m) - Zöld-tavi-völgy (S) - Késmárki-Fehér-patak völgye (S) - Biele vodaTúratáv: ~18km
Emelkedő: ~900m
Igen jó fizikai állapotban volt csapatunk, még mindig nem volt szükségünk pihenőnapra. Ismét a Magas-Tátrába mentünk túrázni, igaz nem olyan kemény nap várt ránk, mint a Rysy esetében. A Magas-Tátra nyergei közül a Kopa-hágó a legkényelmesebben járható, a Bélai-Tátrát választja el a Magas-Tátrától. A reggeli után buszunkkal Javorinába mentünk, a túra kiindulási helyére. A kis település 1km-re van a lengyel-szlovák határtól. 18-an jöttek el a hosszú túrára, a többiek Tátralomnicról az Encián menedékház melletti Skalnaté tóhoz kirándultak, a lemenetelükhöz segítségükre szolgált a felvonó.
A buszozással eltelt idő nem tûnt hosszúnak, bal kézre előszőr a Magas-Tátrában lehetett gyönyörködni, majd a Bélai-Tátra következett. Elhagyva a buszt, a falucska közepén balra a kék és zöld közös jelzésen elindultunk a Javorina-völgy felé. 2km hosszban a Javorina patakot követtük, majd elváltunk a zöld jelzéstől a Murán alatti erdészháznál. A zöld jelzés a Javorina-völgy teljes hosszában folytatódik, majd a Sedielko 2372m magas hágóján átvezet a Kistarpataki-völgybe. Az elválás után beértünk a Hátsó-Rézaknák-völgybe (Zadné Med'odoly). Előttünk a Magas-Tátra főgerince, kissé jobbra a Siroká csúcs által reprezentált oldalgerinc, fejünk felett a Bélai-Tátra jellegzetes csúcsai látszódtak: Murán 1890m, Novy 1999m, Havran 2152m, Zdiarska vidla 2146m. Valamikor a Bélai-Tátrában is több jelzett út vezetett, de mióta szigorúan védett területté nyilvánították, a jelzéseket megszüntették. Valamennyire ez érthető, hiszen az egymás melletti Tátrák közül itt található a leggazdagabb vegetáció.
Az út folyamatosan emelkedett, de nagyon kényelmesen járható turistaút volt ez a mai napra választott. Amint elhagytuk az erdőhatárt, még teljesebbé vált a panoráma a Bélai-Tátra felé. Igazából nem kellett megállnunk pihenés céljából, az első pihenőt a Kopa-hágóban tartottuk meg. Nagyon szép réteken vezetett keresztül az ösvényünk. A völgyben valamikor rézércet próbáltak bányászni, nem nagy sikerrel, erről kapta a nevét. A Bélai-Tátra Siroké-nyerge alatt kereszteztünk egy kis patakot, majd hamarosan felértünk a főgerincen 1749m magasságban levő Kopa-hágóba. Csodálatos volt az időjárás, leültünk ebédelni, szemlélődni a füves nyeregben. Gyönyörû volt a Bélai-Tátra főgerince, a déli oldal felhőben volt, mely folyamatosan változtatta a formáját, amint a gerinchez ért. A pihenő után egy kis lejtmenet következett, majd az 1780m magas Predné-Kopské nyerget értük el. Innen lefelé vezetett az út a Fehértavak-völgybe. 12 kisebb-nagyobb tengerszem található ebben a völgyben. A Magisztrála, melyen haladtunk, az 1612m magasan levő Nagy-Fehér-tó mellett halad el. Itt volt valamikor a Késmárki menedékház, amely leégett és nem építették újjá. A következő szakaszon szintben haladtunk, érintve a Trojrohé tavat. Ezután emelkedett az út, amint a Jahnaci-csúcsból délre elágazó mellékgerinc végén átkeltünk. Végül leértünk az 1551m magasan felépített Zöldtavi menedékházhoz.
A menedékház és a völgy az itt található Zöldtavi-tóról kapta a nevét. A Zöldtavi-völgy a Magas-Tátra legkeletibb, 7km hosszúságú Fehérvíz-völgy délnyugati ága. A völgy további három részre tagolódik, északról a főgerinc csúcsai koszorúzzák: Jahnaci-csúcs 2229m, Kolovy-csúcs 2418m, Cierny-csúcs 2434m, Baranie rohy 2526m. Nyugati irányból a Baranie rohyhoz csatlakozó Lomnici gerinc határozza meg a kátványt, a 2632m magas Lomnici- és a 2558m magas Késmárki csúccsal. A menedékháztól tökéletesen látható a Kis-Késmárki csúcs 900m magas szédítő északi fala. Páran körbesétáltuk a hihetetlenül smaragd színû tavat. Nagyon szép helyre építették annak idején a menedékházat. Készült pár igen szép fénykép a környékről.
Utunknak kb. egyharmada hátra volt, ezért félóra elteltével elindultunk lefelé a sárga jelzésen. A zöld-patak mellett haladtunk, jobbára a törpefenyők között kiépített sziklás ösvényen. Visszatekintve, a kissé felhőben lévő csúcsok, a kis oldalvölgyek látványa felejthetelen. A patak eléggé vadul száguldott mellettünk a sziklás medrében. Beértünk a lucfenyők közé, majd kb. 20 perc múlva elértük a Késmárki-Fehér-patakot. Folyamatosan ereszkedtünk a megszokott tátrai ösvényen, az út mind kényelmesebbé vált. Kb. 5km-t haladtunk hol közvetlenül a patak mellett, ho kissé távolabb tőle. A mûutat a Biela voda nevû helynél értük el, ahol a parkolóban már várt ránk az autóbuszunk. Szép túrát tudhattunk magunk mögött, kissé el is fáradtunk, de megérte. A vacsora után gyorsan visszavonult a társaság, a negyedik túranap után voltunk. Holnap pihenő nap következik, városnézéssel egybekötve.
|
|
|
(A fényképeket Muskovics András készítette)