1990 Kis Fátra, Szlovákia

-Beszámoló- -Mellékletek-

---

1990 augusztus 13.

Útvonal: Kuneradsky zámok (600m, ) - Svitaèová dolina () - Veterné (1440m, ) - V'elká lúka (1476m, ) - Kri¾ava (1453m, ) - Minèol (1364m, ) - Úplaz (1304m, ) - Grúò (1100m, ) - Rakytie (749m, ) - Streèno (360m, )

Túratáv: ~25km
Emelkedő: ~980m
Idő: ~7¼óra

Alternatív útvonal: Kuneradsky zámok (600m, , ) - Kopa (1232m, ) - sedlo Mariková (1041m, ) - Kuneradsky zámok (600m, , )

Túratáv: ~12km
Emelkedő: ~800m
Idő: ~5óra

Előző napon megállapodtunk, hogy minden nap reggel hatkor lesz az ébresztő, a busz hétkor indul. Kuneradba buszoztunk, 8¹⁵-kor kezdtük meg a gyaloglást a Kuneradi kastélytól. Rögtön az elején kétfelé váltunk, a rövid túrásaink a zöld jelzésen mentek fel a főgerincre, majd a gerincen nyugati irányban a piroson a Mariková nyeregig gyalogoltak. Onnan jöttek vissza a Kuneradi kastélyhoz. 13³⁰ körül fejezték be a túrájukat.

A nagy túrára 21-en mentünk el, a sárga és a zöld jelzésen, hogy felérjünk a főgerincre. Erdészeti út haladt a Svitaèová-völgyben a patakkal párhuzamosan, vegyes, majd később fenyves erdők közepette. Egy völgyelágazásnál kétfelé vált a völgy, mi a baloldaliban, a sárgával jelzetten mentünk tovább. Kb. egy óra múltán elértük a völgy végét, egy darabig még erdészeti úton, majd meredek ösvényen jutottunk mind feljebb. Az erdőhatár elérésekor már látszódott a Veterné csúcs, ahová 20 perc alatt jutottunk fel a jól kitaposott ösvényen. A csúcsról nagyon szép kilátás van, főleg északi és nyugati irányba. A Kri¾ava 1453m magas csúcsa is látható volt a TV adótoronnyal, mely irányban folytatódott a gerinc túra. A nézelődés után a piros jelzésû főgerincen észak felé indultunk el. Kb. félórába került, míg elértük a kényelmesen járható ösvényen a V'elká lúka csúcsot, mely a Lúèanská Fátra legmagasabb pontja. (1476m tszf.) Széles, enyhén ereszkedő úton értük el a következő kiemelkedést, a Kri¾ava csúcsot. Ez a csúcs alig emelkedik ki a főgerincből, de az adótorony messziről látható. A főgerinc itt felvonóval is megközelíthető, Turócszentmártonból.

Enyhén felhős volt az ég, a nagy pára miatt nem láttunk el túl messzire. Néha még szemerkélt is egy kicsit. A főgerincen kényelmes volt a gyaloglás ez idáig, jobbára füves területen, csak V'elká lúka előtt volt törpefenyves. Mivel a csapat nagyon szétszóródott, a TV adótorony után összevártuk a túratársakat. Jovián Peti feleségének a térde megadta magát, valószínûleg porc probléma miatt, így abba kellett hagynia a túrát. Gábor lestoppolt egy teherautót, mely aztán férjével együtt levitte Ruttkába. Két fővel megfogyatkozva, miután összejött a társaság, enyhén lejtős úton, ligetes lucosban, majd füves, lapos gerincen észak felé mentünk a piros jelzésen. A gerincről szépen be lehetett látni Zsolna környékére. Jobbára lefelé haladtunk, egyedül a Minèol-ra való felmenetel volt meredek. Az 1364m tszf. magasságú csúcsról körpanorámában van része a turistának, belátható a Túróci- és a Zsolnai-medence. Itt keresztezi a Vi¹òové és a Ruttka közötti kék jelzés a főgerincet. A következő nyeregben II. világháborús emlékeket lehetett látni. Sok áfonya és málna volt az ösvényünk mentén, lehetett lakmározni. Az út továbbra is változatos volt, a Sara¹níky-nyeregbe kellett kissé meredeken legyalogolni. A zöld jelzést kereszteztük itt, mely Trnové és Ruttka települést köti össze.

Kis lélegzetvétel után, vízszintesen haladtunk, kb. 10 perc múlva egy nagy II. világháborús emlékmûvet láttunk nem messze a gerinctől, a Polom oldalában. Egyedül sétáltam el megnézni közelebbről, alatta egy nagy bánya van. Erdészeti úton folytattuk az utat. Ez fárasztó szakasz volt, különösen a Sztrecsnói vár előtt! 350m szintet veszítettünk hirtelen. Soknak betette a kaput a meredek lejtő! A vár tövébe jutottunk le, 16³⁰-kor. A várat ez idő tájt renoválták, nem volt látogatható. Azóta részleges helyreállítása megtörtént, a belsővárban múzeumot alakítottak ki. Szép kilátás nyílik, a Vág szûk szorosára. A megmászhatatlan sziklaszirtre, a XIII. század végén, nem sokkal az Óvár megépítése után kezdték építeni. Csák Máté haláláig ura volt a várnak. Később királyi, majd királynéi birtokká vált Zsigmond király idejében. A várat elkerülték a háborúk, különösebb katonai szerepe nem volt. 1698-ban robbantották fel nagyon sok magyar várral egyetemben az osztrák haditanács parancsára.

Ötpercnyire a vártól, találtunk egy italboltot. Itt szomjunkat oltottuk, majd felszálltunk a buszra. A Jovián házaspárt felvettük Ruttkán, majd visszabuszoztunk a kempingbe. A mai 25km-es táv kemény volt, a hozzátartozó majd 1000m-es szinttel! Eléggé fáradtan érkeztünk vissza, emiatt szürkület környékén már mindenki visszavonult a sátrába, kipihenni a fáradalmakat.

Ugrás az elsőre

(A diákat Muskovics András készítette)