2022 május 21-25, Magas-Bakony turistája - Bakony
-Beszámoló-
2022. május 21. szombat, "Barlangok útja"
Úgy tűnik, hogy az elmúlt hosszú időszakot meghatározó COVID víruson túljutottunk, nyugodtan készülődhettünk az ötnapos Bakonybél környéki túrasorozatunkra. Már az év elején, az évzáró-évnyitó környékén is élénk volt az érdeklődés a túra iránt. Ebben az évben a Magas Bakony Turistája jelvényszerző mozgalom igazolópontjainak beszerzését tűztűk ki célul. Ez 5x8 db hely felkeresését jelenti, melyet pecsételéssel kell igazolni, vagy a kihelyezett kódokat kell bemásolni az ellenőrző lapokra. Persze azért nem olyan rettenetes dolog ez, hiszen némelyik pont több túrában is szerepel. Ismét 36-an - mint a megelőző évben - vettünk részt a túrasorozaton. Szállásunk Bakonybélben, az Odvaskő Hotelben volt. A szállást előzetesen már tavaly decemberben lefoglaltuk. Jól ismerjük ezt a helyet, immár harmadszor jöttünk ide több napra. Innen jártuk be a Közép-Dunántúli Piros Túra útvonalának bakonyi szakaszát, innen teljesítettük tavaly májusban az Öreg-Bakony bakancsosa jelvényszerző túramozgalmat. A szokásos hat órakor indult el autóbuszunk Százhalombattáról, az Ebatta Kultúrkocsma elől. Érd, Tárnok, Martonvásár érintésével jött össze a csapatunk. Hárman autóval jöttek utánunk, később csatlakoztak hozzánk. Székesfehérváron, Veszprémen keresztül érkeztünk meg a Bakonybéli autóbuszfordulóba 9 óra előtt pár perccel. Ide felé jövet rövid pihenőt Várpalotán, a MOL üzemanyagtöltő állomáson tartottunk. Mindnyájan a buszfordulótól kezdtük meg a túrát. 17-en indultunk el a hosszabb távra, 16-a pedig a rövidebbre. Az OKT jelzésen nem sokáig maradtunk együtt, a hosszútúrások a falu végén balra elfordultak a kék barlangjelzésen a Tönkölösi Likas-kő barlang felé. A mai túránknak a mottója "Barlangok útja" volt, nem véletlenül. Négy barlangot ejtettünk útba a túra során! Természetesen a rövid túra sem maradhatott el. A szokásos két túra közül választhattak a túrázok:
Útvonal: Bakonybél (267 m,
, 
) – Tönkölösi-Likas-kő-barlang (468 m, ) – Tönkölös-hegy (515 m, 
) - Odvaskő-barlang (342 m, 
, 
, 
) – Kőris-hegy (709 m, , 
) – Ördöglik-barlang (646 m, ) – Száraz-Gerence (420 m, , 
) - Pörgöl-barlang (378 m, 
) – Bakonyi Erdők Háza Múzeum (287 m, , 
, 
, 
) – Bakonybél (300 m, ) Túratáv: 20km
Emelkedő: 700m
Minősítő pontszám: 30+14+1=45 pont
Ellenőrző pont:
Bakonybél OKT bélyegző, vagy más
Tönkölösi Likas-kő-barlang, a barlang baloldalánál levő fán. (KΩ)
Odvas-kő-barlang, a tájékoztató tábla hátoldalán. (PΩ)
Kőris-hegy, OKT bélyegző, a kilátó egyik oszlopán.
Ördöglik-barlang, a barlang előtt levő tájékoztató tábla hátoldalán. (KΩ)
Pörgöl-barlang, a barlang felett levő tájékoztató tábla hátoldalán. (SΩ)
Bakonybél, Erdők Háza bélyegző
Bakonybél, OKT bélyegző, vagy más
Alternatív útvonal: Bakonybél (268 m,
) – Kőrishegy (209 m, ) – Odvas-kő-barlang (340 m, , 
, ) – Odvaskő Hotel (250 m, , ) Túratáv: 13km
Emelkedő: 460m
Minősítő pontszám: 19,5+9,2+1=30 pont
Nehezen indult el a túra. Annak, aki szerette volna begyűjteni az OKT Bakonybéli pecsétjét, sorba kellett állnia, mivel mindegyik túra Bakonybélből indul és ide is érkezik, vissza, így ez 10 db bélyegzést jelent az igazoló lapokon. Negyeddóra elteltével rendeződtek a sorok, elindult a két társaság. Erdei, földes úton kezdtünk el kapaszkodni a Tönkölös-hegy felé a kék barlangjelzésen, majd egy órán keresztül csak felfelé haladtunk. Igen kellemes túraidőt fogtunk ki a mai napon! A barlangot 950-kor értük el. A nem túl nagy barlang 4 m széles, 2,5 m magas, 6 m hosszú. Az ásatások során három rétegből kerültek elő leletek, középkori és neolit edénytöredékek, faragott agancsdarabok, csont nyílhegy, megmunkált csontok. A kis barlangból 19 állatfaj maradványa került elő. Az MBT A/4-es lapon feltüntetett kódját is megtaláltuk. Van, aki lefényképezte a kódot van, aki rögtön átrajzolta az igazolólapjára. Rövid nézelődés után továbbra is felfelé meneteltünk, most már a kék háromszögjelzésen. A Tönkölös-hegy 515 m magas csúcsára 1050-kor jutottunk fel. Nincs kilátás innen, nagy bükkös van a csúcs körül. Meg sem álltunk, a változatosság kedvéért elindultunk lefelé, a zöld háromszögjelzésen. Elérve a zöld keresztjelzést, balra fordultunk. Több mint 200 m szintvesztés után értünk el az Odvas-kői-barlang alá. Meglehetősen keményen kellett felmászni a barlanghoz, pedig csak 50 métert kellett leküzdenünk! Hiába próbáltak lépcsőket kialakítani, a lépcsők magassága, na meg a tönkremenetelük miatt nehézkes volt a kapaszkodás. Páran jöttek le velünk szemben, észvesztő cipőkben. Nem tudták mire vállalkoznak!
A triász kori dolomitban kialakult barlang kb. 10 méter széles, 2-3 méter magas, háromszögű a bejárata. Kb. 20 méter hosszú. A Bakony egyik legismertebb, leglátogatottabb barlangja. Már a bakonybéli bencés monostor Szent István királyunk általi, 1037-re datált alapítólevelének hiteles másolataiban is szerepel "Oduoskw" néven, mint az apátsági birtok egyik határköve. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy a barlangot régtől fogva lakták az emberek. Odvas-kő sziklája még utolsó áldozati helyül szolgált a kereszténység elől menekülő, a Bakony erdeiben megbúvó pogányoknak, a legutóbbi időkben pedig a híres bakonyi betyárok húzták itt meg magukat fosztogatásaik után üldözőik elől menekülve. Az 1910-es évektől zajlottak itt kutatások, ezeknek köszönhetően meglehetősen gazdag későjégkori gerincesfauna nyomai kerültek felszínre, sok barlangi medvecsonttal. A hosszú idő során lerakódott rétegekből cseréptöredékek, csontszilánkok és tüzelésnyomok is előkerültek, ami az ember egykori jelenlétére utal. Az 1982 óta fokozottan védett barlangot bárki szabadon látogathatja, viszont tüzet rakni, egyéb káros tevékenységet végezni még a bejárata előtt is tilos! Ennek fő oka az itt telelő védett denevérfajok védelme. Talán negyedórát tartózkodtunk itt. Sok turista szaladt itt össze, inkább tovább mentünk. A következő célpontunk a 709 m magas Kőris-hegy volt. Majdnem 2 órát gyalogoltunk, mire felértünk a piros jelzésen a csúcsra. 1300 órára mindenki felért, a kistúrásokkal is itt találkoztunk.
A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb csúcsa, a hegyen levő kőris erdőről kapta a nevét. A háromszintes Vajda Péter kilátót 1920-ban építették, majd 1962-ben újjáépítették. 2002-ben ismét megerősítésére került sor. A kilátóból szép panoráma van a környékre, a Bakonyra, a Bakonyaljára, a Sokorói-dombvidékre. Tiszta időben a Kab-hegy, a Somló, a Csetény környéki szélerőműveket is lehet látni. Nagyon tökéletes időjárási viszonyok esetén az Alpok hegyeit, a Raxalpot, a Schneeberget, a Schneealpot is láthatjuk. Nekünk most nem volt ilyen szerencsénk, csak a Somló körvonalát fedezhettük fel a távolban. A kilátótól kb. 50 m-re áll a polgári légtér ellenőrző állomás hatalmas kupolás radartornya. Az LRI kupolája szinte az egész Bakonyból látható! Az 1976-ban épült állomás fontos szerepet tölt be a polgári repülőgépek helyzetének meghatározásáért, a magyar légtér irányításáért, ellenőrzéséért. Itt hosszabban elidőztünk, itt tartottuk meg az ebédidőnket. A rövidtúrásaink előttünk 10 perccel indultak lefelé a szálláshelyünkre. 1400-kor elindultunk a kék barlangjelzésen lefelé, az Ördöglik-barlang felé. Meredek ereszkedő várt ránk. A barlanghoz tíz perc alatt leértünk. Jelenlegi ismereteink szerint az Ördög-lik 48 m hosszú és 36 m mély, de fentről belesve ezeket a méreteket nem tapasztalhatjuk. A sejtelmes mélységet elénk táró barlangszáj csak a barlangásztudással és barlangász felszereléssel bírók számára enged betekintést. Ez egy ún. aknabarlang, más szóval zsomboly. A zsombolyok, vagy más néven a függőleges barlangok bejárása a barlangászat egyik legkülönlegesebb ága. A megfelelő technika kialakulásáig a zsombolyok gyakorlatilag el voltak zárva a felfedezők elől. Kenderkötélen és kötélhágcsón leereszkedni egy bevilágítatlan fenekű aknába, több volt, mint kaland.
Továbbra is igen meredeken haladtunk lefelé. Kereszteztük a zöld jelzést, majd a sárga körjelzésre tértünk át. Ezen a szakaszon érintettük a Százhalom halomsírmezőt. Benéztünk a halmok közé, ha már erre jártunk, az MBT kódot is feljegyeztük páran. Igazából ez szerdára volt ütemezve. Amint leértünk az erdészeti aszfaltos útra, pár percre megpihentünk. Most már a sárga jelzésen indultunk tovább Bakonybél felé. Az aszfaltútról 1600 órakor tettünk egy kis kitérőt a Pörgöl-barlanghoz. Ez már a negyedik barlangunk volt a mai napon! A Száraz-Gerence barlangjának is nevezett sziklaüreg hossza 38 m, magassága 4 m. Érdekességeit és látnivalóit nem méretei, hanem a benne látható ősmaradványok, az oldásos, gömbüstös formakincs, illetve az itt fellelt régészeti leletek adják. A vastagpados dachsteini mészkőben nyíló, tágas barlang bejárati részének mennyezetén rögtön megcsodálhatjuk a triász időszak végi tenger Megalodus nembeli kagylóinak héjmetszeteit. Teknőiket a kőzetté vált mésziszap őrizte meg, amely a néhány százezer év során kioldódott. Napjainkban a meleg levegőt árasztó barlangjárat denevéreknek, peléknek és különféle ízeltlábúaknak szolgál otthonául. Sokkal régebben viszont az ősember is lakta ezt a sziklamenedéket, amit az 1930-as és 1950-es évek ásatásai során feltárt kő- és csonteszközök bizonyítanak. Miután feljegyeztük az MBT kódját, visszamentünk az aszfaltútra. Kb. 3 km volt még hátra a célig.
Bakonybélben a Pikoló Étteremnél megálltunk negyedórára, hogy csillapíthassuk a szomjunkat. Leérve a központba összegyűjtöttük a túratársakat, majd a szálláshelyünkre buszoztunk vissza. A rövidtúrásaink elfoglalták már a szobáikat, köszönhetően a Hotelnek korábban megküldött szoba elosztásnak. Gyorsan berendezkedtünk, mivel hat órakor már vacsorázni lehetett. Önkiszolgálós, svéd asztalszerű volt a vacsora. Amint már tavaly megszokhattuk, kitűnően főznek itt, egy panasz sem hangzott el, mindenki jóllakott. Vacsora után páran még tettek egy kisebb sétát a Hotel környékén.
|
|
|
A túranapot teljesítők névsora