2022 május 21-25, Magas-Bakony turistája - Bakony

-Beszámoló-


2022. május 23. hétfő, "Várak útja"

A megszokott időben megreggeliztünk. Vételeztünk kenyeret a szendvicsek elkészítéséhez. A mai túránk mottója a "Várak útja" volt. 820-kor a 20 fő hosszútúrát választó felszállt az autóbuszra, majd Bakonybél központjába utaztak. Innen indult a mai túrájuk. A 13 fő rövidebbet választó a Hoteltől kezdte el a túrát. Ma 5 db MBT kód megtalálása volt a cél. Ebből a két túra változatból választhattak a túratársak:

Útvonal: Bakonybél (280 m, ) – Pápavár (531 m, ) - Kis-Pápavár (488m, ) - Tevelvár (280 m, , , ) - Királykapu (360 m, , ) - Móricháza, Halomsírok (455 m, , ) – Odvaskő Hotel (254 m, , ) – Bakonyújvár (436 m, , ) - Odvaskő Hotel (254 m, , , )

Túratáv: 22km
Emelkedő: 550m
Minősítő pontszám: 33+11+1=45 pont
Ellenőrző pont:
Bakonybél, OKT bélyegző, vagy más
Bakonyújvár, a vár közepén található sziklánál levő fán.
Hotel Odvaskő, a bejárati kapu mellett.
Királykapu, a vasúti remíz rom előtti fán.
Tevelvár, a földvár legmagasabb ponján.
Kis-Pápavár, a hegy bánya felöli oldalán jobbra egy fán.
Móricháza, halomsírok, P□ jelzés mellett, egy halomsíron.
Bakonybél, OKT bélyegző, vagy más

Alternatív útvonal: Odvas-kő Hotel (254 m, ) – Tönkölös-hegy (515 m, , ) - Bakonyújvár (436 m, , ) – Bakonybél (280 m, (-), , ) – Odvas-kő Hotel (254 m, )
Túratáv: 12km
Emelkedő: 440m
Minősítő pontszám: 18+8,8+1=28 pont

A Szent Mauríciusz templom mellől indultunk el a Szent Jakab úton, mely Pannonhalmát és Tihanyt köti össze. 900 órakor értük el a Hideg-völgy alját, itt balra fordultunk az erdészeti aszfaltúton, majd az Országos Kék Túra útvonalán elindultunk Pápavár felé. Jó sokat gyalogoltunk ezen az úton. Az út mentén pár tő fehér madársisakot és kakukkszegfűt láttunk. 1030-kor voltunk a Pápavár alja nevű helyen, ahol a Közép-Dunántúli Piros pecsétje található. Itt csatlakozott be a KDP jelzése balról. Tovább menve, hamarosan jobbra fordultunk egy jelzetlen úton Pápavár felé. Kemény kapaszkodó következett, kb. 140 métert mentünk felfelé az útnak nem igen nevezhető ösvényen. 1030-kor az 531 m magas csúcson voltunk. Nincs kilátás innen, a fák minden irányt takarnak. Megpihentünk, bevártunk mindenkit, majd továbbra is jelzetlen úton elindultunk a Kis-Pápavár felé. Az út még rosszabb lett a második nekifutásra, egy kerülő, természetesen nem turista úton haladtunk az egykori bauxit bánya felé. 1100 óra körül már mindenki a Kis-Pápavár 488 m magas csúcsa körül keresgélte a mai nap első MBT kódját, eredménytelenül. Hihetetlen, de a földvárnak még a nyomát sem fedeztük fel! Utólag, otthon a világhálót böngészve sem találtunk útbaigazítást a földvárra vonatkozóan. Ez fiaskó volt! Majd félórát keringtünk itt, megkerültük az egykori bányát, majd meguntuk a keresgélést. Lementünk a csúcsról, egy rét szélén, a vadászlesnél készítettünk csoportképet igazolás gyanánt.

A réten lementünk a valamikori városlődi kisvasút nyomvonalához, ahol a KDP útvonala vezet. Ezen jobbra fordultunk, elindultunk Királykapu felé. A vasút nyomvonala pontosan kivehető, a bevágásokkal, a völgyeken átvezető töltésekkel. Hogy a Kis-Pápavári csorbát kiköszörüljük, a Tevelvár MBT kódját mindenképp meg akartuk találni! Ezt is csak második nekifutásra sikerült, de azért megtaláltuk! Pápavártól kb. 2 kilométerre, az 518 méter magas Égés-tető északnyugati nyúlványán, 400 m magasságban húzódnak Tevelvár őskori sáncai. A hagyomány szerint a tatárjárás idején, 1242 februárjában, amikor a tatár hadak Esztergom felől a Dunántúlt is elárasztották, a várható tatár támadás hírére a Pápa környéki települések lakói bemenekültek a Bakonyba, megerősítették a Tevelvár, illetve a közelében lévő Kis-Pápavár nevű őskori földvárakat, s ott húzták meg magukat a veszedelem idején. A sáncokról azt beszélik, hogy a tatárok elől ide menekült teveliek építették, ezért lett Tevelvár a neve. A menekülők az őskori sáncokat építették át. A gerincen az Égés-tető felöli védelmet biztosító 3 - 4 méter magas dolomitkavics sánc és az azt kísérő árok látható. A sáncot az egykori Városlőd-Franciavágás közötti vasút építésekor átvágták. Bandival kerestük meg a MBT kódot, melyet egy fán találtunk meg, a sánc legmagasabb pontján. A sikerélményünk után visszamentünk a KDP nyomvonalára, csatlakoztunk a többiekhez.

Királykaput 1350-kor értük el. Idáig végig a régi kisvasút nyomvonalán haladtunk. Röviden megpihentünk, majd tovább indultunk a szállásunk felé. Királykapuhoz is kihelyeztek tavaly óta MBT kódot, természetesen ezt is leolvastuk, illetve lefényképeztük. Egy éve csak az Öreg Bakony bakancsosa számsora volt itt egy fára felfestve. A rövid pihenő után tovább gyalogoltunk. Kb. egy órát gyalogolhattunk a Vörös János sédet követve a kellemes időben, 1450-kor elértük a Móricházi Halomsírokat. 48 db bronzkori halomsír található itt. A kis kitérőt érdemes volt megtenni a sírok miatt, mivel Zsoltnak köszönhetően begyűjtöttük az itt található MBT kódot. Így az utolsó napon emiatt nem kellett errefelé túráznunk. Kb. 3 km-es gyaloglás után elértük a Gerence-patakot, ezzel együtt az Odvaskő Hotelt. Zsolték csoportjából, kis pihenő után heten elindultak a Bakonyújvári romokhoz. Ez kb. +5 km-t és +200 m szintet jelentett nekik.

A Gerence-patak völgye felett, a Tönkölös-hegy egy 434 méter magas nyúlványán található a vár maradványa. A külső vár zárta el a hegynyereg felől a könnyű megközelítés útját. A két részből álló várat a Tönkölös hegy keskeny gerincén lehet megközelíteni. Az őskorban földvár állt a helyén, melynek két 10 méter széles sáncárka között építették fel a szabálytalan négyszög alakú külső várat egy kőbástyával és az udvarán a várfalhoz épített lakóépületekkel. A tekintélyes méretű várárkon keresztül, dél felől érkezünk a várba. Ez volt a Podmaniczky vár stratégiailag legfontosabb része. A külső várfalak oldalainak hosszúsága 18x30x30x25 méter volt. A külső vár udvara körül a várfalakhoz simuló épületek terepvonulatai érzékelhetők. A külső sáncárkon átívelő felvonóhíd a várkapuba torkollhatott. Ezen keresztül jutottak a külső vár udvarába. Észak-nyugat felé haladva a szemközti várfalszakasz érhető el, melyen a második várkaput lehetett. Az egykorú írott források szerint a Bakonyban jelentős birtokokat szerzett Podmaniczky család építtette a várat 1529 és 1533 között. Rövidesen már fosztogatásaiktól, dúlásaiktól volt hangos a környék. Pusztításaikkal a közfelháborodás nyomán az 1543-as és az 1545-ös országgyűlés is foglalkozott, 1546-ban pedig elrendelték a vár lerombolását. Ez bizonyára rövid időn belül bekövetkezhetett, mivel később a várat már nem említik. Sajnos a várból kevés maradt meg, inkább csak a kis halmokból, dombocskákból érzékelhető, hogy emberi építmény volt itt valamikor.

1550 körül már mindenki visszatért, illetve befutott a Hotelhez. A szép napsütésben a csapat nagy része kiült a teraszra, sörözgetett, beszélgetett. Szerencsénk volt, a hideg front némi esővel éjjel elvonult a környékünkről. Ez a nap is sikeres volt, az időjárásra nem lehetett panaszunk. A vacsora, a szokásoknak megfelelően zajlott le. A vacsora közben megbeszéltük a negyedik nap útvonalát, gyakorlatilag a kiírás szerinti útvonalat fogjuk bejárni.




Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túranapot teljesítők névsora



© 2006-2024 természetbarátok.hu