Szlovákia, Nyugati-Tátra - jutalomtúra 2012
-Beszámoló- -Mellékletek-
2012. július 7. Hazautazás
Nem változtattunk a kialakult idõpontokon, ½7-kor volt a bõséges reggeli. Hétkor elkezdtünk bepakolni az autóbuszba. 20 perc alatt csomagjainkat elhelyeztük Feri gépkocsivezetõnk jóvoltából. Búcsút vettünk vendéglátóinktól, még a szakácsnõnk is elõkerült, pedig nem sokat láttuk az eltelt egy hét alatt. Õ csak rendületlenül készítette reggelinket, vacsoránkat. Neki köszönhetjük, hogy nem maradtunk éhesen, jókat ettünk, még a két vegetáriánusunkra is gondolt. Nagy köszönet jár a házigazdának, a feleségének, a gyerekeiknek, akik odaadóan kiszolgáltak minket, mindig lehetett finom, hideg sört kapni, még zárás után is! A kölcsönös integetések után elindultunk hazafelé.
Liptószentmiklóson, Donovalyn keresztül értük el Besztercebányát. Ha már idefelé nem sikerült megállnunk, most kerestünk egy parkolót, hogy megnézhessük a várost. 1,5 órát szántunk városnézésre. Az egykori bányászváros ma Közép-Szlovákia központja, a Garam mellett fekszik. Kb. 80 000 fõ a lakossága. A XII. században németek alapították a várost. IV. Béla emelte városi rangra, majd mivel a tatárjárás alatt elpusztult, türingiai szászokkal telepítette. A középkori Magyarország legjelentõsebb bányavárosa volt. Elsõ erõdítménye a gótikus plébániatemplom körül épült a XIV. században, majd egy évszázad múlva a városfalakat is elkészítették. Jelentõs megerõsítések voltak a XVI. században. Buda visszafoglalása utáni elsõ országgyûlést itt tartották. Thököly Imre kétszer is elfoglalta a várost, 1678-ban és 1680-ban. A Rákóczi szabadságharc alatt 1703-tól 1708-ig volt a kurucok kezén. A szabadságharc után az erõdítményeket fokozatosan elbontották, mára csak a Mészáros-bástya és a Várostorony emlékeztet a hajdani állapotokra. A Besztercebányai Püspökséget Mária Terézia alapította.
Igazából a város Fõ terét és a közvetlen környezetét jártuk be. A központ és a csatlakozó sétáló utcák mintaszerûen rendbe vannak hozva, tisztaság van az utcákon. A Fõ téren megnéztük a Beniczky házat, a Püspöki palotát, a Thurzó palotát, a Székesegyházat, a szovjet emlékmûvet, a Várostornyot, a Mária szobrot, a Galériát. A Várostorony mögötti téren található a Szûz Mária Mennybemenetele (német) templom, a Szent Kereszt (szlovák) templom és a régi Városháza. A rövid városnézés után maradt még egy kis idõnk, a Fõ téren leültünk egy étterem teraszára, megkóstolni a hagyományosan finom szlovák csapolt sört. Elég kevesen voltak szombat délelõtt az utcákon, a Fõ téren. Kissé álmosnak tûnt a város, de nagyon szép a központja!
A megbeszélt idõpontra, ½11-re mindenki pontosan visszajött a buszhoz, pár perc múlva tovább indultunk. Zólyomnál nem álltunk ugyan meg, de a kerülõ út helyett inkább átmentünk a városon, hogy rápillantsunk a várra. A határ elõtti benzinkútnál megálltunk 20 percre, hogy leadjuk a busz GPS-ét, rendezzük az úthasználati díjat. A határon úgy mentünk át, hogy észre sem vettük. Bezzeg a régi idõkben! Rétságon álltunk meg legközelebb, de nem a MOL üzemanyagtöltõ állomáson, hanem a központban. Itt presszó, cukrászda, étterem is található, gyorsabban elintézhetõek a dolgok. Korán hazaértünk, délután 4-re otthon voltunk.
Igazán kellemes, nagyon szép hetet töltöttünk el Szlovákiában, fõleg a Nyugati-Tátrában. Kellemes volt a szálláshelyünk, kiváló volt az ellátásunk, nem utolsó sorban, nagy szerencsénk volt az idõjárással. A Nyugati-Tátra sokat megmutatott szépségeibõl. Nagyon szépen teljesített a csapat, rég nem volt ilyen komoly a teljesítménye. Visszagondolva a jutalomtúrára, az ellátásunkra, a szálláshelyünkre lehet, hogy jövõre még egyszer el kell ide jönni. Maradt még be nem járt útvonal a Nyugati-Tátrában, közel van az Alacsony-Tátra. Egy hetes programot könnyû elkészíteni erre a körzetre. Legközelebbi túránk természetesen otthon lesz, Tátikát és a Kovácsi-hegyet fogjuk felkeresni július 21-én.
|
|
|
Muskovics András
szakosztályvezetõ