2001 Tátrák, Szlovák paradicsom jutalomtúra
-Beszámoló-
2001. augusztus 24. Magas Tátra
Útvonal: Try studnicky (Z, K, 1150m) - Koprová dolina - Vajanskeho vodopád (Z, P) - Nizné Temnosmrecinské pleso (1674m) - Vissza ugyanazon az útonTúratáv: ~22km
Emelkedő: ~700m
Idő: ~7 óra
Lassan az egyhetes túrasorozatunk végéhez közeledtünk. A Magas-Tátra egyik leghosszabb völgyét terveztük be levezető túrának. A Koprová dolinába (Kapor-völgy) vezetett a mai túránk. Ez a völgy a Magas-Tátra és a Liptói-Tátra között helyezkedik el, a Magas-Tátra egyik leghosszabb völgyéről van szó, a hossza kb. 11km. A völgyet uralja a fenséges Kriván, az oldalgerincen levő csúcsaival. A társaság döntő része, 28 fő választotta a hosszabb túrát, a mai napon nem kellett sok szintet leküzdeni, jóformán csak sétálni a völgyben. A többiek a Magisztrálán tettek meg rövidebb túrát. A reggeli után felmentünk Ó-Tátrafüredre, majd Csorba-tó érintésével Podbanskéba buszoztunk. Az eredeti terv szerint ch. kapitan Rasu menedékháznál kezdtük volna a túrát, de elnéztük a kiindulási helyet. A túra szempontjából ez nem jelentett igazi változást, így Podbanské lett az indulásunk helye.
Aszfaltúton kezdtük meg a gyaloglásunkat, jó darabig ezen az úton kellett haladnunk a zöld jelzésen. A Koprovy patak hosszan elkísért bennünket a mai túrán, a Kriván, valamint a Liptói-Tátra keleti oldalgerincéről folyamatosan gyûjti össze a kisebb patakokat. Tulajdonképpen kisebb folyónak tekinthető a vízhozama alapján. Ha csak ez a látvány lenne ebben a völgyben, akkor is megéri bejárni. Nagy az esése, hatalmas sziklák között, kisebb vízeséseken keresztül örvénylik, amint igyekezik a Belá patakba, majd egyesülve a Vág folyó vízmennyiségét növelik. Igazi kristálytiszta vízû, magashegyi patakot csodálhatunk benne. Hihetetlen nagy sziklákat képes a patak megmozgatni! Felnézve a völgyből, jobbra fejünk felett az 1576m-es Grúnik, bal kézre a Liptói-Tátra oldalgerincén levő 1800-2000m-es csúcsok látszódtak. Két órai gyaloglás után elértük a Nefcer völgy bejáratát. A Nefcer völgyet a 80m magas Kmetov vízesés választja el a fővölgytől, ami a Magas-Tátra egyik legmagasabbika. A vízesés hangját messziről lehet hallani, időnk volt bőven, páran elsétáltunk a vízeséshez. A séta megérte, tényleg feledhetetlen látvány. A Nefcer völgybe nem vezet turistaút, a magas-tátrai barnamedvék egyik stabil élőhelye.
A kis kitérő után tovább folytattuk utunkat, most már köves úton. Továbbra is lucfenyők kisérték utunkat, a völgy lassan emelkedett. Az indulástól számítva kb. 2,5 óra múlva értük el Hrubé oldalgerinc alját. Az út kissé meredekebbé kezdett válni, nemsokára elértük azt a pontot, mikor a kék jelzés jobbra elhagyott minket, a Kapor hágó irányába. Erről az útról lehet felmászni a 2367m magas Kapor csúcsra, illetve a hágón átkelve a Poprádi tóhoz lehet lemenni a Menguszfalvi völgyben, érintve a legnagyobb tátrai tavat, a Nagy-Hincovo plesot. A zöld jelzést követve, nem sokkal később újabb útelágazás következett. Mi a piros jelzésre tértünk át, a zöld jelzés a Liptói havasok irányában folytatódott, az 1876m magas Závory nyeregbe visz fel. Feltekintve a Závory nyeregbe azt láthattuk, hogy nem túl rég hatalmas földcsuszamlás lehetett ott, a nyereg környéke teljesen csupasz volt. A kobylia dolina völgyfőjét elhagyva, beértünk a törpefenyők közé. Az ösvény meredek lett, most már hasonlított a megszokott tátrai utakhoz. Jobb kézre megpillantottuk a Vajanskéhó (Szmrecsini) vízesést. Ez is a legmagasabbak közé tartozik, csak nem nagyon lehet megközelíteni a törpefenyők alkotta rengeteg között. Ennek ellenére szép látvány, az Alsó-Szmericsini tóból ered. Mi ide igyekeztünk. Még száz méter szintet leküzdöttünk, aztán az Alsó-Szmrecsini-tó partja mellett találtuk magunkat. A tó 1674m magasan terül el, a Tátra harmadik legnagyobb tengerszeme a 12 hektáros kiterjedésével, 38m-es mélységével.
Itt hosszabb időre letelepedtünk, idáig alig álltunk meg az indulásunk óta. Bámészkodtunk, táplálkoztunk. A főgerinc csúcsai keretezték a látóhatárunkat, a Kapor (2367m), a Csubrina (2378m), a Hruby (2171m), a Hladky (2066m) csúcsok. Kár, hogy az idő kissé felhős volt, a csipkés gerincet nem is láttuk folyamatosan, néha a csúcsok eltûntek a párában. A magas-tátrai túrák velejárója ez a napközbeni befelhősödés, de így is olyan látványban van része a turistának, amit élete során soha sem fog elfelejteni. Talán ezért is van, hogy az ember akármennyit is járt ezeken az utakon, mindig visszakívánkozik ide. Kétszer ugyanaz a látvány nem fogja fogadni! Több mint egy órát heverésztünk a tó partján, aztán csak-csak vissza kellett indulnunk. Ugyanazon az úton mentünk vissza Podbanskéba. Menetközben ugyanúgy lehetett gyönyörködni a Kapor-patak örvénylő vízében, a fejünk felett magasodó csúcsokban, gerincekben. A patak mellett egyébként rengeteg havasi virágban is lehet gyönyörködni, rengeteg fecsketárnics, kárpáti sisakvirág található itt. A hosszú lemenetel nem fárasztott el különösebben bennünket, tényleg elfoglalta az ember magát a nézelődéssel. A rövid túrát teljesítők már vártak bennünket Podbanskéban. Egy jó óra alatt hazaértünk a kempingünkbe. Vacsora után sörözés következett, megbeszéltük az elmúlt egy hét eseményeit. Az az igazság, tényleg nehéz megunni a Magas-Tátra, a Szlovák paradicsom turistaútjait. Magam sokat jártam ezeken az utakon, de nem tudtam igazából megunni. Ha másért nem, az időjárási viszonyok miatt is más képét mutatják a hegyek, völgyek, nyergek, szurdokok az őket felkereső turistáknak.
|
|
|
(A fényképet Muskovics András készítette)