Rákócziak földjén, 2007 június 15-17


Kissé még búbánatos volt a szombat reggel az elvonult zivatar után, de bíztunk benne, hogy a megtervezett túránkat végig tudjuk csinálni. A mai napra az alábbi túra került kiírásra:

Útvonal: Telkibánya (Z) - Hatvanas nyereg (Z) - Reszelt-bérc (Z) - Holló-kő (Z) - Bohó-hegy (Z) - Hosszú-kő-gerinc (Z) - Pengőkői út (K)- István-kút vh. (K) - Mlaka-rét (K) - Rostalló kh. (S) - Kőkapu (S)

Túratáv: 20 km
Emelkedő: 800 m

Fél nyolckor indult buszunk Telkibányára. Nem kellett egy óra sem, már az indulás helyszínén voltunk. 19 fő vállalta a hosszú túrát. A többieknek rövidebb túra került megszervezésre. Autóbusszal visszamentek az Erdész-Bányász Barátság pihenőhöz, a sárga romjelzésen körtúrát tettek meg a régi tárók felkeresése végett. A parkolóhoz közel van a Jegesbarlang, továbbá Szép Ilonka sírja. Ezeket szintén felkeresték a rövid túrások. A túra megtétele után átbuszoztak Füzérradványba, ahol a Károlyi kastélypark meglátogatása volt a következő programpont. Délután az autóbusszal Kőkapura jöttek át, amely a hosszú túra végpontja.

A falu központjából a piros-zöld jelzésen kezdtük meg a túránkat. Az idő még eléggé borús volt, néha még az eső is szemerkélt. A piros Rákóczi utat hamar elhagytuk, a zöld jelzésen kezdtük meg az első komolyabb szint leküzdését. Jó fél óra alatt a Hatvanas-nyeregben voltunk. Itt csatlakozott hozzánk a zöld négyzetjelzés. Nem álltunk le pihenni, tovább mentünk a Magas-Tér-hegy irányába. A hegycsúcsot elkerüli a jelzett út, jobbról kerültük meg, enyhén emelkedve továbbra is. A Reszelt-bérc előtt vagy negyedórát elvesztegettünk egy Y elágazásnál a jelzésünk megkeresése miatt. A szokásos fakitermelés következtében vagy 500 m-en keresztül egyetlen jelzést sem lehetett felfedezni, igaz később is csak rapszodikusan lehetett fellelni a nagyon régi jelzéseket. A Reszelt-bérc 709 méteres csúcsát is kihagytuk, a Holló-kőn keresztülhaladva értünk fel a Bohó-hegy 733 méteres csúcsára. Innen már adódott szép kilátás a tavaly megjárt Amadé vár gerince. Egyesek már ebédelni szerettek volna, de javaslatomra 10 percnyi gyaloglás után leértünk a Gyertyán-kúti rétre, ahol megtartottuk a pihenővel egybekötött szendvicsfogyasztást. A Gyertyán-kúti rétet, a vele szomszédos Bohó-rétet szigorúan védett területté nyilvánították.

Több mint félórás ejtőzés után indultunk tovább a Hosszú-kő-gerincén, idős bükkfák árnyékában. A nap is kezdett előbújni a felhőtakarója alól. A gerinc végén befutott az országos kék jelzés. Innentől ezen a jelzésen haladtunk tovább a Pengőkői úton. Rövidesen elértük a Pengőkőt. Nagyon látványos a vagy 10 méter magasságú vulkáni eredetû szikla. A szikla körül kőmező alakult ki a fagy hatására. Negyedórát szántunk a körbejárására, megmászására. Kár hogy innen nincs jó kilátás, mivel a fák már igencsak körbenőtték.

Folytattuk utunkat a Bagoly-bérc-tető oldalában. 3 km után meredek vízmosta lejtőn értük el az István-kúti nyírest. Ez is szigorúan védett területe a tájvédelmi körzetnek. Védettségét annak köszönheti, hogy ritka lepkék, rovarok, és a kárpáti kék meztelen csiga élőhelye a környék. Két vadászház is található a réten, és a jóízû István-kút forrás. Jólesett pihenni a nyírfák árnyékában, mivel a nap már hétágra sütött, a hőmérséklet is elérte a 30 Celsius fokot. Félórás pihenő után, vízkészleteinket feltöltve a Mlaka-rét felé vettük utunkat.

Itt összefutottunk a Magyar Rovartani Társaság tagjaival, akik három napos zempléni rovarász kiránduláson vettek részt. Pár percet elbeszélgettünk az ismerősökkel, nem sok zsákmánnyal tudtak dicsekedni, ami nem meglepő az előző éjjeli vihar miatt. Rostallón volt a szálláshelyük.

Itt a Mlaka-rétnél elhagytuk az országos kék jelzést, a sárga jelzésen indultunk tovább Rostalló, Kőkapu irányába. Ördög-völgy kis patakja mellett, bükkösben ereszkedtünk le Rostallóra. Egyik szakaszán tejopálokat lehet az útról felszedni. Két épület van itt, az egyik kulcsosház, a másik is maszek szállásként mûködik. Itt van a Pálháza-i kisvasút végállomása, mely szerencsére még üzemel, ahogyan Kőkapunál láthattuk. A kisvasút melletti köves úton 1 km után beértünk Kőkapura. Nagy tömeg volt a környékén, később megtudtuk, hogy esküvőt tartanak a hotelben, öt busszal érkezett a vendégsereg. A rövid túrásaink is vártak már ránk a büfénél sörözgetve. Magunknak is adtunk félórát szétnézésre, gyomrunk sörrel történő lehûtésére. Nagyon kellemes környezet, szép a régi kastély, az új hotel, a csónakázó tó. Nagyon sok faszobor került elhelyezésre. Lehet köveket, kristályokat, egyéb bizsukat is vásárolni itt.

Öt óra körül már a szálláshelyünkön voltunk. A vacsora ismét nyolc órára lett megrendelve, így megint szét lehetett nézni a városban. A vacsora ismét kitûnő volt, panasz senkitől se jött. A harmadik napra levezető túra lett betervezve.



Ugrás az elsőre

© 2006-2024 természetbarátok.hu