2010 június 18-20, Barlang túra - Aggteleki karszt
2010. június 20, vasárnap
Vigasztalanul esett az eső egész éjjel. Amerre lépett az ember, víz és sár volt. Reggelre sem változott a helyzet. Úgy döntöttünk, reggeli után átmegyünk meglátogatni a Domica barlangot, mely pénteken nem sikerült. Nyolc órakor megreggeliztünk, majd ½9-kor elindultunk. Mindenki eljött, mindenki kíváncsi volt a Domica barlangra. A régi világban macerásabb volt a határ átlépése, most mintha nem is létezne az államhatár. A mai napra is volt túratervünk, úgy döntöttünk, hogy a barlang látogatása után eldöntjük, mi legyen a továbbiakban. Egyébként az alábbiakat terveztük a mai napra:
Útvonal: Aggtelek, Baradla kemping (330m,
) - Baradla-tető (484m, ) - Aggteleki-tó (335m, 
, 
) - Béke bg. (345m, , 
, 
) - Pitics-hegy (453m, 
, 
) - Égerszög (235m, , 
) Túratáv: 13km
Emelkedő: 380m
Alternatív útvonal: Aggtelek, Baradla rövid túra, séta a Baradla és a Kecső-völgyben
Túratáv: 6km
Emelkedő: 150m
Tíz perc alatt a Domica barlang fogadó épületénél voltunk. Sehol egy teremtett lélek, az eső továbbra is esett. A pénztár ¾9-kor nyitott. Megvettük jegyeinket, a felnőtt jegy 6 Euro, a nyugdíjas és a tanuló 5 Euro, videózás, fényképezés 7 Euro. Mindenki megvette a jegyét, egy férfi és egy hölgy volt az összes személyzet. Szerencsénkre, közölte a férfi, tudnak magyarul idegenvezetni, mivel egyetlen egy szlovák sem csatlakozott a 9 órás túrához! Hihetetlen, hogy 2010-ben ehhez szerencse kell! A csarnok vitrinjeiben, a barlangból előkerült ősemberi eszközök, csontok, kőzetek voltak kiállítva. A barlang lakóhelyül szolgált a neolitikumi ember számára. Ezután az eredeti nyílás beomlott és a barlang hosszú időre érintetlen maradt. Az úgynevezett Öreg Domica régóta ismert volt. Fenekéről 1926-ban Majko J. egy aknán keresztül jutott be a terjedelmes járatokba, amelyekből később nagymennyiségű régészeti lelet került elő. A Csehszlovák Turisták Klubja 1930-ban járhatóvá tette az alsó bejáratot, majd 1932-ben bevezette a villanyvilágítást, ezáltal megnyílt a nagyközönség számára. A Styx-patakon gátat épített csónakázás céljából. A barlang látogatható szakasza 1315m, ebből a csónakkal járható rész 140m.
Domica a magyarországi Baradla barlanggal egy rendszert alkot. A járatok negyede szlovák területen, háromnegyede Magyarország területén található. A barlang bejárata 339m tszf. magasságban fekszik. A Főteremnek nevezett helyen érjük el a főjáratot, ebben folyik több vízesésen keresztül a Styx patak. A barlangnak nagyon szép álló, függő és oszlopos cseppkövei vannak. Igen nagy látványosság a Majko dómban található Római-fürdő. Itt a patak mésztufagátakat épített, ezeken keresztül bukik le a víztömeg. A barlang egyes szakaszain denevéreket is láttunk, 16 fajukat mutatták ki ezidáig. Túránkat a földalatti tónál fejeztük be, onnan visszafordultunk. A tó vize ez alkalommal le volt engedve, a csapadékos időjárásra való tekintettel. Nem sokkal itt jártunk előtt a Majko dómot 30cm-es víz öntötte el! Visszafelé jövet, az egyik kiváló akusztikájú teremben csoportunk előadta a Tavaszi szél vizet áraszt c. dalt profi módon. Tényleg szépen hangzott a teremben! Kb. háromnegyed órát töltöttünk el a föld alatt, a mesés szépségű cseppkövek között. Mielőtt felszálltunk volna a buszra, megtekintettük az átellenben levő szabadtéri faszobor kiállítást. Felismertük a szobrokban Döbrögi, Ludas Matyi, Mátyás király és kedvenc bohócának az alakját.
Az eső időközben, nagy örömünkre elállt. Visszamentünk a Baradla kempingbe, bepakolni a személyes holmikat az autóbuszba. A reggeli reménytelen idő következtében úgy döntöttünk, hogy elmegyünk bejárni a Vörös-tó Jósvafő közötti barlang szakaszt. Túrázásnak nem sok értelme lett volna, csupa sár, csupa víz volt mindenfele. Az előző napi barlanglátogatók közül csatlakoztak öten a csapathoz, Õk másodszor is gyönyörködni akartak a földalatti világ szépségeiben. 12 órakor indult a Vörös-tói bejárattól a túra, volt bőven időnk, páran felmentek a Baradla-tetőre, széttekinteni a környékre. ½12-kor elbuszoztunk a Vörös-tói fogadó épülethez, megvásároltuk kedvezményesen a jegyeinket. Ma volt a múzeumi éjszakák utolsó napja, az Aggteleki Nemzeti Parknak is jubileuma volt, ennek következtében csak 600.- Ft-ot kellett fizetni a belépőjegyért. A csoport másik része két program közül választhatott, vagy a Jósvafői kijáratnál vár meg minket, vagy lement a faluba.
Délben elindultunk a lépcsőkön, a barlang belsejébe. 1890-ben létesítették azt a mesterséges tárót, melyben 50m szintkülönbséget kell lépcsőkön leküzdeni a főágig. Itt kell megemlíteni, hogy a barlang kiépítettsége nagyot javult EU-s pályázat következtében. A betonjárdák, a lépcsők, a világítás tökéletes állapotban van, a korlátok saválló csövekből lettek kialakítva. Ennek a szakasznak a jellege jelentősen eltér az aggtelekiétől. A folyosók keskenyebbek, alacsonyabbak, a cseppkövek színe többnyire fehér, sárga, vörös és barna. Mivel őseink ezt a szakaszt nem ismerték, nem kormozódtak a fáklyák füstjétől a cseppkövek. A főágban majdnem végig száraz kavicsos patakmeder mellett vezet a járda. A falakat gazdagon borítják a változatos formájú cseppkőképződmények, sok cseppkőoszlop, álló- és függő cseppkő látható ezen a szakaszon. Nagyon sokat elneveztek közülük, a legnevezetesebbek a Halszárító, a Világítótorony, a Szomorú-fűz, a Noé-bárkája és az Anya gyermekével. Igen szép alakzat a fehéren csillogó Alabástrom szobor, mellette a mennyezetről lecsüngő függőcseppkő, a Polip. További nevezetes alakzatok az Egri nagyorgona, az Olajfák hegye és a Cseppkőkápolna. Ezután következett a 19m magas Csillagvizsgáló, a világ egyik legnagyobb cseppkőtornya. Lépcsőket építettek köré, így körbejárható.
Továbbra is neves képződményeket láttunk a főfolyosón. Következett a Török-város, a Sárkányfej, a Papagáj, a Csipkéskút, a Gőzmozdony. Ezután a folyosó kitágult, hatalmas kőtömbök között a barlang időszakosan aktív víznyelőjét, az Óriástermi-víznyelőt láttuk. Az itt távozó víz, az Alsó-barlangon át Jósvafőnél bukkan a felszínre. Innen lépcsősor vezet a 120m hosszú, átlag 38m széles és 27m magas Óriások termébe. Lenyűgöző látvány tárul a látogató elé, a hatást zenei aláfestéssel és fényjátékkal fokozzák. A terem nevezetes képződményei a Zeppelin, a Zátonyra futott hajó, a Várbástya, a Pisai ferdetorony, a Kínai pagoda, a Színházi nagyfüggöny, a Sorompó, az Õsember kútja. Következő kiszélesedés az un. Ferde-terem, mely kopárnak tűnik az előzőekhez képest. Következő látványosság a pókhálós mennyezettel díszített Színházterem. Vass Imre idáig járta be 1825-ben a barlangot. Bár sejtette a továbbvezető utat, azt csak majd 100 év múlva Kaffka Péter találta meg. A róla elnevezett mesterséges áttörés a barlang utolsó cseppkődíszes termébe, az ugyancsak az ő nevét viselő Kaffka-terembe vezet. Itt is van pár nevezetes cseppkő, többek között az Atlasz oszlopa, a Hentesüzlet, a Krokodilszáj, a Búboskemence, a Medúza. Utolsó nevezete cseppkőképződmény, a Cseppkőország határköve nevet viseli. Ettől kezdve a kőzet láthatóan megváltozik, elmaradnak a cseppkövek. A barlangból kb. 120m hosszú táró vezet fel a jósvafői Tengerszem-szálló melletti kijárathoz.
A látvány magáért beszélt, nagyszerű volt mindkét túra, ember legyen a talpán, aki rangsort tud felállítani a két barlang szakasz között! A társaság elégedett volt a három itt töltött nappal, kiderült, volt olyan társunk, aki még nem látta a méltán világhírű barlangjainkat. Nem véletlen, hogy 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt része az UNESCO Világörökségnek. A két ország határvidékének barlangjaiban nemcsak egyedülálló természeti, de gazdag kultúrtörténeti értékeket is találhatunk. 14 órakor indultunk el hazafelé, feltöltődve élményekkel. Lehet, hogy jövőre visszatérünk ismét, hiszen rengeteg látnivalót kínál a környék. Hazafelé nem akadt semmilyen probléma, egyszer álltunk meg egy kis pihenőre, Füzesabony magasságában. Hét órára mindenki hazatért. Következő túránk Erdélybe fog vezetni, a Kárpátkanyar hegyeivel szeretnénk közelebbről megismerkedni. Bízunk benne, hogy az időjárás ebben nem fog megakadályozni bennünket.
|
|
|
Muskovics András
szakosztályvezető