2019 március 9, Balatoni Kék Túra 1 - Pétfürdő - Vörösberény

A február 18-i évzáró-évnyitó után sor került a 2019-es év első túrájára. Ezt az évet a Balaton-felvidéknek fogjuk szentelni. Bejárjuk a Balatoni Kék Túra útvonalát, ráadásul az Országos Kék Túra útvonalának Keszthely - Nagyvázsony közötti szakaszát is. A tavalyi évben bejött a szisztematikusan betervezett Közép Dunántúli Piros útvonalának bejárása, hiszen 18-an teljesítették a kiírást, begyűjtötték a megérdemelt jelvényeket! Remélhetőleg a Balaton-felvidéknek is lesz ekkora sikere! Nagy volt az érdeklődés az első túránkra. Jó pár új tagunk is eljött kipróbálni az erőnlétét, kitartását. Öt fő vonta vissza a jelentkezését, de még így is 62-en jöttünk össze az autóbuszon! További 1 fő vonattal jött le Pétfürdőre, hogy csatlakozzon a csapatunkhoz. Ekkora befogadó képességű buszt külön macera volt biztosítani. Az év elejei nagy érdeklődés a túrák iránt már megszokott dolog, hiszen a három hónapos téli pihenő után sokan szeretnének mozogni már az ébredő természetben. Túrázásra kellemes időt jeleztek előre az időjósok, és most igazuk lett! Hat órakor indultunk el Százhalombattáról, majd Érd, Tárnok, Martonvásár után lett tejes a csapat. Mielőtt elértük volna a túra kiindulási pontját, a Várpalotai üzemanyagtöltő állomáson megálltunk kávézni. Innen már csak pár kilométerre volt a Pétfürdői vasútállomás, ahonnan megkezdtük a túránkat. Egyébként ez a két túra volt kiírva a mai napra:

Útvonal: Pétfürdő vá. (130 m, ) – Vilonya-Királyszentistván vá. (150 m, ) Királyszentistván (150 m, ) – Litér (190 m, ) – Rom-kúti-völgy (250 m, ) – Sátor-hegy (180 m, ) – Vörösberény (155 m, ) – Balatonalmádi vá. (150 m, )
Túratáv: 27km
Emelkedő: 425m
Minősítő pontszám: 40,5+8,5=49 pont

Alternatív útvonal: Litér (190 m, ) – Rom-kúti-völgy (250 m, ) – Sátor-hegy (180 m, ) – Vörösberény (155 m, ) – Balatonalmádi vá. (150 m, )
Túratáv: 13km
Emelkedő: 180m
Minősítő pontszám: 19,5+3,6=23 pont

Pétfürdő vasútállomásához közel, 835-kor 40-en leszálltunk az autóbuszból, ez lett a hosszútúrás csapat. Csatlakozott hozzánk az egyik társunk, aki vonattal jött le Pétfürdőre. 22-en a buszon maradtak, Ők Litérre mentek, előttünk haladtak Balatonalmádi felé. Elég sok időt vett igénybe az első Balatoni Kék Túra pecsétjének beszerzése, lelkes volt a társaság, mindenki pecsételni akart. Tíz perc után azért elkezdhettük gyalogolni. Elég hosszan kellett menni Pétfürdő utcáin, mire kiértünk a szabad területre. Füves, kopasz területen keresztül haladtunk a Balatoni Kék Túra útvonalán. Visszatekintve, mögöttünk a Péti Nitrogénművek, távolabb Berhida gyárai, még távolabb a Baglyas hegy jellegzetes kontúrja látszódott. 930-kor jobbra egy geodéziai vasbeton oszlopot mellőztünk. Egy-két tavaszi hérics virágot is láttunk ezen a szakaszon, most kezdődik igazán majd a virágzása. Rövid erdei út következett. Majd hosszan egy mezőgazdasági terület szélén haladtunk. Igazából itt út sem volt, a bevetett tábla szélén kellett gyalogolnunk a vetésben. A Vilonya Parkerdő után ismét füves területre értünk ki. Kereszteztük a vasútvonalat, majd a Sédet követve beértünk Királyszentistvánra. Bővizű a patak, gyorsfolyású, tiszta a vize.

1125-kor érkeztünk meg a faluba. A központ felé haladva elmentünk a 2014-ben felállított Szent István szobor mellett. A falu központjában, a Szent István Parknál elvileg bélyegzőnek kellene lennie. Nem volt, ezért a pecsételő lapunk szerint is szelfi fényképpel kell igazolni a hely felkeresését. A biztonság kedvéért azért a közeli kocsmában kértünk egy bélyegzést. Rövid pihenő után, 1200 órakor indultunk tovább. Igen csak hullámos útvonalon haladtunk Litér felé. Mögöttünk a település római katolikus templomának a tornya uralta a horizontot. Többnyire fekete fenyvesek között vezet a kéktúra útvonala. Néhány helyről Inota, Pétfürdő, Hajmáskér a mögötte levő hegyekkel, valamint a Baglyas látszódott. A Balaton csíkját is láttuk az egyik pontról. Litér előtt egy-két szál fekete kökörcsint vettünk észre. A Varjas kisvendéglőt 1305-kor értük el. Ez is egy kötelező bélyegzési hely a Balatoni Kék Túra útvonala során. Meglepetésünkre a kisvendéglő zárva volt. Furcsa nyitvatartási rendje van, hétköznap van nyitva, hétvégén zárva van. Asztalok, padok vannak a teraszon. Letelepedtünk 20 percre, itt tartottuk meg az ebédidőt. A buszunk is itt volt, a sofőr úgy találta, itt kényelmesebb, mint Balatonalmádiban találni parkolóhelyet.

A falu szélén, egy volt kőbánya helyén játszóteret, pihenő helyet alakítottak ki a helyiek. Az út továbbra is dimbes-dombos volt. Az egyik 90°-os kanyarban bevártuk egymást, letértünk a kék nyomvonaláról. Már csak azért is, mert az eredeti Vörösberény végpont helyett Balatonalmádi vasútállomásáig toltuk ki a mai túránk végpontját, így legalább közelítettünk valamelyest a betervezett távhoz. Aki a kéken maradt, ma 27 kilométert gyalogolt! A kis rövidítés után visszatértünk a kék jelzésre. 1525-kor értünk be Vörösberénybe. A falut 1971-ben csatolták a szomszédos Balatonalmádihoz. A forgalmas főúton gyalogoltunk 10 percet, majd a települést elérve már a gyalogjárdán haladhattunk. 1535-kor voltunk a református templomnál. A XI-XII. században épült erődített templom sok kézben megfordult azóta. Volt török, jezsuita, református, katolikus, majd 1737-től véglegesen a reformátusoké lett. Belülről nem tekinthettük meg, zárva volt. Öt perc elteltével már a Szent Ignác templomnál jártunk. Az 1770-es években épült jezsuita templom Vörösberény egyik legszebb építészeti emléke. A templomot díszítő freskók a rend alapítója, Loyolai Szent Ignác életének legfőbb eseményeit mutatják be. Ide sem jutottunk be.

A hosszú gyaloglásunk Balatonalmádi vasútállomásánál fejeződött be. Ezzel az itteni BKT bélyegzőt is begyűjtöttük az aluljárónál. Félórába telt, amíg össze tudtuk gyűjteni a 62 főt számláló társaságot. A buszunk nem tudott az állomás közelében leparkolni, a városszéli üzemanyagtöltő állomáson talált a sofőr lehetőséget a várakozásra. Mi a legközelebbi autóbuszmegállóba mentünk, amikor teljes lett a csapatunk, ide hívtuk le a buszt. 1645-kor indultunk hazafelé. A busszal volt egy kis gondunk hazafelé, alig indultunk el, Balatonfűzfő előtt befüstölt a váltó, vagy a kuplung. Megálltunk 15 percre, hátha kiderül a probléma. Nem derült ki, a sofőr semmi gondot nem fedezett fel. Lassan tovább mentünk, a sofőr figyelte a motor viselkedését, de szerencsénkre gond nélkül hazaértünk. Remélhetőleg ilyen élményekben a továbbiakban nem lesz részünk. Szép, de hosszú túránk volt, az idő kellemes volt. Jól kezdődött a Balatoni Kék útvonalának bejárása. Legközelebb Balatonalmádi vasútállomásától fogjuk folytatni a gyaloglást, Balatonfüredig szeretnénk eljutni két hét múlva.




Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek József László (JL), Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Muskovics András
szakosztályvezető


© 2006-2019 természetbarátok.hu