2024 szeptember 21, Dobogó körtúra - Visegrádi-hegység

Hétvégére ismét kellemes, nyárias időt jeleztek az időjósok. Az előrejelzésük igaznak bizonyult, a naptárral ellentétben továbbra is nyarat idéző az időjárásunk. 11 társunkat érdekelte a mai túrázás, három társunk vonta vissza az előzetes jelentkezését. Hatan személygépkocsival jöttek el a Kétbükkfa-nyeregbe, mivel itt egészen jók a parkolási lehetőségek, és ingyenes is a parkolás. Öten a tömegközlekedést választottuk. Ez nem is volt annyira egyszerű, mivel a Duna áradása miatt a H5-ös HÉV csak a Margit híd Budai hídfőjétől közlekedik. Izgulnunk kellett, hogy a Dobogókői buszt elérjük, mivel a kinézett HÉV járatról lemaradtunk. Szerencsénkre annyian igyekeztek Dobogókő felé, hogy a busz késve indult el. Rég láttunk ekkora tömeget egy buszjáraton, vagy 15-en fel se fértek a buszra, nekik egy órát kellett várniuk a következő járatra! A busszal jövők 9¹⁰-re értek fel Dobogókőre. A buszból láttuk az autóval jövő társainkat, amint elindulnak a Kétbükkfa-nyeregből Dobogókőre. Nekünk bőven maradt időnk szétnézni a Báró Eötvös Lóránd Menedékház környékén. Az MTSZ-es sátrat már felállították, készülődtek a délben kezdődő ünnepségre. Rétes evésre is maradt időnk! Eredetileg ezekből az útvonalakból lehetett választani:

Útvonal: Dobogókő (694 m, ) – Tirts Rezső kilátó (586 m, ) – Szakó-nyereg (513 m, ) – Hoffman kunyhó (355 m, ) – Pilisszentlélek (318 m, , ) – Pilis-nyereg (545 m, ) – Fekete-kő (594 m, ) – Vaskapu-völgy (, , , ) – Kétbükkfa-nyereg (590 m, ) - Dobogókő (694 m, )
Túratáv: 18 km
Emelkedő: 750 m
Minősítő pontszám: 27+15=42 pont

Alternatív útvonal: Dobogókő (694 m, ) – Tirts Rezső kilátó (586 m, ) – Szakó-nyereg (513 m, ) – Hoffman kunyhó (355 m, ) – Pilisszentlélek (318 m, , ) – Kétbükkfa-nyereg (590 m, , , ) - Dobogókő (694 m, )
Túratáv: 13 km
Emelkedő: 450 m
Minősítő pontszám: 19,5+9=29 pont

Rápillantottunk a Turistamúzeumra, ami a régi menedékház tulajdonképpen. Szépen felújították. A működő menedékház éttermében finom süteményeket, üdítőket, sört lehet venni. A menedékház bejárati ajtaja mellett van az OKT pecsétje, falra kihelyezve. Látnivaló továbbá a fák közé elhelyezett szobrok, a Sri Chinmoy szobor, Téry Ödön emlékmű, a turista hősök I. világháborús emlékműve. Sri Chinmoy egész alakos szobrát 2014. augusztus 2-án avatták fel Dobogókőn. A szobor alkotója angol szobrászművész, a szobor anyaga: bronzhatású speciális műgyanta. Sri Chinmoy (1931-2007) egy spirituális tanító volt, aki egész életét az emberiség szolgálatának szentelte. A Nyugaton eltöltött 43 éve alatt arra törekedett, hogy ösztönözze és szolgálja az emberiséget a lélek teljes felajánlásaival: imáival, meditációival, irodalmi, zenei és képzőművészeti tevékenységeivel. Dr. Téry Ödön volt a Magyar Turistaság megalapítója. 1926-ban a Magyar Turista Egylet emelte tiszteletére az emlékművet, és a bronz domborművet. A menedékház előtt nagyon készülődtek a bográcsozásra, mint a korábbi években, hogy a megjelenő tömeg nehogy étlen maradjon. Persze a panoráma sem utolsó a Téry szobor előtti szikla kilátóhelyről, a Dobogókőről. A Dunakanyar egy része, a Rám-hegy, a Vadálló-kövek, és a Börzsöny sziluettje keretezi a látóhatárt.

Miután kinézelődtük magunkat, a kellemes időben elindultunk a piros jelzésű köves erdei úton a Tirts Rezső kilátó felé, melyet 9⁴⁵-kor értünk el. Útközben elhaladtunk egy szépen faragott pad mellett, melyre az alábbiakat vésték: "Istenanyánk és Atyánk szerelme él bennünk." A Tirts Rezső kilátó hasonló sziklaletörés mint a Dobogókői. A panoráma is szinte ugyanaz, de innen a Dobogókői kilátáshoz képest látható a Visegrádi vár, a Salamon torony, és a Szentendrei-sziget északi csúcsa, természetesen szép időben. Nekünk most szerencsénk volt, láttuk mindezeket. Éppen indulni készültünk, amikor megjelentek az autós túratársaink. Teljes lett a csapat, rögtön készítettünk egy csoportképet a kilátóban. Most már együtt indultunk el tovább. Közel a kilátóhoz, egy fára kihelyezve található a Piliscsabai Természetjáró Egyesület által kiírt, "Jó kilátások Visegrádi-hegység" jelvényszerző túramozgalom ellenőrző bélyegzője. Könnyű elmenni mellette, nem közvetlenül az ösvény mellett található, semmi sem jelzi az ottlétét. 10³⁰-kor jártunk a Hegedüs Kandid Lajos obeliszknél. Akinek állították, az egy jogtudós volt a XIX. század második felében, Erdélyből származott. 20 perc múlva újabb emlékmű mellett haladtunk el, ezen az obeliszken az alábbi szöveg olvasható: Tost szikla, 1876.

10⁵⁵-kor az Ilona pihenőnél jártunk. Kellemes egy hely, az út majd 360°-t jobbra kanyarodik, majd meredeken lejteni kezd. Az Ilona pihenőben Hegyi Szent Bernát domborműve van befalazva a sziklafalba. Pár perc alatt leértünk a Szakó-nyeregbe. Itt is lehet bélyegezni, a Pilisi Vándorlás útvonal egyik ellenőrző pontja a nyereg. Több túraútvonal fut itt össze. Ezek után tovább mentünk lefelé Pilisszentlélek irányába. A település előtt először a szentléleki pálos kolostor romjait érintettük. Ez az egyetlen magyar alapítású középkori szerzetesrend. 1246-ban Boldog Özséb lemondott javadalmairól, és érseki engedéllyel ő is a Pilisbe vonult, remete társai közé. A Csévi-szirtek alatt telepedtek meg, majd néhány évvel később, 1250 körül innen nem messze alapították meg az első templomot és kolostort, a Szent Kereszt tiszteletére szentelve. A kolostor gyarapodása a XV. században is folytatódott, ám az 1526-os Mohácsi vész hirtelen a véget jelentette, mivel a Dunakanyarig eljutó portyázó török seregek elpusztították a kolostort. A romok mellett egy fára rögzítve található a Pilisi Vándorlás igazoló pecsétje. Megnéztük a romokat, volt, aki pecsételt, majd elindultunk a falu felé. A réten sok őszi kikerics virágzott már. Hamar leértünk Pilisszentlélekre, elhaladtunk a Svejk kocsma mellett, majd a filmsorozatból ismert Teca kocsmánál álltunk meg rövid pihenőre. Továbbra is sokan látogatják a települést, köszönhetően Pajkaszeg kocsmájának, a filmsorozatnak. 13³⁰-kor tovább álltunk. A csapat nagyrésze a kisebb túrát választotta, ők elmentek a Kétbükkfa-nyeregbe. Ketten viszont tovább gyalogoltunk, elmentünk a Pilis-nyeregbe, ahová 14²⁰-kor érkeztünk meg. Útközben a Kálmán-kút előtt hatalmas virágzó őszi kikerics mező fogadott bennünket a réten.

Rövid pihenőt tartottunk, majd megcéloztuk a Fekete-kő kilátó pontot. 15²⁵-re értük el a Peták pihenőt, ilyen néven is ismert a szikla. Innen nagyon szép panoráma van Pilisszentlélekre. 2016-ban a Magyar Turista Egyesület emléktáblával jelölte meg a pihenőt. Peták István újságíró, a Magyar Természetbarát Szövetség első elnöke, a Magyar Televízió egykori elnöke, a Másfélmillió lépés Magyarországon című filmsorozat kitalálója és szerkesztője, az újjáalakult Magyar Turista Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke volt. Több kirándulóval találkoztunk itt. Miután beteltünk a panorámával, a zöld háromszögjelzésen, majd a zöld keresztjelzésen lementünk a Kétbükkfa-nyeregbe. A többiek persze már régen elmentek innen. Egyik társunk telefonált, hogy a buszon összefutottak a Pest Megyei Vadvirág Természetjáró Egyesület felügyelőbizottsági elnökével, Bognár Mártával. Márta az MTSZ ünnepségen volt, átvehette a Természetjárás fejlesztéséért kitüntetés bronz fokozatát. Ezúton is gratulálunk Mártának! 15⁵⁰-kor voltunk itt, pecsételtünk egyet a füzetünkbe. A Pilisi Vándorlásnak van itt ellenőrző pontja. Majd egy óra múlva jött volna az autóbuszunk Dobogókőről Pomázra, ezért úgy döntöttünk, hogy legyalogolunk Pilisszentkeresztre. Szép, túrázásra kiváló időnk volt, a Római úton, a zöld jelzésen kezdtük el az ereszkedést.

Elég kellemetlen az út, nagyon köves, gurulós, most pedig már gyűlik a rengeteg avar, az ember azt sem látja, hova lép. 16¹⁰ körül voltunk a Szopláki-ördöglyuk barlangnál. A fokozottan védett barlang hossza 430 m. Függőleges barlang, mintha Aggteleki zsomboly lenne. Denevérek telelőhelye miatt, valamint szeszélyes járatai miatt indokolt volt a barlang lezárása. Nem sokkal később elhaladtunk a Döme halála nevű kereszt mellett. Pápay Domonkos okl. erdőmérnök emlékére emelték, aki mérés közben tragikus körülmények között ebben a nyiladékban halt meg 1957-ben. 17²⁰-ra értünk Pilisszentkeresztre, a Pilisszántói leágazáshoz. Még pecsételésre is maradt időnk, itt az OKT pecsétjét szerezhettük meg. A buszunk hamar megjött, Pomáztól HÉV-vel jöttünk be a Batthyányi térre. Időben hazaértünk, szép túrát tettünk meg az eszményi kiránduló időben. Következő két túránk októberben a Börzsönybe fog vezetni. Először a Verőcei körút kerül megrendezésre, október 5-én.



Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Muskovics András
szakosztályvezető