Ugyan már szeptembert írunk, de a nagy meleg még egy hétig biztosan ki fog tartani. A hideg ellen nem kell védekeznünk, a gond a hőség elviselése. A kerékpáros programjainkra mindig visszafogott volt az érdeklődés, de a meleg idő pláne nem segítette a jelentkezők számának az emelkedését. A hét elején még volt 5 jelentkezőnk, de azok közül is ketten visszamondták, így csak hárman maradtunk. A héten pénteken tartottuk meg a szokásos nyárvégi szakosztályi találkozónkat, ahol próbáltam további társakat szerezni a szombati kerekezésre, de nem jártam sikerrel. Talán az is probléma volt, hogy most vannak a Battai-napok, ezzel az eseménnyel nem tudtam felvenni a versenyt. A korábbi évekhez hasonló útvonal került meghirdetésre:
Útvonal: Százhalombatta – Érd – Tárnok – Martonvásár – Gyúró – Etyek – Sóskút – Tárnok – Érd – SzázhalombattaVégül hárman maradtunk a mai kerékpáros túrára. A találkozópont Százhalombattán, az E-Batta kultúrkocsma elött volt. Ugyan várható volt, hogy nem lesz ott rajtam kívül senki, de azért oda mentem a biztonság kedvéért, hátha valaki meggondolta magát, és úgy döntött, hogy eljön mégis csak kerekezni, de rajtam kívül senki sem volt az Ebatta előtt. Vártam néhány percet, majd elindultam a víztorony felé, mert ott várt rám az egyik túratárs. Az Ipari Parkon keresztül hagytuk el a várost. Kereszteztük a 6-os főutat, majd az M6-os autópályát. Az autópálya mellett vezető szerviz útra tértünk rá. Itt haladtunk egy darabig, majd Kismarton felé tértünk le. Most már földúton kellett haladnunk, de a száraz időnek köszönhetően ez nem is volt gond. A problémát inkább a nagy por okozta, így egy idő után jobb ötletnek tűnt, ha Simon-puszta felé vesszük az irányt, mivel arra felé jobb út van. Ezen az úton már jó volt kerékpározni, jó minőségű, pormentes úton jutottunk ki a 7-es főútra.
A főút igen forgalmas, fokozottan figyelni kell a gépkocsikra, mivel nincs mellette kerékpárút. Ahogy elértük Martonvásárt, rögtön letértünk egy mellékútra. Martonvásár központjában álltunk meg a Beethoven szobornál. Szétnéztünk a Termelői piacon, ahol csatlakozott hozzánk a harmadik résztvevő, azután áttértünk az Ercsi-Etyek kerékpárútra. A kastélypark mellett vezet az út, a hídon meg is álltunk fényképet készíteni. A város vasútállomása mellett elhaladva, a pincesoron haladtunk el. Hamarosan letértünk a Szent László patak mellé, ahol két kisebb tavat alakítottak ki. Árnyas úton értük el Tordas települést. Innentől a Balaton-Budapest kerékpárúton tekerhettünk. A futballpálya mellett rövid időre megálltunk, falunapot tartottak éppen. Kicsit körbe néztünk, majd folytattuk az utunkat. Gyúró felé a Szent László patak mellett vezet a kerékpárút. A patak a meleg végett gyakorlatilag kiszáradt. A patak túloldalán egy nagy tavat lehet látni, ez a Tordas-Gyúró Horgászegyesület pecatava. Gyúrót elérve, a focipálya mellett van egy kis söröző, élve a frissítési lehetőséggel, ahol meg is álltunk.
A pihenő után a Balatoni kerékpárúton folytattuk az utunkat Etyek felé. Itt már emelkedett az út, többször kellett küzdenünk a felmenetel során. Mikor elértük az Etyeki szőlőket, megálltunk, sikerült még olyan sort találnunk, amit még nem szüreteltek le, így megkóstolhattuk az idei termést. Idén a nagy meleg és szárazság hatására gyakorlatilag a szőlő is hamarabb érett, mint minden más gyümölcs. Nagyon édes volt a magas cukor tartalom miatt. A dombtetőn levő Krisztus kereszt mellett elhaladva hamarosan a mandulafasoron haladtunk, pár szem mandulát összeszedtünk az útról. Tovább haladva a kerékpárúton Etyek központjába gurultunk be. Nem álltunk itt meg, pedig a településen csak itt van látnivaló. Itt látható az Etyeki Kálvária, a Magyar-kút, a Sarlós Boldogasszony templom, mely neobarokk stílusban épült. A Magyar-kút, mely forrás tulajdonképpen, vízhozama ma is 6-700 liter percenként. A kút épülete a XIX. század első felében épült klasszicista stílusban. A Magyar-kút adta az ivóvizet az embereknek és az állatok részére. Az asszonyok előszeretettel mosták itt a ruhákat. Az itteni borászat teszi híressé a települést. A valamikorori német lakosságot kitelepítették Stuttgart környékére a II. világháborút követően. A település végén, a Kattra pincészetnél megálltunk borkóstolóra, na meg az ebédidő is aktuális volt. Ízlett az Etyeki nedű! Megebédeltünk borkóstolás közben, majd folytattuk utunkat Biatorbágy felé. Biatorbágy szélén jobbra fordultunk Sóskút felé. Elég forgalmas ez az út, nagyon figyelni kell a forgalomra. Először egy alapos emelkedőnk volt az erdős szakaszon, majd legurultunk Sóskútra. Itt pihenésképpen felkerestük a cukrászdát, hogy kényeztessük magunkat egy finom krémessel. Most már csak az utolsó szakasz volt hátra. Érd felé vettük az irányt A 7-es utat elérve búcsút vettünk a csapatunk egyik tagjától, majd elindultunk Százhalombatta felé. Torony irányt haladtunk, a Dunamenti Hőerőmű három kéménye mutatta az utat Százhalombatta felé. A várost elérve mindegyikünk hazafelé vette az irányt. Ezzel befejeződött az idei utolsó kerékpáros programunk. Legközelebb két hét múlva újra gyalogolni fogunk, a Visegrádi-hegységben fogunk túrázni.
|
© 2006-2024 természetbarátok.hu