A szokott időben megreggeliztünk. Mai reggelink: 2 szelet bundás kenyér teával, vagy tojás rántotta (3 db tojásból) kenyérrel, teával. A reggeli után bepakoltunk a buszba, mely gyorsan megtörtént, hiszen előző este már mindenki nagyjából összepakolta a cuccait. Miután leadtuk a kulcsokat, elindult az autóbuszunk. Az éjjeli nagy zivatar miatt megváltoztattuk a túrakiírást. A tervezett útvonalon némelyikünk már többször is járt, emlékezve a Mohos-tavak környékére, valamint az Uppony előtti Három-kő-tetőre, igen csak sáros út várt volna ránk. Ehhez pedig nem fűlött a társaság foga. Nagyjából a 2. változat mellett döntöttünk egységesen, de még azon is rövidítettünk, mert az aszfaltos szakaszt busszal tettük meg. Tehát az alábbi kiírás szerint fejeztük be a hatnapos túrasorozatunkat:
Útvonal: Uppony (217 m, ) – Lázbérci-víztározó (212 m, ) – Dédestapolcsány (216 m, ) – Mályinka (304 m, )A Putnok vasútállomásán található OKT-s bélyegzőt azért nem hagytuk ki. Csak 955-re értünk ide, elég tekervényes úton jöttünk át Aggtelekről. A GPS-ek sokszor megtréfálják a használóját! Tíz perc alatt elvégeztük a pecsételést, majd tovább indultunk Uppony felé. A település football pályájánál voltunk 1040-kor. Itt található a nap második OKT-s bélyegzője, a BB Söröző kerítésének az oszlopán. Úgy tűnt, hogy a sörözőt bezárták, egy teremtett lélek sem volt errefelé. A pecsétek begyűjtése után elindult a könnyített túra, a Bán-patak völgyében található Upponyi-szoros felé. A Lázbérci-víztározóba folyó Csernely-patak alaposan meg volt áradva az éjjeli felhőszakadástól. Az Upponyi-szoros hazánk egyik legnagyobb méretű szurdoka. Magassága a mélyén folyó Csernely-pataktól a fölötte magasodó Eszkála-tetőig eléri 170 métert! Bal oldalán a sziklák tetején lévő kereszt a reformáció terjedésének határát jelképezi. A szoros, enyhén karsztosodott mészkövében számos kisebb barlangot tartanak nyilván. Az útvonal könnyen járható, mert egy keskeny aszfaltozott út vezet végig rajta, ami az autók előtt azóta le van zárva, hogy megépítették a Lázbérci-víztározót.
Az Upponyi-hegységben lévő, festői szépségű, meredeken lefutó erdős hegyoldalakkal övezett, Y alakú mesterséges tó 77 hektáron terül el Uppony és Dédestapolcsány faluk között, az Upponyi-szoros folytatásában. Lázbérci-víztározó Észak-Magyarország egyik legnagyobb víztározója, melyet a Bán-patak felduzzasztásával azért hoztak létre, hogy biztosítsa a Sajó-völgyi iparvidék (Ózd és Kazincbarcika) vízszükségletét, valamint ellássa a környező településeket ivóvízzel. A 6,2 millió m³ víztömegű mesterséges tó fontos szerepet játszik a környék életében. A tározó építési munkálatai 1967-ben kezdődtek. A meder kialakításával egyidőben zajlott a 170 méter talpszélességű, 250 méter hosszú, 19 méter magas völgyzárógát létesítése, melyhez 250 ezer köbméter földet mozgattak meg. A gát víz felőli oldalának 10 ezer négyzetméternyi felületét 120 ezer betonlappal burkolták. Az 1970-től üzemszerűen működik a tározó. A tó mint rekreációs terület is közkedvelt, habár fürödni tilos benne, de a parti horgászat természetesen engedély birtokában lehetséges. A tározóban jelentős mennyiségű hal van az alábbiakból: ponty, amur, süllő, harcsa, keszeg, csuka, kősügér, compó, balin, busa, naphal.
1200 órakor kezdtek megérkezni az embereink Dédestapolcsány szélső házaihoz. Összevártuk a komplett csoportot, majd átbuszoztunk Mályinkára, hogy a harmadik OKT-s bélyegzésünket is megoldjuk. Az Országos Kék Túra útvonala itt végig aszfalton halad a két település között. A Bükk felett időközben nagyon gyülekeztek a sötét fellegek, mennydörgés távoli morajlása is hallatszott. Mintha felénk közeledne a zivatar. 1230-kor már Mályinkában, az Árpád vezér utcánál voltunk. Innen még felsétáltunk a Sanyi kocsmáig, ahol az itteni OKT-s bélyegzőt elhelyezték. Közben megérkezett a zivatar, páran jól eláztunk, még a közeli haranglábhoz sem jutottunk el! 1300-kor hazaindultunk, véget ért a hatnapos túrasorozatunk.
Hazafelé menet a szakosztályvezető megosztott pár gondolatot a csapat tagjaival. Kiemelte, hogy az időjárással végül is szerencsénk volt, hiszen napközben egyszer, Tornabarakonyban kapott el bennünket egy rövid, alapos zápor, zivatar. A többi csapadékot akkor kaptuk, mikor már a Nomád kempingben, a szálláshelyünkön voltunk, vagy éjszaka jött az eső. A kiírt túrákat kis szépséghibákkal, de teljesítettük. Végül is ezen OKT-s szakasz összes bélyegzőjét megszereztük, sőt páran bejárták a Karsztvidék Turistája jelvényszerző mozgalom útvonalát. Az OKT útvonalát járó társainknak ez nagy segítség, hiszen ez a szakasz távol van lakóhelyünktől, egynapos túrákkal szinte lehetetlen bejárni. A túratervezés során, a betervezett távolságot, a szintet mind jobban csökkenteni fogjuk, sajnos idősödik a társaság. Utánpótlásunknak sincs nyoma. A mostani hatnapos összesítőnk is ezt támasztja alá. Az első félévi túráink lassan elfogynak. Június 8-án a DDPT Jabapuszta-Bábonymegyer közötti szakasza következik, másnap pedig Százhalombattán, Georgiades Gábor tölgyfájánál tartunk egy megemlékezést korábbi vezetőnkről. Az utolsó első félévi túrára június 15-én kerül sor. Ezzel a túrával befejezzük a 2020-ban megkezdett Dél-Dunántúli Piros útvonalának a bejárását.
|
© 2006-2024 természetbarátok.hu