2024 május 30-4, Georgiades Gábor emléktúra, az Országos Kék Túra útvonalán
-Beszámoló-
2024 június 2. vasárnap, Cserehát, Irota-Baktakék
A mai napi túra megtételével befejezzük a Csereháti OKT szakasz bejárását. Egy szépséghibája van azért ennek, kimarad a Rakacaszend-Irota közötti többnyire erdős szakasz. Amennyiben nem ezt tettük volna, akkor ma nincs vacsoránk! Az égiek meghallgatták a tegnapi kérésünket, kellemes reggelre ébredtünk. Nyolc órakor kinyitott az étterem, megreggeliztünk. Tojás rántottát, vagy virslit lehetett választani. 84`-kor elindult a buszunk Irotára. Ebből a két útvonalból lehetett választani a mai napon:
Útvonal: Irota (178 m,
) – Felsővadász (160 m, ) – Nyésta (172 m, ) – Abaújszolnok (177 m, ) – Baktakék (170 m, ) Túratáv: 17km
Emelkedő: 380m
Minősítő pontszám: 25,5+7,6+1=34 pont
Pecsételés:
Alternatív útvonal: Felsővadász (160 m,
) – Nyésta (172 m, ) – Abaújszolnok (177 m, ) – Baktakék (170 m, ) Túratáv: 11km
Emelkedő: 280m
Minősítő pontszám: 16,5+5,6+1=23 pont
Pecsételés:
- Rakacaszend, Fő út 42., Vegyesbolt bejárati ajtófélfáján
- Felsővadász, Rákóczi út 3. magánház vagy Ady Endre utca Polg. Hiv. falán
- Abaújszolnok, Rákóczi út 4., a falu szélén egy kerítésen
- Baktakék, Rákóczi út, az önkormányzat udvarán
1045-ra megérkeztünk Irotára. A buszfordulóban szálltak ki a hosszútúrásaink tízen. A rövidebb távot választó 18 főt átvittük Felsővadászra. Irotának talán 100 lakosa lehet. Rendezett a település, üdülőfaluvá vált, sem kereskedelmi, sem vendéglátóipari egysége nincs. Több helyen mesealakok kisérték az utunkat. A települést elhagyva meglepően jó út fogadott minket, sokkal nagyobb sárra számítottunk az előző napi és az esti eső után. A nyílt területen jobb volt gyalogolni, mint az erdőben, ahol jobban megmaradt a sár. A rövidebb szakaszt választókat 1115-kor Felsővadász központjában, a Polgármesteri Hivatalnál tettük le a starthelyükre. Az OKT bélyegzője a hivatal bejárati ajtaja mellett található. Miután begyűjtötték a pecsétet, elindultak Nyésta felé. A hosszútúrások 1210-kor érkeztek meg a településre. Egyébként itt található a Rákóczi kastély, mely 1956 óta iskolaként működik. A mintegy 500 fős település egyik legszebb látnivalója a XVI. századi eredetű, később romantikus stílusban átalakított kastély. Első írásos említése 1556-ból származik, ekkoriban még védelmi célokat is szolgált, a főépületet kőfal és vizesárok vette körül. Az átvonuló török seregek 1567-ben felgyújtották, ezt követően megerősítve, átalakítva épült újjá. Mai formáját a XIX. században, Vay Tihamér birtokos romantikus stílusú átépítéseinek köszönhetően nyerte el. A Vay-család egészen 1945-ig birtokolta a kastélyt. Itt született 1544-ben a Rákóczi család vagyonának és hírnevének megalapozója, II. Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem, aki származásához hűen felvette a Felsővadászi előnevet. Kalandos életét követően utolsó éveiben hazatért Felsővadászra, és itt hunyt el 1608 decemberében. Feljegyzések szerint a XVIII. század első éveiben többször volt a kastély lakója az 1703-tól 1711-ig, közel nyolc esztendőn át tartó hősies kuruc szabadságharc vezérlő fejedelme, II. Rákóczi Ferenc is. A második emeleti díszteremben látható II. Rákóczi Ferenc életnagyságú festménye. Valószínűleg a millennium vége felé készülhetett, alkotója Halász Hradil Rezső miskolci festő lehetett. Az épületet felújították, az udvara is rendezett. A hétvégére való tekintettel nem jutottam be az épületbe, de azért körbe tudtam járni.
Felsővadászt elhagyva nyílt területen gyalogoltunk. Hamarosan a szomszédos völgyben levő Nyéstára érkeztünk meg. Az OKT útvonala éppen csak érinti a települést. Az Árpádkori kis falunak még 50 fő állandó lakosa sincs. Szántóföldek mentén gyalogoltunk, majd egy bozótosabb szakasz következett. Ezzel jól jártunk, mivel elég sok szamócát szedhettünk itt. Így érkeztünk meg Abaújszolnokra, ahol a szélső ház kerítéséről begyűjthettük a következő OKT-s pecsétet. Ezt a települést is épphogy érinti az OKT útvonala. A temetőnél hagytuk el Abaújszolnokot. Szántók, mezőgazdasági területek mellett, földúton haladtunk, aztán átváltottunk egy erdészeti útra. Igaz, eléggé bozótos, elhanyagolt volt út, így csak egy sorban haladhattunk. Nemsokára viszont kényelmes utunk volt a Katalin kilátóig. A Kalmi-tető oldalában a baktakékiek összefogásával építették meg a masszív fa kilátót. Sajnos egy kicsit alacsonyra sikeredett, a mellette levő fák megnőttek, emiatt korlátozott a kilátás róla. Baktakék falu csak akkor tűnt fel, ha a szél mozgatta a fák ágait. Régebben tiszta időben a Zempléni-hegység vonulatai, a Regéci vár is látható volt. Így sok időt nem töltöttünk itt, folytattuk utunkat Baktakék felé, a túra végpontjába. Az erdőt elhagyva ismét szántók következtek, ahonnan feltűntek Baktakék házai. Az itteni OKT-s bélyegzőt a Polgármesteri Hivatal teraszán lehet megtalálni. Kb. 800-an lakják a települést. Két régebbi falu egyesüléséből jött létre. A késő barokk görög katolikus templomát, mely, az 1800-as évek elején épült, érdemes felkeresni. Galíciából származó ikonokat és körmeneti keresztet láthatunk a templomban. Időnként római katolikus istentiszteletet is tartanak benne.
A pecsételés elvégzése után rövid pihenő következett, majd vissza indultunk Aggtelekre 1600 órakor. Vacsoráig bőven maradt időnk rendbe tenni magunkat, pihenni, beszélgetni. A ma esti vacsoránál ebből a két lehetőségből választhattunk: bakonyi sertés szelet galuskával, vagy rántott sajt, rizzsel, tartár mártással. Ha nem is volt változatos az étel kínálat, legalább jól főztek! Vacsora után még beszélgettünk egy jót, egyesek elmentek még egy sétára. Következő napon befejezzük az Aggteleki-karszt OKT-s szakaszát.
|
|
|
A túranapot teljesítők névsora