2023 október 28, Szépjuhászné körút - Budai-hegység

Pénteken igen pocsék időjárás volt, sok eső is esett, de az előrejelzések szerint szombatra változás jön. Az időjósoknak ez most nagyon bejött! Szerencsére senki sem ijedt meg a péntektől, 1 fő visszamondása mellett 23-an jöttünk össze. Ebből 9 fő választotta a rövidebb túrát. A közeli Budai-hegyekbe szerveztük meg a mai gyaloglást, ami könnyen elérhető hely számunkra, hiszen jók a közlekedési feltételek, másrészt figyelembe kell vennünk, hogy nagyon megrövidültek a nappalok, mind rövidebb távot tudunk teljesíteni világosban. Az autóval jövőknek rendelkezésére állt a kiindulási pontunkban levő parkoló, a tömegközlekedést választók vonattal, autóbusszal jutottak el a Szépjuhásznéhoz. Ez volt betervezve mára, szokásunkhoz híven két túrából választhattak társaink:

Útvonal: Szépjuhászné (350 m, ) – Árpád-kilátó (354 m, , ) – Hármashatárhegy (495 m, , ) – Virágos-nyereg (362 m, ) – Határ-nyereg (320 m, ) - Hűvösvölgy (212 m, ) – Nagy-Hárs-hegy (454 m, ) - Szépjuhászné (350 m, )
Túratáv: 18km
Emelkedő: 700m
Minősítő pontszám: 27+14=41 pont

Útvonal: Szépjuhászné (350 m, ) – Vaskapu-hegy (293 m, , , ) – Határ-nyereg (320 m, , ) – Hűvösvölgy (212 m, ) – Nagy-Hárs-hegy (454 m, ) - Szépjuhászné (350 m, )
Túratáv: 12km
Emelkedő: 450m
Minősítő pontszám: 18+9=27 pont

A tömegközlekedéssel érkezők a Déli pályaudvaron találkoztak egymással, innen metróval, majd busszal érkeztek meg a Szépjuhászné kiindulási pontra. A gépkocsival érkezők is időben megjöttek, így elég korán, 8⁴⁰-kor el tudott indulni a túra. Mind a hosszú, mind a rövid túrások közösen indultak el az Apáthy szikla felé. A gyermekvasút állomása előtt még mindig látható a szocreál, Munkás gyermekkel c. szobor. Elhaladtunk a Budaszentlőrinci pálos kolostor romjai mellett, majd egy szép erdei úton eljutottunk a Mária úton a Hárshegyi körútra. Közben elhaladtunk egy erősen védett objektum mellett, azóta sem tudtuk meg, ki birtokolja, kié ez a területet. Folytatva a túrát, a Széher úton hamarosan a Szent Ferenc kórháznál jártunk. Megtekintettük a névadó szobrát, majd rövidesen kereszteztük az Ördög-árkot. Páran tettek egy kis kitérőt, hogy megnézzék a Nyéki vadászkastély romjait. Mátyás király vadászkastélyának vadasparkjának helyéről sokáig vita folyt. Az egykori ősi település, Nyék helyét, ahol a kastély is állt, sokáig a Svábhegyen keresték. A sok-sok keresés után a helyszínre Garády Sándor bukkant rá 1931-ben. A bő tíz évig tartó ásatások feltárták az épület alapjait, és számos értékes lelettel is szolgáltak. Az épületet fal vette körül, kapuja a Hűvösvölgyi út felől nyílt.

Az Ördög-árok keresztezésétől már látszódott a Vaskapu-hegy oldalából kiemelkedő, látványos Apáthy-szikla. A szikla neve a terület egykori birtokosától származik, Apáthy Gábornak majorja volt a közelben. A 30 méter magas dolomitszirtről gyönyörű panoráma nyílik Buda hegyvidéki területére, a Hűvösvölgyet körbevevő vonulatokra. A Battai lépcsőt megmászva jutottunk fel a szikláig. Tényleg felejthetetlen a panoráma! Ettől kezdve elváltak útjaink a rövid túrázóktól. Mi tovább mentünk az Árpád-kilátó felé. A 376 m magas Látó-hegy oldalában épített kilátóból is pazar kilátás van Budapestre! 10⁵⁰ körül jártunk itt. Pechünkre egy népes fiatal csoport előzött le bennünket a kilátó előtt, velük együtt gyönyörködhettünk a panorámában. Kissé hangosak voltak. A kilátót egyébként 1929-ben építették fel Glück Frigyes kezdeményezésére. Glück Frigyes (1858-1931) szállodaiparos, várospolitikus, műgyűjtő, és egyúttal mecénás is volt. Ő javasolta a János-hegyi kilátó építését, mely 1910-ben készült el. 1904-től 1910-ig a Svábhegyi Egyesület elnöke volt. 1929-ben az ő kezdeményezésére épült meg a Látó-hegyen az Árpád-kilátó. A kőkilátóból, 360 méteres magasságból szemlélhetjük a Budai-hegység déli és nyugati vonulatait, a hidakkal tarkított Duna kanyargó vonalát. Kivártuk, míg a fiatalok tovább álltak, addig is tartottunk egy rövid pihenőt.

11⁰⁵-kor folytattuk az utunkat, a következő célpont a Hármashatárhegy volt. A kilátó után elég tekervényesen vezetett az OKT kékjének a nyomvonala. Majd 100 métert veszítettünk, amíg leértünk a Fenyőgyöngye étteremig. Ettől kezdve viszont folyamatosan felfelé vitt az utunk. Sok túrázóval, futóval találkoztunk ezen a szakaszon. 25 perc alatt értünk fel a Hármashatárhegyre az étteremtől. A csúcs a nevét onnan kapta, hogy 1873-ig a 495 m magas csúcson volt Buda, Óbuda, Pesthidegkút közös hármashatára. A mészkővel borított, zömében dolomitból felépült sasbércen, az adótornyok, átjátszó állomások szomszédságában épült fel a Guckler Károly-kilátó. A névadó erdőmérnök volt, a fővárosi erdészeti hivatal vezetője, a budai erdőterülete megújításának, valamint a pesti homoktalajok erdősítésének kezdeményezője. A kilátót 2016-ban nyitották meg a nagyközönség részére, melyből teljes körpanoráma nyílik Budapestre, a Dunára, továbbá a környező hegységekre is. A távolabbi Pilis, Visegrádi-hegység, Naszály, Cserhát, Mátra vonulatai is látszódnak a horizonton. 20 percet időztünk el a kilátóban és a környékén.

Továbbra is az OKT jelzését követtük a Virágos-nyeregig. Elhaladt jelzésünk a Hangár Bisztró, valamint a Rotter Lajos turistaház mellett. Ennek közelébe játszótér is épült a gyermekek részére. A turistaházat 2016-ban adták át, 50 főt képes fogadni. Következett a túra legnehezebb szakasza. A nem egészen 2 km-es szakaszban kereszteztük a 452 m maga, fákkal benőtt Vihar-hegyet. Ennek során két kemény lemenetel, és egy felmenetel volt. Óvatosan kellett lépkedni a sima, a tegnapi eső miatti nedves, csúszós köveken. 13⁵⁰-re értünk le a Virágos-nyeregbe. Akinek hiányzott az itteni OKT pecsétje, az most pótolhatta. A bélyegző, a volt büfével szembeni villanyoszlopra került kihelyezésre. A hatfős hátvéd csapat 2 fővel megfogyatkozott, Ők tovább mentek az OKT útvonalán, még a Rozália Téglagyárnál levő bélyegzőt is meg akarták szerezni a mai túra során.

Négyen rátértünk a sárga jelzésre, elindultunk a 448 m magas Újlaki-hegy felé. Kb. 2 km-s kapaszkodó következett. 14⁴⁵-kor már a csúcson jártunk. Ez a paplanos ernyősök kedvelt indulási helye. Most is jó páran voltak, várták a kedvező fuvallatot. Nagyméretű hátizsákjaikban cipelték fel az ernyőjüket a szirtre. Az előttünk járó társaink nem jöttek fel a csúcsra, a fotóik szerint jobbról kerülték meg a hegyet, így jutottak el a Határ-nyeregbe. A Vitorlázó repülőtér is működött, épp egy vitorlázógépet csörlőztek fel, amint elindultunk lefelé. Görgeteges, csúszós úton veszítettük el a szintünket, 15⁴⁵-kor már a nyeregben voltunk. Vészesen lefelé tartott már a nap, hiába, nagyon lerövidültek a nappalok, ezért elhatároztuk, hogy nem állunk meg pihenni, továbbá csak Hűvösvölgyig fogunk elgyalogolni. Egyébként sem volt nálunk elemlámpa, márpedig szinte biztos, hogy sötétben fejeztük volna be a túrát, ha ragaszkodunk a tervünkhöz. A többiek Hűvösvölgytől megjárták a Nagy-Hárs-hegyet is! A Határ-nyereg után rövidesen elhaladtunk egy ismeretlen magyar katona sírja mellett. Mátyás király vadaskertjének emlékénél balra fordult a sárga jelzésünk. Tekervényes úton, 40 perc alatt jutottunk el Hűvösvölgybe. Menetközben telefonon egyeztettük, hogy ki, mikor fejezte be a túrát.

Villamossal lementünk a Déli pályaudvarra, és hazavonatoztunk. Szép túra volt a mai, sok látnivaló volt a kilátókból, a kilátópontokról. A természet már többnyire őszi színekben pompázik. Legközelebb is a közeli Budai-hegységben fogunk túrázni, november 11-én. Farkasrétről teszünk egy körtúrát, remélhetőleg szép időjárási viszonyok mellett.



Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Muskovics András
szakosztályvezető