Itt vagyunk május közepén, elérkezett az év második kerékpáros programja. A tervünk eredetileg az volt, hogy folytatjuk a Balatoni kerékpárutat a Velencei-tó felé, de a májusi fagyos szentek kisé átrendezték terveinket, nem is a hideggel lett volna gond, hanem a csapadékkal. Ahogy közeledett a hétvége, egyre jobban látszódott, hogy pont belekerülünk egy esős időszak közepébe. Persze, mint mindig, reménykedtünk, hogy szombaton, a túra napján talán épp egy szünet lesz az esős időszakban. Szerencsénkre ez így is történt. Az eddigi jelentkezőket ez nem győzte meg, nem bíztak a pozitív változásban. Az érdeklődők szép lassan visszavonták a részvételi szándékukat. Ez érthető volt részükről, hiszen nehéz volt bízni abban, hogy a pénteki egésznapos eső után másnap kerékpározásra alkalmas idő lesz, az utak is megfelelő állapotúak lesznek. Ilyen előzmények után mindössze ketten maradtunk, pedig több mint 10 fő érdeklődött a túra iránt! A bizonytalan útviszonyok, a bizonytalan időjárás miatt átterveztük a meghirdetett túrát, inkább egy ismert, közeli útvonalat választottunk ki. Végül is ezen az útvonalon kerekeztünk a mai napon:
Útvonal: Százhalombatta – Ercsi – Ráckeresztúr – Martonvásár – Tordas – Gyúró – Pusztazámor – Tárnok - Érd – SzázhalombattaA két fős kerekező csapatunk könnyen összeállt reggel, így nem kellett senkire sem várakozni az indulásnál. A megbeszélt időpontban, némi szerelvény igazitás után nyolc órakor elindultunk. Mivel egész éjjel esett az eső, meg sem próbáltunk Simon-puszta felé indulni, ott egy szakaszon földúton kellett volna kerekeznünk, hogy elérjük a 7-es főutat. Ehelyett az április 22.-i csepeli programunk során megismert és bevált útvonalat választottuk. Elhaladtunk a MOL Nyrt Dunai Finomító mellett, majd az átépített új vasút melletti szervizúton értük el az Ercsit Martonvásárral összekötő aszfaltutat. 845-kor már Ráckeresztúr Fő utcáján kerekeztünk. Ráckeresztúr után Szentlászlópuszta következett, majd 910-kor megérkeztünk Martonvásárba.
Martonvásárban nagy volt a nyüzsgés, utakat zártak le, mindenfelé rendőröket láttunk, akik biztosították a forgalmat. A mai napot jól kifogtuk, mivel az idei Tour de Hongrie 4. szakaszának rajtját innen indították. A kisváros központját elérve, a Brunszvik kastélynál tettünk egy kört, benéztünk a barokk katolikus templomba, majd kimentünk a piacra, de ettől kezdve már minden a kerékpár versenyről szólt. Az út mindkét oldalát szervíz, és kisérő kocsik foglalták el. Egy-egy kocsi tetején 6-7 kerékpár, valamint tartalék kerekek voltak, a technikai hibák gyors kijavítása érdekében. Ilyen közelből még nem láttuk a kerékpáros sportunk krémjét, akik közül jó páran, egy hónap múlva a Tour de France világversenyen fognak részt venni. A kastélykert volt a rajt helye. A versenyre való tekintettel a parkba szabadon bemehettünk, éltünk a lehetőséggel, tettünk egy kört a tó körül. Bementünk a szigetre is, ahol nyaranta Beethoven koncerteket tartanak. Mivel még egy órát kellett volna várnunk a rajtig, fájó szívvel, de elhagytuk a verseny színhelyét, Tordas felé vettük az irányt.
A települést elérve rátértünk az elkészült Budapest-Balaton kerékpárútra és Gyúró felé indultunk el. A kerékpárúton a hűvös idő ellenére sok kerékpárossal találkoztunk. A települést elhagyva a Gyúrói repülőtér érintésével 1135-kor Pusztazámorra érkeztünk meg, ahol betértünk temetőbe. 10 percre megálltunk a Remeteségi templomnál. A Pusztazámori remete kápolnát 1758-ban emelték Lenthy István, Jeromos atya ferences rendi szerzetes számára. A szerzetes 22 évig élt a Nagyszombat melletti remeteségben, s akinek megengedték, hogy Zámor hegyén letelepedjék és a környék falvaiban kolduljon. A második remete fráter Philippus Munkhuber ágostonrendi szerzetes volt. A hagyomány szerint a II. József-féle szekularizáció után a pálosrendi "Laci páter" húzódott meg itt. 1818-tól üresek a cellák. 1888-tól 1945-ig plébániatemplomként szolgált. Altemplomában sírok vannak.
A rövid kitérő után letekertünk a falu központjába. A harangláb melletti Szent Imre szobornál leültünk egy kis ebédszünetre. Innen aszfaltúton felkerekeztünk a Regionális Hulladéklerakóhoz. Feltűnt, hogy a gólyák menyire jól érzik magukat a területen, majd minden villanyoszlop tetején gólyafészek látható! 1240-kor már Tárnok öregfalusi részén kerekeztünk, majd Margitliget érintésével hamarosan átjutottunk Érdre. Egy újabb megálló után hazafelé vettük az irányt. Időközben ránk mosolygott a szerencse, kisütött a nap. Az utolsó szakaszt nem úsztuk meg kaland nélkül, összeszedtünk egy defektet, kénytelenek voltunk tolni a bicajainkat. Mivel már közel voltunk Százhalombattához, nem álltunk le az útszélén belsőt ragasztani.
Annak ellenére, hogy az időjárás nem éppen a szebbik arcát mutatta, hűvös, borongós időben tekertük végig a távot, de szerencsénkre eső nélkül megúsztuk a napot. Mindent egybevetve, igazi élménnyel gazdagodtunk a Tour de Hongrie indítása miatt. Igazán jó napunk volt. Leközelebb már a Zempléni-hegység kéktúra útvonalain fogunk túrázni, május 20-25 között.
|
© 2006-2024 természetbarátok.hu