Elérkezett az első túránk, mikor nem autóbusszal, hanem személygépkocsikkal és tömegközlekedéssel közelítettük meg a túra helyszínét. Pilisborosjenőn, a Művelődési Házához beszéltük meg a találkozót. Mint előre várható volt, a jelentkezők száma jelentősen megcsappant, csak 18-an jöttünk össze a Kevélyek körtúrára. Az is igaz, hogy jó pár standard résztvevőnk épp albániai túrán vett részt ezen a napon, a MOL-os nyugdíjas egyesületünk szervezésében. Mindenesetre kezdésnek nem rossz a 18 fő! Mindössze ketten érkeztünk meg a starthelyre tömegközlekedéssel. Eredetileg csak a hosszú túra került kiírásra, de többek kérésére rövid túrára is kerítettünk lehetőséget. Kedvező volt a változtatás, hiszen 4-en ezt választották! Kellemes, kora őszi idő köszöntött ránk. Ez a két változat került meghirdetésre:
Útvonal: Pilisborosjenő, Műv. Ház (226 m, KT) – Ezüst-Kevély (413 m, KT, P) – Nagy-Kevély (534 m, KT, P) – Kevély-nyereg (481 m, K) – Kis-Kevély (481 m, KΔ) – Mackó-barlang (384 m, (-)) – Majdán-nyereg (275 m, S) – Oszoly-tető (329 m, S, SΔ) – Majdán-nyereg (275 m, (-), P) – Kevély-nyereg (481 m, P) – Egri vár romjai (224 m, K, KT) – Pilisborosjenő, Műv. Ház (226 m, KT)900 órára mind a 18 résztvevő befutott a Művelődési Ház parkolójába. A piros négyzet jelzésen indultunk el felfelé a Templom úton. Mindenki itt kezdte meg a mai napi gyaloglást. Elhaladtunk a Szent Vid templom mellett. Itt látható egy Krisztus szobor, valamint a település világháborús emlékműve. A Viola közön át értünk ki azerdőszélre. Ettől kezdve lakott települést nem érintettünk már a mai túra során. Az erdőszélen elhagytuk a jelzést, jobbra fordultunk, egy jelzetlen úton kezdtünk el kapaszkodni felfelé az Ezüsthegyi kőbánya felé. A jelzetlen út tulajdonképpen a Pilisborosjenői Kevélyhegyi tanösvény, melynek felfestett jelzései nincsenek. 920-kor értük el a volt kőfejtőt. Rövid kis kitérőt tettünk a kőfejtő bányaudvarába. A bejáratnál 1823-as keltezésű homokkő oszlop található, amelyik Pilisborosjenő és Üröm települések határát jelzi. A kőfejtőben több barlang is található, de ezeket nem kerestük fel, egyébként sem látogatható. A rövid nézelődés után folytattuk az utunkat. A gerincen haladó piros jelzésen gyalogoltunk a Nagy-Kevély felé. Rövid időn belül elértünk egy szép kilátópontot, a kőfejtő pereméről gyönyörű panoráma nyílik a fővárosra, a Duna szalagjára a hidakkal, a Budai-hegyekre. Kellemes emelkedővel értünk fel az Ezüst-Kevély 415 m magas csúcsára. A karsztos tetőt erdei fenyőkkel ültették be. Innen ismételten szép kilátásban volt részünk Pilisborosjenőre és a Budai-hegységre. A későbbiek során is több kilátópontot érintettünk még.
Enyhén kapaszkodtunk fel a Nagy-Kevély nyergébe. Elértünk egy tetővel ellátott pihenőhelyet, ahol megálltunk nassolni, szusszanni egyet. Közben a Budai-hegyek panorámájában lehetett gyönyörködni. Itt jó pár tő virágzó vetővirágot is találtunk. Továbbra is a piros jelzést követtük. Az ösvény kövessé vált, így értünk fel a Nagy-Kevélyre. A Nagy-Kevély 534 m magas csúcsa mészkőből áll. A panoráma csodálatos, alattunk Pilisborosjenő házai, az egri vár romja, a Budai-hegység nagy része látható. Mögöttünk az Ezüst-Kevély, előttünk a Pilis és a Hosszú-hegy vonulata fedezhető fel. Csenevész tölgyesben, sziklás ösvényen ereszkedtünk le a 426 m magasságban levő Kevély-nyeregbe. Ez turistautak találkozópontja. Előtte átmentünk egy tisztáson, ez is pompás kilátópont, itt található a Pilisi Kilátások pecsétje egy tölgyfára kihelyezve. Páran pecsételtek is itt társaink közül. A nyeregben pihenő- és tűzrakóhelyek szolgálják az erre járók kényelmét. Valamikor, 1992-ig itt a Stromfeld Aurél turistaház állt, ekkor leégett, a romjait is eltakarították. A pihenő után elváltak útjaink a rövidtúrásoktól. Mi a kék háromszögjelzésen kitérőt tettünk a Kis-Kevélyre. A kb. 600 méter hosszú, enyhén emelkedő, hangulatos ösvény végén, a meredek sziklaletörésről szintén pazar kilátás adódik a Pilis-tetőre, a Ziribárra, a Hosszú-hegyre, a Dobogó-kőre. Visszanézve a Nagy-Kevélyek szabályos kúpja látható.
Miután kinézelődtük magunkat, egy jelzetlen ösvényen elindultunk lefelé a Mackó-barlanghoz. Igen meredek ösvényen kellett leereszkednünk a barlanghoz. Szerencsére nem volt sáros az út! Kb. 400 m tszf. magasságban nyílik a barlang bejárata a dachsteini mészkőben. Maga a barlang 11 m széles, 3-5 m magas, a bejárati nyílása 10 m magas csarnokba vezet. Innen két szűk árat indul, melyek kb. 35 m hosszúak. Az ásatások során újkőkori és késő bronzkori leletek kerültek elő. Ezek mellett sok jégkorszakban élt állat csontja is előkerült, pl. barlangi medve, róka, gímszarvas, bölény, zerge, gyapjas mamut stb. Rövid szemlélődés után tovább ereszkedtünk a Majdan-nyereg felé. Most már jelzett úton haladtunk, a sárga jelzésen értünk le a 290 m magasan levő nyeregbe. Tovább gyalogoltunk a sárgán, a Csúcs-hegyet jobbról kerültük meg. A 329 m magas Oszoly-tetőre meredek kapaszkodón jutottunk fel. Itt is található pecsét, a Pilisi Kilátások egyik ellenőrző pontja a csúcs. Innen is pompás kilátásban van része a turistának! A Kevélyek, a Pilis, a Dobogó-kői vonulat hegyeinek sziluettjei keretezik a tájat. Alattunk Csobánka, távolban Pilisszentkereszt apró házai látszanak. Negyedóra elteltével folytattuk a túrát. Jelzetlen úton jutottunk le Csobánka szélső házaihoz, majd a piros jelzésen elindultunk vissza a Kevélyek nyeregbe. Bár ezt a szintet megúszhattuk volna, egy jelzetlen úton megkerülhető a Kis-Kevély, de most nem ezt tettük. 1530 körül értünk vissza a nyeregbe. Rögtön tovább gyalogoltunk, az OKT jelzéséén kezdtünk lefelé menni. Elhaladtunk a Gyopáros-barlang alatt, majd az OKT jelzést elhagyva, egy jelzetlen úton lementünk az egri vár romjaihoz.
A romokat a híres Egri csillagok film forgatásához készítették 1968-ban. A 40 éves évfordulóra táblát helyeztek el a várfalon. Népszerű kirándulóhely a romok környéke, most is sokan voltak itt. 2008-ban azonban a helyi önkormányzat rendbe hozatta a várat és környékét. Egy balra kanyarodó ösvényen, cserjés, bozótos ösvényen jutottunk el a környék másik nevezetességéhez, a Teve-sziklához. Az erodálódott dolomitszikla mögötti bányaudvar vöröses sziklafala lenyűgöző szépségű. A környezet geológiai kialakulásával, sokszínű növény- és állatvilágáról a tanösvény információs táblája tájékoztat. Ezután rövid időre rátértünk az OKT útvonalára, majd egy legelő szélén kellett gyalogolnunk. Mögöttünk a Kevélyek hosszú vonulata volt látható. A település szélén elértük a Kevély-hegyi levendulást. Az ültetvény szépen gondozott, vásárolni is lehet itt levendulát. 1720-kor a Művelődési Háznál voltunk, ahonnan reggel elindultunk. A településen még láthattuk Bessenyei Ferenc emléktábláját, aki az 1980-as években Pilisborosjenőn élt. Az emléktáblát születésének 100. évfordulóján helyezték el. Nagyon kellemesre sikeredett a mai túránk, az időjárásra sem lehetett semmi panaszunk. Legközelebb, október 1-én Dobogó-kő környékén fogunk túrázni.
|
© 2006-2024 természetbarátok.hu