Elérkezett a harmadik nap. A tegnapi nap fáradalmait kiheverte a társaság. Mai napon Nagyvázsonyból indult a túra, a kerékpárokat autóval kellett idehozni. A Kinizsi vár parkolójában gyűltünk össze. Némi késessel, de mindenki megérkezett. A vár éppen felújítás alatt áll, nem lehet látogatni jelenleg. A környékét azért bejártuk, készítettünk pár fényképet. Bemelegítésképpen először meglátogattuk a Szent Mihály templom és a pálos kolostor romjait. A kolostor monumentális épülete késő gótikus stílusban épült. Építtetői a törökverő hadvezér Kinizsi Pál és apósa Magyar Balázs voltak. A kolostor 1485-86 körül készülhetett el. Körbejártuk a látványos romkertet, majd utána a jelenlevők két csoportra váltak. A kistúra rövidebb úton kerekezett le a Balaton partjára, majd egy másik úton visszajöttek a kiindulási pontunkra, Nagyvázsonyba.
Útvonal: Nagyvázsony – Nemesleányfalú – Monoszló – Köveskál – Káptalantóti – Nemesgulács – Badacsonytördemic – Badacsony – Révfülöp – Balatonakali – Dörgicse – Mencshely – NagyvázsonyA hosszabb útvonalat választók Nagyvázsonyt elhagyva nemsokára rátértek az országos kék túra jelzésére. Jó minőségő erdei úton haladtunk, élvezhettük a csendet és a természetet. Nemsokára Balatonhenye érintésével Köveskálra érkeztünk meg, ahol rövid pihenőt tartottunk. A pihenő során eldöntöttük, hogy rövidítünk a túra útvonalán. A települést elhagyva Kerekikál templomromja és földvára felé vettük az irányt. Néhány km után már ott is voltunk. Ez is egy XIII. századi templomrom plusz még itt van a honfoglalás korából származó földvár, ami Kál a nemzetség központja lehetett. A Káli-medence neve is a nemzetségre emlékeztet. A templom és a körülötte épült falu pusztulását, mint a környék oly sok romjáét is, a törökdúlás okozta 1548-ban. A falut és a templomot is felégették. A romokat elhagyva Káptalantóti mellett a Sabar-hegyi templomromot is érintettük. Az egyhajós, egyenes szentélyű középkori templom az egykori nemesi Bács falunak volt a temploma. 1534-ben először, 1549-ben pedig véglegesen elpusztította a török.
Innen kezdtük el rövidíteni az eredeti útvonalunkat, kihagytuk Badacsony környékét, Kékkút felé vettük az irányt. Természetesen ha már erre jártunk, akkor megálltunk a nevezetes Theodora ásványvízforrásnál. Kicsit pihentünk is, feltöltöttük az ívóvíz készleteinket. Kővágóörs szélén megálltunk a szépen rendbehozott Mosóháznál. A mosóházak a Balaton-felvidék speciális, Magyarországon csak erre a tájegységre jellemző épületei. Amikor még nem volt vezetékes víz, a természet adta lehetőségeket kellett megragadnia az embereknek. A mosóház egy egyszerű kőépület, aljában átfolyt a víz, keresztben és hosszában pallókat fektettek le. Ezek egyikén a szennyes, a másikon a tiszta ruhákat tartották. Felüdülés volt a hűvös épületbe bemenni. A rövid kitérő után megérkeztünk Kővágóörsre, ahol megálltunk, megebédünk. Révfülöp felé haladva már megmutatta magát a Balaton, a települést előtt még meglátogattuk az Ecsér-pusztai templomromot. Ez egy egész jó állapotban megmaradt, fallal körbevett erőd templom. A középkori Ecsér falu már egy 1082. évi oklevélben szerepel. A templom építéséhez valószínűleg felhasználták egy korábbi épület alapjait, római kori maradványok láthatók a felhasznált kövek között. 1430 körül a falu kegyura, Ecséri László királyi altárnokmester búcsúengedélyt szerzett a templomnak, majd gótikus stílusban átalakította és sekrestyét, valamint előcsarnokot épített hozzá. 1548-ban a törökök a faluval együtt felégették. Ezt követően az elhagyott templom pusztulni kezdett, a vöröshomokkőből faragott köveit a környékbeliek széthordták.
A Balaton körüli kerékpárútat Révfülöpnél értük el. Ezen mentünk el Balatonakaliig, Balatonszepezd, Zánka érintésével. Itt letértünk a kerékpárútról, rövid pihenő után elindultunk Dörgicse felé. Az utunk innentől kezdve folyamatosan emelkedett. Dörgicsén mindenképp érdemes megnézni a három árpádkori templomromot. Mi kettőt kerestünk fel ezek közül. Az Alsódörgicsei templomrom a falu déli bejáratánál, az országútról keletre levő dombon található. Egyhajós, egyenes szentélyű, keletelt templomrom, a szentélytől északra látható a sekrestye maradványa. Nyugati végén a hajóval azonos szélességű háromemeletes torony, alsó szintjein boltozott kegyúri karzattal, legfelső emeletén két ikerablakkal. A Felsődörgicsei templomrom, a falu közepén, a temető mellett található. A temploma 1231-ben már állt, róla nevezték el a települést mert ekkortól nevezik Szentpéterdörgicsének. Keletelt, kettős templom két hajóval és két szentéllyel. Az északi, rövidebb hajóhoz belül íves, kívül egyenes záródású szentély, nyugatról pedig négyzetes, belső sarkain pillérekkel erősített előtér csatlakozik, önálló nyugati bejárata volt, amelyet befalaztak és így két ajtón át csak a déli templomon keresztül lehetett megközelíteni. A déli templom hosszú hajójához kelet felől vele azonos szélességű álkereszthajó csatlakozik, és ebből nyílik a szintén azonos szélességű, egyenes záródású szentély. Délről az álkereszthajó szélességében toldalék építmény, csontház csatlakozik hozzá. A déli templom falai a közös fal kivételével majdnem eredeti magasságban maradtak meg, az északi falait az ásatás tárta fel.
A neheze csak most következett, a települést elhagyva egy erős emelkedőt kellett leküzdenünk, itt nem volt szégyen tolni a bicajokat. Mencshely volt a következő település, kész felüdülés volt itt működő nyomós kutat találni. Miután felfrissítettük magunkat, ettől kezdve gyerekjáték volt Nagyvázsonyig eljutni. Akik eljöttek a mai túrára, megismerhették a csodálatos Káli-medencét. Ugyan a túra vége felé meg kellett küzdenünk az emelkedővel, de megérte a fáradtságot, mert páratlan dolgokat láthattunk.
|
© 2006-2024 természetbarátok.hu