Megreggeliztünk, a túrához nem szükséges dolgainkat magunkkal vittük az autóbuszba. Kifizettük az ellátásunkat, a fogyasztásunkat, majd elköszöntünk a vendéglátóinktól. Reméljük, még visszajövünk ide, kellemes környezetben lehet itt kikapcsolódni. Ez még akkor is igaz, ha valaki nem turistáskodás céljából jön ide, csak pihenni. 915-kor már úton voltunk. Bakonybélig buszoztunk, mindhárom csapatnak innen indult a túrája, mivel az eredeti terv ismét bővült egy variációval. A hosszútúrára 16, a közepesre 8, a rövidtúrára 7 fő indult el. Öten hazautaztak, vagy értük jöttek. A mai napon 2 ÖBB ellenőrző pontot kellett felkeresnünk. Ha ez sikerül, akkor teljesítettük a kiírás feltételeit. Végül is ebből a három változatból válogathattak a gyalogolni óhajtók:
Útvonal: Bakonybél (280 m, , ) – Pápavár alja (413 m, ) – Tiszta-víz-forrás (338 m, , ) – Felső-Hajag (621 m, , ) – Törkő-lik-barlang (590 m, , , , ) – Augusztintanya (555 m, , ) – Ráktanya (510 m, , ) – Pénzesgyőr (350 m, , (-), , )A piros keresztjelzésen, a Szent Mauríciusz templom mellett indult el a hosszútúra. Rövid időn belül kereszteztük a Gerence-patakot. A pár napja megjárt útvonalon mentünk fel az Országos Kék Túra jelzéséhez. Ezen balra fordultunk, 1005-kor már a Közép-Dunántúli Piros, Pápaváraljai ellenőrző pontjánál voltunk. Itt áttértünk a KDP útvonalára. Menetközben sok kardos madársisakot láttunk az út mentén. A Tisztavíz-forrás felé le kellett térni a piros körjelzésre. 1040-kor már a foglalatlan forrásnál voltunk. Az ellenőrző kód a forrás mögött, egy fán található. Miután feljegyeztük a kódot, készítettünk pár felvételt, visszamentünk a KDP útvonalára. Kövecses-tanya felé gyalogoltunk, nagy legelő keresztezése után 1220-kor értük el az elhagyatott tanyát, majd tovább mentünk a Felső-Hajag felé. Szép bükkös szakasz következett, némely bükkfa biztosan idősebb 100 évesnél. A tetőn rengeteg medvehagyma található, a többsége már elvirágzott. Nem messze az utunktól egy emlékmű található. 3 szovjet repülős tiszt halt hősi halált 1973.09.22-én a Felső-Hajagban. Az emlékművet a Magyar Veteránrepülők Egyesülete állította. A jelzésről le kell térni a sárga barlangjelzésre, hogy a Törkő-likat megtaláljuk. Ez is ellenőrző pont. A Törkő nevű hatalmas, áthajló dolomit sziklafalban, 6 m magasban nyílik a 2,4 m magas V-alakú barlangszáj. Ez mészbekérgezéssel borított, egyre szűkülő járatba vezet, 16 m után kettéválik. A dús mészkiválás mindkét ágat elzárja. A járatok végében kis cseppkőmedencék képződtek. Két létra a sziklafalhoz volt támasztva, de olyan állapotúak, hogy egyikünk sem kísérelte meg a felmenetelt. Kissé érthetetlen számomra, miért nem helyeztek el már egy fix, saválló létrát a barlang megtekintéséhez.
Visszatértünk a KDP útvonalára, a következő célpontunk az Augusztintanya volt. Itt megszűnt a régi KDP-s pecsételőhely, a pecsétet áthelyezték a kissé távolabb levő információs táblához. Úgy tűnt, a régi kulcsosházat megvásárolták és felújították. Jelenleg laknak is benne. Negyedórás pihenőt tartottunk. A következő cél a Ráktanya volt. Ezt csak én kerestem fel, mivel ez a hely a Magas-Bakony turistája jelvényszerző túramozgalom egyik ellenőrző pontja. Itt a kulcsosház ablakait kellett megszámolnom. A túramozgalom irányítója Orbán Imre. Jelzetlen úton lekeveredtem a Kőszorosba. Ez a völgy a térképek jelzése szerint tanösvényként funkcionál. Sajnos nagyon elhanyagolták, csak később értettem meg miért. Pedig szépek a mészkősziklák, szép maga a szurdok is! Nehéz közlekedni benne a bedőlt fák miatt. A jelzések nagyon régiek, kopottak. 1525 körül értem ki a Kőszorosból. Ekkor meglepődve tapasztaltam, eltűntek a jelzések, nincsen se út, se ösvény. Új kerítések viszont vannak. Bementem két kerítéssel közrevett régi gazos útba, gondoltam ez kivezet valahová. Nem így történt, zsákutcába kerültem, 500 m után kerítéssel lezárták ezt a régi utat is. Visszamenni sem volt értelme, 5 kerítés átmászásával, a patak melletti bolyongás árán 1610-kor eljutottam a zöld keresztjelzésig. De hol vannak a többiek? Telefonon egyeztettünk, kiderült, hogy még mögöttem vannak, az elkerített legelőn gyalogolnak. De nekik nem volt szerencséjük, beleszaladtak a tulajdonosba. Nagy kalamajka lett a kerítések semmibe vétele miatt. Magántulajdon az manapság szent, állítólag 14 km hosszúságú kerítés lett kiépítve a legelők körül. Ebből az irányból megközelíthetetlen Pénzesgyőr! Az az érdekes, hogy a túratervező programok nem jelenítik meg a kerítéseket. Hosszabb egyezkedés, magyarázkodás után azért békésen váltak el a hosszútúrásaink a tulajdonostól. Pénzesgyőrben kiderült, hogy a rövidtúrásaink is összeszaladtak kerítésen belül a tulajjal, talán emiatt lett feszültebb a birtokháborítás egyeztetése.
1705-re áthívtuk a buszunkat Bakonybélből, elindultunk hazafelé. Az utolsó napi kellemetlenség nem rontotta el a jókedvünket, alaposan megismertük az Öreg-Bakonyt, maradéktalanul teljesítettük az Öreg-Bakony Bakancsosa túramozgalom kiírását. Az időjárás kedvező volt, az elmúlt egy hónapban ez volt az első olyan hét, amikor nem esett az eső. Időközben tovább javult a COVID-os helyzet, reméljük, hogy az év hátralevő túráit megtarthatjuk. A következő 3 túránk a Mecsekbe fog vezetni, ahol a Dél-Dunántúli Piros útvonalán fogunk gyalogolni. Az első túra az Óbánya-Mecsekjánosi szakasz bejárását tartalmazza.
|
© 2006-2024 természetbarátok.hu