2021 május 25-29, Öreg-Bakony Bakancsosa - Bakony
-Beszámoló-
2021. május 27. csütörtök, Pénzesgyőr-Bakonybél
Fél nyolckor már az étteremben volt mindenki. A svédasztalos reggeli után lehoztuk a hátizsákjainkat. 915-kor elindult az autóbuszunk Pénzesgyőr felé. Mai napon ismételten 3 ellenőrző pont megtalálása volt a célunk. A két kiírt túra ismét bővült egy harmadik variációval. A középtúrások a Szekrényes-követ hagyták ki, viszont Bakonybélből elgyalogoltak az Odvas-kő Hotelig a kék keresztjelzésen. 18-an választották ezt a megoldást. A hosszútúrán 9 fő, a rövidtúrán 6 fő vett részt. Hárman maradtak a szálláshelyünkön. Ezeket a túra variációkat bonyolítottuk le a mai napon, igen kellemes, napsütéses időben:
Útvonal: Pénzesgyőr (360 m,
) – Zoltay-forrás (455 m, , 
) – Oltárkő (360 m, 
, 
) – Bakonybéli Kálvária (280 m, , , P+) – Szökrényes-kő (417m, 
) – Bakonybéli Kálvária (280 m, ) – Bakonybél (280 m, 
, 
) Túratáv: 23km
Emelkedő: 500m
Minősítő pontszám: 34,5+10+1=46 pont
MTSZ térkép: 127847978
Igazolás:
Zoltay-forrás, ellenőrző szám
Oltár-kő, fán az ellenőrző szám
Szekrényes-kő-árok bükkfán az ellenőrző szám
Alternatív útvonal: Pénzesgyőr (360 m,
) – Zoltay-forrás (455 m, , ) – Oltárkő (360 m, , ) – Bakonybéli Kálvária (280 m, , , 
) – Bakonybél (280 m, ) – Odvaskő Hotel (252 m, 
) Túratáv: 21km
Emelkedő: 500m
Minősítő pontszám: 31,5+10+1=43 pont
Alternatív útvonal: Pénzesgyőr (360 m,
) – Judit-forrás (287 m, , ) – Csúcs-hegy (384 m, ) – Bakonybéli Kálvária (290 m, ) - Bakonybél (280 m, ) - Odvaskő Hotel (252 m, , ) Túratáv: 12km
Emelkedő: 210m
Minősítő pontszám: 18+4,2+1=23 pont
Pár perc alatt átértünk a szomszédos településre. Mindenki leszállt a buszról, a rövidtúrásaink visszafelé indultak el a Bakonybéli Kálvária felé. A többiek a falu Fő utcáján ellenkező irányba gyalogoltak. Pénzesgyőr torony nélküli Szent Márton püspökről elnevezett temploma mellett elhaladva hamarosan elhagytuk a falu utolsó épületét. Kissé vizenyős, sáros úton kellett pár métert gyalogolni, majd réten, illetve később mezőgazdasági terület mentén vezetett az utunk. A réten pár tő bíboros kosbort láttunk, szép, méretes példányok voltak! Nem régen kerítéseket építettek a megművelt földek köré, a térképhez képest más nyomvonalon halad a jelzés! Ilyen problémánk lesz majd még az utolsó napon, ekkor fogjuk igazából megszívni a kerítéseket! Ha a kerítések egy része nem is látható a térképtervező szoftvereken, az okos telefonokra letöltött applikációk nagyban segítik a tájékozódást. Nagyon úgy tűnik, hogy a papír alapú térképeknek befellegzett! A zöld jelzésről, az erdőben áttértünk a zöld körjelzésre. Legalábbis a csapat nagyobbik része! A többiek kis kerülővel jutottak el a Zoltay-forráshoz, az első ellenőrző pontunkra. Az első szakasz fáradalmait itt a forrásnál pihentük ki. Természetesen a kódot is megtaláltuk, beírtuk a füzetünkbe. A Balatonfűzfői természetbarátok a forrás foglalói. A forrás felett egy szép kopjafa látható, a forrás foglalóinak, az elhunyt túravezetőinek, túratársaknak állítottak emléket a Balatonfűzfői turisták. Asztalok, padok várják az erre járó természetbarátokat.
1010-kor tovább indultunk a Rómer Flóris Emlékúton, a piros keresztjelzésen. Változatos helyeken vezetett az ösvényünk. Hol erdőben, hol réten keresztül, hol az erdőszélen gyalogoltunk. A Bakonybél, Pénzesgyőr közötti műutat 1115-kor értük el. Átkeltünk a túloldalra, majd tovább mentünk az Oltár-kő felé. Füves réten keresztül, a zöld háromszögjelzésen értünk el a Gerence-patakhoz. A patak már itt is mély völgyben csordogál, de az igazi látványos része a Kerteskői-szurdoknak nevezett szakasza. A Gerence-patak által létrehozott völgy legizgalmasabb szakasza mindössze háromszáz méter hosszú, ám valóságos csodavilág vár az erre járó turistákra. A 10-50 méter széles völgyet oldalról meredek, 30-40 méteres sziklák határolják, haladni csak a vízmosás rögein bukdácsolva lehet. Nem árt vízálló bakancsban jönni, főleg nagyobb esőzések után, és a téli hóolvadáskor. Nyáron általában csak szelíden csordogál a Gerence, így a néhány centiméteres víz nem jelent komoly akadályt. A sziklafalak szegélyezte völgyet a helyiek csak úgy emlegetik, Gugyor. Ez nem gúny vagy tréfálkozás a részükről, egyszerűen csak ezt a tájszót használják a hasonló völgyekre. A körülbelül fél óra alatt végigjárható völgy szikláit moha borítja, a fák alja pedig sűrűn zöldell a páfrányok és apró cserjék tömegétől. Rengeteg medvehagyma tenyészik errefelé. Pár tő még most is virágzott. Sok a kidőlt fa, ettől még nehezebb a haladás a patak mellett. Néhol át is kellett kelni a patakon, ami nem is egyszerű dolog.
Azért jöttünk erre, hogy az Oltár-kő azonosító számát megtaláljuk. Fel kellett kapaszkodnunk a baloldali sziklára. Az 531-es számú azonosítót hamar megtaláltuk. Valamikor a szikla teteje állítólag az ősi hithez ragaszkodó pogányok számára szolgált áldozóhelyül, a kereszténység felvétele után. És ha már itt voltunk, felkerestük a közeli Judit forrást. A Judit-forrás 40 méteres magasságból tör utat magának a Kerteskői-szurdok sziklái között. A ma is épülő mésztufa gátsorában, amelyen apró vízesésekkel, zuhatagokkal szalad a mélybe, látványos képződményeket figyelhetünk meg. Ezek a forrásmészkövek levéllenyomatokat őriznek meg az utókor számára. Miután kigyönyörködtük magunkat, következett a kemény lemenetel. A meredek, köves, csúszós út után ismét a Gerence-patakhoz értünk le. A társaság nagyobbik része a sziklákra letelepedett, megebédelt. Hihetetlenül szép és vad a Kerteskői-szurdok! Az ebéd után, továbbra is a zöld jelzést követve, elindultunk a következő ellenőrzési pont felkutatására. Nem mentünk el a Bakonybéli Kálváriáig, hanem egy jelzetlen úton áttértünk a sárga jelzésű Dornyai Béla emlékútra. Elhaladtunk a Hegyes-kő, majd a Fehér-kő alatt. Ezen jutottunk el a következő ellenőrzési pontunkra, a Szőkrényes-kő alá. Igen sziklás, köves a völgy. A kód egy bükkfára volt felfestve. Meg kell jegyezni, hogy a másik Bakonyi túramozgalom ellenőrző pontjai a megemlített kövek. A három közül egyiket sem találtuk meg, igaz, nagyon nem is kerestük. Azt gondolom, gond lehet a helyszínnel. Majd egyszer kiderül, hiszen ezeket az ellenőrző pontokat is elkezdtem gyűjteni a mostani túrasorozat során.
Szépek voltak a felettünk meredező sziklák, bár ösvényt, csapást nem fedeztünk fel a gerincre. Elindultunk hazafelé, a Bakonybéli Kálváriához. 1620-kor voltunk itt. Gyorsan szétnéztünk itt, majd félórán belül Bakonybél központjába érkeztünk. Akinek pecsét hiánya volt, a kisboltnál pótolhatta. A buszunk is itt várakozott ránk, hamar visszaérkeztünk a szálláshelyünkre. A vacsora a megbeszéltek alapján hat órakor volt. A vacsora előtt páran kihasználták a jakuzzit, hogy felüdüljenek, pihentebben kezdjék meg a holnapi túrát.
|
|
|
A túrát teljesítők névsora