Fél nyolckor volt a svédasztalos reggeli. Bőséges volt, mindenki annyit evett, amennyi beléfért. A szállásadóinkkal, a tegnapi nap folyamán megegyeztünk, hogy több kenyeret fognak reggelinél adni, ezáltal nem kell egyenként bajlódnunk a pékárú beszerzésével. A szendvicsek így még a buszozás előtt, kényelmesen elkészíthetőek. 915-kor mindenki a busznál volt. Az eredeti kiírás irányát megfordítottuk, Bakonybéli indulás után mindenki a szálláshelyünkre érkezik majd vissza. Viszont a szokásos két túrából négyféle változat alakult ki, ezek közül választhattak a túratársak. Nyolcan elmentek kéktúrázni, a céljuk beszerezni Németbányán az OKT pecsétjét. Szintén 8 fő választotta a hosszabb túrát. Ennek volt egy rövidebb változata is, ezt 11 fő teljesítette. Nyolcan rövid túráztak, kiegészült az útvonaluk a Bakonyi Gyilkos-tó felkeresésével. Ma mindenki gyalogolt. Buszunk pár perc alatt Bakonybélbe érkezett. A buszfordulónál leszálltak a kéktúrások és a rövidtúrások. A többiek a központból, a templom mellől indultak el. Ezek a variációk alakultak ki a mai napra:
Útvonal: Bakonybél (280 m, , , , , ) – Pénz-lik-barlang (480 m, , ) – Király-kút (393 m, , , ) – Királykapu (395 m, , ) – Szarvad-árok (252 m, ) – Odvas-kő-barlang (350 m, , ) – Odvaskő Hotel (252 m, )A Szent Mauríciusz és vértanútársai plébániatemplom mellől elindulva a sárga jelzésen indultunk kifelé a településről. Kissé álmosak lehettünk, ma nem a Kálvária felé kellett volna elindulnunk. Egy kis tétovázás után összetrombitáltuk a társaságot, majd jelzetlen úton felmentünk az Országos Kék Túra útvonalára. Eközben elhaladtunk egy foglalt forrás mellett. 950-kor értük el az OKT nyomvonalát. Kiépített, jó minőségű erdészeti köves úton haladtunk tovább. Egy órai gyaloglás után érkeztünk meg a Pápaváralja ellenőrzési pontra. Itt csatlakozik be a Közép-Dunántúli Piros az OKT útvonalába. Rövid pihenő után, az OKT jelzését követve, a Pápavár tömbjét kerülve tovább gyalogoltunk a Hajszabarna felé. Célunk a Pénz-lik-barlang felkeresése volt, melyre a KΩ jelzésen lehet eljutni. Szép bükkös erdőn át, 1130-kor értünk el a barlanghoz. Kb. 120 m hosszú a barlang, a környékbeli népek kincset őrző üregnek tartották. A szűk bejárat után egy jókora terem nyílik, ahová csak létrán lehet leereszkedni. ez a létra jelenleg le van zárva, csak barlangkutatók ereszkedhetnek le. Sok barlangi gyöngy tekinthető meg a mélyebb részeken. 12 denevér fajt mutattak ki a barlangból! Ezért is zárták le az alsóbb járatokat, hogy az emlősöket ne zavarják az emberek. Miután feljegyeztük a barlang kódját, tovább gyalogoltunk.
Többnyire a régi kisvasút nyomvonalát követtük. Sok helyen tisztán kivehető a nyomvonal, a bevágások, a völgyfők kerülésénél kiépített töltés. 1250-kor voltunk Tevel-vár sáncainál. Az 518 m magas Égés-tető északnyugati nyúlványán 400 m magasságban húzódnak az őskori sáncok. A tatárjárás idején, 1242 februárjában a környező falvak lakosai bemenekültek a Bakonyba, megerősítették a földvárat, itt vészelték át a tatár hordák pusztítását. A sáncot az egykori Városlőd-Franciavágás közötti vasút építése során átvágták. A Magas Bakony Turistája egyik ellenőrző pontja a földvár. 1330-kor értük el Királykaput. Ez viszont az Öreg-Bakony Bakancsosa útvonalának az ellenőrző pontja. Természetesen feljegyeztük a kódot, valamint ebédszünetet is tartottunk a réten. A forrás felé megszűnt a jelzés, valószínűleg a forrás is elapadt. A rövid pihenő után továbbra is a régi kisvasút nyomvonalát követtük. Elhaladtunk a Markovics-kút mellett, nem sokkal a bronzkori halomsírok alatt, a patakot követve a KDPT útvonalát követve haladtunk a szálláshelyünk felé. 1540-kor értünk vissza az Odvaskő Hotelhez.
Rövid pihenő következett. Nyolcan úgy döntöttek, hogy a mai túrát az Odvaskő-barlang meglátogatásával fejezik be. A zöld keresztjelzésen mentünk fel a barlanghoz, majd a KDPT nyomvonalán jöttünk vissza a szálláshelyünkre. Kb. 2 km-s kanyar volt ez. 1650-kor már a barlang bejáratánál voltunk. Az Odvaskői-barlang a Bakony egyik legismertebb és leglátogatottabb barlangja. A triász kori dolomitban keveredési korrózióval kialakult barlangban nem kell kúszni, mászni, mivel 8-10 méter széles, 2-3 méter magas, háromszög alakú bejáratán kényelmesen besétálhatunk. A mintegy 20 méter hosszú belső ürege is 10 méter széles és 3-4 méter magas. Érdekesség, hogy hazánk írásos emlékei között ez büszkélkedhet az első barlangra utaló földrajzi névvel, ugyanis az Odvaskő (Oduaskw) elnevezés első említése a Szent István király által a bakonybéli apátság részére 1037-ben kiadott adománylevélben is szerepel. Az 1910-es évektől zajlottak itt kutatások, ezeknek köszönhetően meglehetősen gazdag későjégkori gerincesfauna nyomai kerültek felszínre, sok barlangi medvecsonttal. A barlangban 10 védett és fokozottan védett denevér fajt mutattak ki ezidáig! Miután feljegyeztük a barlang kódját, felmentünk a KDPT útvonalára, majd ezen leereszkedtünk a szálláshelyünkre. A vacsora 6 órakor volt, amiben megállapodtunk tegnap este, természetesen svédasztalos megoldásban. Megint csak nem panaszkodhattunk a vacsorára, mindenki jóllakott. Kissé elfáradva tért nyugovóra a csapat.
|
© 2006-2024 természetbarátok.hu