2020 október 10, Közép-Dunántúli Piros Túra - Gerecse

Az októberi első gyalogos túránk a közelbe, a Gerecse szélébe vezetett. A megelőző két napon kiváló túra idő volt, bíztunk benne, ma is az lesz. A túrák utáni érdeklődés megcsappant, ma is csak 29-en jöttünk össze, pedig a visszamondás sem volt sok, mindössze négy társunknak jött valami közbe. Sajnos a nappalok mind rövidebbek, a buszon még a térképek kiosztása, magyarázása is nehezen megy a sötétség miatt, pedig a következő túránkra is hat órakor fogunk elindulni! Százhalombatta, Érd, Tárnok után Nagyegyházára ment át a buszunk, innen indult el a hosszú túra. 7²⁰-kor már elkezdtünk gyalogolni 25-en a Váli-víz völgye felé. Természetesen rövid túra is volt, ezt négyen választották. Ebből a két útvonalból lehetett választani:

Útvonal: Nagyegyháza (199 m, ) – Óbarok, Régi Kőfejtő (190 m, ) – Csabdi, Templomrom (178 m, ) – Bicske, Csillagvizsgáló rom (212 m, , , ) – Bicske alsó vá. (163 m, , )
Túratáv: 20km
Emelkedő: 300m
Minősítő pontszám: 30+6=36 pont

Alternatív útvonal: Csabdi (168 m, ) - Bicske, Csillagvizsgáló rom (212 m, , , ) – Bicske alsó vá. (163 m, , )
Túratáv: 9km
Emelkedő: 160m
Minősítő pontszám: 13,5+3,2=0 pont

A Nagyegyházi Park-tó mellől indultunk el a Közép-Dunántúli Piros jelzésen, egy darabig az OKT kék jelzésével együtt. Az OKT balra elment, mi pedig a Gesztenyés úton kereszteztük a Váli-vizet. Hirtelen ötlet következtében áttértünk a Mária jelzésre, kihagytuk a Kis-Pap-csert. A Mária út egy magán tó mellett haladt, ezt a tavat is a Váli-víz táplálja. A kis patak ki van száradva, csoda, hogy a tavakon ez nem látszódik! Visszatértünk a KDP útvonalára. Balra, a fejünk felett kibukkantak a fehér mészkősziklák. Némelyik igen látványos alakzat. Lehet, hogyha a Mária úton maradunk, az talán még látványosabb. A Lóingató-hegy után szovjet bunker rendszer maradványai láthatók, valamint Óbarok régi kőfejtője. Áthaladtunk Óbarok Szőlőhegyén, majd megérkeztünk az impozáns Fehér-sziklákhoz. Itt található az un. Békeoszlop. Négyen felmentünk egy jelzetlen csapáson a sziklák tetejére. Megérte a fáradtságot, pompás panoráma adódik innen a környékre! A nap is mind többször kibukkant már a felhőtakarójából. Továbbra is jelzetlen úton mentünk, majd ismét rátértünk a KDP útvonalára.

8⁵⁵-kor már Csabdi irányába tartottunk. A csapatunk többi tagja eltűnt, jóval előttünk gyalogoltak. Bal kézre a bezárt bauxit bánya külfejtését lehetett látni. Most magánterület, hulladék lerakására használják. Majdnem nyílegyenesen északkelet felé haladt a jelzésünk, többnyire erdő és a mezőgazdasági terület határán. A korábbi esők miatt keletkezett pocsolyákat néhol nehéz volt kikerülni. 9⁵⁰ körül voltunk a 250 m magas Dobogó-hegy környékén. A nem kiugró csúcsot balról kerültük meg. Közben szép kilátópont is az utunkba került, a Gerecse felé volt szép panoráma. Színesek a bokrok, érik a galagonya, a fagyal, a kecskerágó, a kökény és a vadrózsa. A levelek is rozsdásodni kezdtek. 10 órakor már Csabdi középkori templomának romjainál jártunk. Negyedórás pihenő következett. A település szélén, domboldalon, egy nyeles telken álló, sánccal körülvett, egyhajós, félköríves szentélyzáródású templom romjai láthatók. A hajó észak és dél felől mellékhajókkal van bővítve. A déli és északi mellékhajókat keleten egyenes harántfal zárja, nyugati oldaluk azonban toronypárban végződik. A déli mellékhajó nyugati végében látható az egyik torony 5-6 méter magasan álló romja.

Lementünk a faluba, elhaladtunk a Szent László rk. templom mellett, majd kereszteztük a Szent László-patakot. Itt jelzést váltottunk, ettől kezdve a sárga jelzésű úton gyalogoltunk. Az evangélikus templom felett kapaszkodtunk mind magasabbra. Az erdőszélen elvált tőlünk a Mária út, amely Mányba megy. Mi a jobb 90°-os kanyar után az Előhegy szőlő ültetvényei, gyümölcsösei között kanyarogtunk le az M1-es autópályához. Egy rövid ideig párhuzamosan haladtunk az autópályával, majd a Mányi út mellett épített kerékpárúton felmentünk a Bicskei romokhoz. Sajnos a Hegyikastély a II. világháború idején megsemmisült. Az emelet beomlott és maga alá temette a földszinti falakat, termeket. Ma csupán néhány földkupac emlékeztet a kastélyra, a romokat benőtte a bozót. A kastély építésének időpontja ismeretlen, feltételezhető, hogy Nagy Károly birtokba lépése és a csillagvizsgáló megépítése idején már állott. Mielőtt Nagy Károly tulajdonába került, Batthyány Kázmér vadászlakjaként működhetett, a szabadságharc leverése után pedig többször cserélt gazdát.

A Csillagvizsgáló háromtornyú építmény volt, mely többszintes épületet is tartozott. A tornyok mindegyike nyolcszög alapú volt, rézkupolákkal fedett, mely elválasztotta a távcsövet, a műszereket az égbolttól. Az épület két oldalszárnya a csillagpozíciók mérésére alkalmas műszereknek adott otthont. A csillagda kora Európájának legfejlettebb obszervatóriuma volt, köszönhetően modern műszereinek, felszereléseinek. Vendégei híres személyiségek, írók, költők voltak, Vörösmarty Mihály is megfordult falai között. A szabadságharc bukásával a szellemi-tudományos élet megszakadt, a csillagvizsgáló műszerei különböző intézmények tulajdonába kerültek. Ahogy a Hegyikastélyt, úgy a csillagdát se kímélte az idő, mindössze legmagasabb tornya maradt meg. Bár a torony tudományos célokat már régóta nem szolgált, a telek tulajdonosai a Hegyikastélyt és környezetét még az 1940-es évek elején is pompás állapotban tartották! A romlását szintén a II. világháború pusztítása hozta el.

A Mauzóleumot Nagy Mihály építtette Nagy Károly és a maga számára. A terveket Pollack Mihály készítette. Az építkezést nem fejezték be az 1848-49-es szabadságharcig, csak a XX. század elején készült el teljesen, de már más funkcióval. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonák idején egyik szárnyát széthordták. Felújították, de széthordása, tönkretétele tovább folytatódott. A még létező műemlék egy téglalap alaprajzú épület, melynek főhomlokzatánál timpanonnal lezárt dór oszlopos előcsarnok található. Pollack egyik legszebb alkotása, tulajdonképp a Nemzeti Múzeum kicsinyített mása. Az épületet 1985–86-ban felújították, aminek köszönhetően még egyes aprólékosan kidolgozott építészeti részletei még láthatóak. A mauzóleum egyelőre nem áll a teljes megsemmisülés határán, jelenleg a legjobb állapotú műemlék a területen. A tetőzet viszont teljesen megsemmisült, mára nem maradt semmi belőle. A növényzet az utóbbi időben teljesen birtokba vette az épületet, így fennmaradása erősen kétséges.

11⁵⁰-kor tovább indultunk a túra hátralevő szakaszának megtételére. A Bicskei Horgásztavat megkerülve, az 1. sz. főút keresztezésével értünk be Bicskére. A Horgásztó felett, a város présházai között kanyargott az aszfaltút. Az 1. sz. főút után, a Batthyányi kastély parkja mellett jutottunk el a központig. Az U alaprajzú, kétemeletes, későbarokk kastélyt 1796-1799 között építtette Batthyányi Tivadar. Az épület tervezője valószínűleg Hild János lehetett. Legjelentősebb tulajdonosa gróf Batthyányi Kázmér, aki az 1848-49-es Magyar Szabadságharc külügyminisztere volt. A kastélypark után érintettük az Ady Endre utca melletti Kossuth teret. Ez a körzet Bicske központja. 12⁴⁵ körül voltunk Bicske római katolikus templománál. A Szentháromság névre keresztelt templomot. A barokk templom mellett romok is láthatók. Ezek a XIV-XV. században, román stílusban épült erődtemplom maradványai. Falai a bicskei homokkőbányából származó faragott kövekből épültek. Szentélye keletre nézett. A homlok előtti torony erős támpillérekkel volt megerősítve. A templom körül nagy kiterjedésű temető volt. A templom alapfalait 1964-ben konzerválták. Itt, a Hősök terén van Bicske I. és II. világháborús emlékműve.

13³⁰-ra kértük a buszunkat, még volt fél óránk a megérkezéséig. Szétszéledt a társaság, volt aki cukrászdát, van aki presszót, italboltot keresett. A busz pontosan érkezett. Nem volt parkolóhely a Bicske alsó vasútállomásán, egy mellékutcában kellett bevárni a csapatot. Végül is gyorsan megtörtént a beszállás, indultunk haza. Ilyen korán még nem voltunk otthon! Kellemes túrát teljesítettünk, enyhe, csapadékmentes időben. Októberre még egy túra kiírására került sor. 31-én a Visegrádi-hegységbe megyünk, Pomáz, Kőhegy, Dobogókő útvonalon fogunk gyalogolni.



Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Muskovics András
szakosztályvezető