2019 szeptember 28, Őszi színek - Pilis

Közeledünk az őszhöz. A mostani túránk a Pilis tetejére vezetett, valamint az Országos Kék Túra egy szakaszának a bejárására vonatkozott. Továbbra sincs túljelentkezés, hiszen ezúttal is csak 32-en jöttek el túrázni. Ebből is 1 fő tömegközlekedéssel jött el a túrára. Sok volt ezúttal is a visszamondás, 12-en vonták vissza a jelentkezésüket. Szokásos hat órai Százhalombattai indulás után Tárnok, Érd, Budapest érintésével lett teljes a mai csapat. Pilisszentkeresztig meg sem álltunk, itt szállt ki mindenki. Mind a hosszú, mind a rövid túra innen indult. A 19 fő hosszútúrás a zöld jelzésen, a kolostor romok felé indult el 8¹⁵-kor. Ez a két túra került kiírásra a mai napra:

Útvonal: Pilisszentkereszt (333 m, ) – Nagy-Bodzás-hegy (717 m, , ) – Pilis (756 m, ) – Szántói-nyereg (387 m, ) – Som-hegyi th..(355 m, , ) – Szentkereszti-szurdok (, ) – Szentkút (250 m, ) – Csobánkai-nyereg (253 m, ) – Csobánka (173 m, (-))
Túratáv: 23km
Emelkedő: 630m
Minősítő pontszám: 34,5+12,6=47 pont

Alternatív útvonal: Pilisszentkereszt.(320 m, ) – Szentkereszti-szurdok () – Szentkút (250 m, ) – Csobánkai-nyereg (253 m, ) – Csobánka (173 m, (-))
Túratáv: 11km
Emelkedő: 180m
Minősítő pontszám: 16,5+3,6=20 pont

Pár embernek hiányzott az itteni OKT bélyegzője, Ők elmentek az ABC bolthoz pecsételni. A hosszútúrások a római katolikus templom felé indultak el, majd a zöld jelzésen elhagyták a települést. Nem sokkal később a Pilisszentkereszti kolostor romjainál voltak. II. András Árpádházi királyunk feleségének, Gertrudis királynőnek nyughelye a volt kolostor. A XII. századi ciszterci kolostort III. Béla alapította. Az alapító III. Béla, az egyik legjelentősebb Árpádházi uralkodó nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában a legkimagaslóbb pártfogója volt a cisztercieknek. Pilisre a franciaországi Acey-ból hívott szerzeteseket és építő mestereket, akik az Acey-ban ma is középkori állapotában megcsodálható templommal teljesen megegyezőt építettek az új helyen. A templom 60 méter hosszúságú, háromhajós, keleten egyenes záródású fő szentéllyel és a kereszthajóból nyíló, hasonló kiképzésű két-két mellékszentéllyel ellátott épület volt. A kerengő a templom munkáival párhuzamosan, a XIII. század első évtizedeiben épült. Bordás keresztboltozatait falpillérkötegek hordozták, ezeket változatosan díszítették. A kolostor közelében gyilkolták meg Gertrudis királynét a magyar főúrak, egy pilisi vadászat alkalmával. A tragédiát Katona József Bánk bán című drámájában dolgozta fel. Ami a díszes síremlékből megmaradt, ma a Magyar Nemzeti Galériában látható. A törökök bejövetele után a kolostor elnéptelenedett, a terület pedig később a pálos rend birtoka lett. Ha figyelmesen sétálgatunk a környéken, nemcsak a hajdani kolostor alapfalát és a templom kőfaragásokkal díszített oszlopait láthatjuk, hanem más épületmaradványokat is felfedezhetünk a fák és a bokrok alján. A romok közelében található a Klastrom-kút, mely évszázadok óta ontja az errefelé megfordulók szomját.

A romok megtekintése után folytattuk az utunkat. Nagy meglepetésünkre a Pilis aljában ciklámen töveket találtunk! Ez talán a legkeletibb előfordulása a virágnak, a szakirodalom ezt a lelőhelyet nem is említi. Sajnos már elvirágzóban volt. Talán pár száz tő található itt. A Mária-pad után áttértünk a piros keresztjelzésre. A Vaskapu-völgyön felkapaszkodva jutottunk fel a Pilis tetőre. Ettől kezdve a zöld háromszögjelzésen, a régi aszfaltúton, komótosan gyalogoltunk fel a csúcsra, ahová 10⁴⁰-kor érkeztünk meg. A Vaskapu-völgyben találtunk egy nagyméretű Megalodus kagyló kőbelet, a tetőn pedig sok őszi kikericset és virágzó borzas lent találtunk. A 756m magas csúcson, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján álló, több mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó egy itt álló geodéziai, földmérési célokat szolgáló torony átépítésével jött létre. Az eredeti építmény körül fából készült lépcsősor vezet a magasba, a kilátó falát függőleges fatartók alkotják. A kilátó Boldog Özséb esztergomi kanonokról kapta nevét, aki a XIII. században, a térségben élő remetéket összegyűjtve alapította meg az egyetlen magyar férfi szerzetesrendet, a pálosok rendjét. Özséb 1246-ban hat társával együtt elvonult a mai Klastrompuszta és Pilisszentlélek térségébe, ahol barlangokban és az erdőkben remetéskedett. A Pilisben, a legtöbb középkori kolostor a magyar Pálos Rendé volt, a szervezet alapítása részben ehhez a helyszínhez kötődik. A pálos szerzetesrend hivatalos elismerésével 1308-ig kellett várni, mikor is V. Kelemen pápa engedélyezte számukra a Szent Ágoston regulája szerinti életvitelt. Templomaik, kápolnáik, barlangfülkéik, halastavaik szinte valamennyi pálos kolostor helyszínén fellelhetőek. Fentről a Visegrádi-hegység, a Budai-hegység, a Pilisvörösvári-medence, de még a Gerecse vonulatai is kiválóan látszanak megfelelő időjárási körülmények között. Télen könnyen előfordulhat az is, hogy míg odalent minden ködbe burkolódzik, a kilátó ragyogó napsütéssel fogadja az idejövőket. Fantasztikus ilyenkor a panoráma, a felhőtakaróból kibukkanó hegycsúcsok látványa életreszóló élménnyel ajándékozza meg az idejövő természetjárókat. A tetőn egykori rakétabázis maradványai láthatók. A lapos hegyhátról jó időjárás esetén kiválóan szemmel tartható volt a főváros légtere. A katonai objektum a 80-as évek elejére készült el, két közeli társa követte az Urak asztalán és a Lom-hegyen. A bázist 1996-ban zárták be.

11¹⁵-kor elindultunk lefelé a szerpentineken. Több helyről pompás kilátásban volt részünk, főleg a Kevélyek környékére. Tettünk egy rövid kitérőt, megtekintettük a Szeretet-forrást. A Szántói-nyeregben 12⁴⁰-kor voltunk. A Som-hegyi turistaház felé vettük az irányt. Itt nagy meglepetésemre, régi tárnoki ismerősökkel futottunk össze, egyik 70 éves rokonuk születésnapját ünnepelték itt a mai napon. Az asztaloknál mi is letelepedtünk, ha megkésve is, de megtartottuk az ebédidőt. Kb. 20 perc elmúltával tovább mentünk. a Szentkereszti-szurdok következett, ettől kezdve az OKT útvonalán gyalogoltunk. A szurdok elején tábla fogadott minket, felhívta a figyelmünket, hogy veszélyes a völgy bejárása, a hidak tönkrementek. Persze azért ez a felhívás vasárnapi emberekre vonatkozik, nem turistákra. Simán járható a szurdok! Talán esőzéskor, nagy vízálláskor lehet egy kis probléma. Látványos maga a szurdok, de már többször jártunk errefelé! A szurdok végén áttértünk a patak túloldalára, elindultunk Szentkút felé. Szentkútra 15²⁵-kor érkeztünk meg. A szentkúti forrás vizének gyógyító erejéről legendák szólnak. Korábban Lázkutacskának nevezték. Szűz Máriát is látni vélte itt egy nyáját legeltető pásztor, azóta kegyhelyként tisztelhetjük. Ahogy híre ment a látomásnak, a helyiek elkezdték rendszeresen fogyasztani, valamint mosakodásra használni a vizét, és többen meg is gyógyultak. A zarándokok ma is hisznek csodatévő erejében, nemcsak isznak a forrásból, hanem fájó testrészeiket és szemüket is megmossák. Az itt található kápolna a XIX. században, a lourdes-i barlang a XX. században épült, ennek belső terébe sok hála-tábla került az első világháború alatt. Itt áll a szerbek keresztje is, amelyen egykor Illés próféta képe volt látható, akinek ünnepén szívesen látogattak ide a dél-szlávok. A kápolnát az 1930-as évek végén átépítették. Fő búcsúja Sarlós Boldogasszony napján van július elején.

Itt is megpihentünk egy keveset, egyesek megmosták a szemüket a forrás vizében. Kemény kapaszkodóval indultunk tovább a Hosszú-hegy gerincére. Felérve, kényelmes erdészeti úton gyalogoltunk Csobánka felé. Előttünk a Kis-Kevély magasodott. Mi csak a Csobánkai-nyeregig mentünk, onnan legyalogoltunk a településre. 16⁴⁰-kor már a faluban voltunk. Rövid pihenő után, a társaságot összegyűjtve hazaindultunk. Szép kiránduló napunk volt. Aki eljött a mai túrára, egész biztosan nem bánta meg! Legközelebb, remélhetően igazi őszi időben a Gerecsében fogunk túrázni október 12-én!



Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Muskovics András
szakosztályvezető