2019 augusztus 24, OKT Badacsony-Szentbékkálla, Balaton-felvidék
A szlovákiai jutalomtúra után folytattuk a "kombinált" Balatoni Kék túrasorozatunkat. Most a Badacsony-Szentbékkálla szakasz következett. Kemény túra elé néztünk, ez a túra majdnem magashegyinek is megfelel, mivel 1000 méteres szintkülönbséget kellett leküzdenünk a túra során! Négy hegyen keresztül kellett átjutnunk a végállomáshoz, a meleg, fülledt időben! A buszon 32-en jöttünk össze. A létszámban érezhető még a nyári üdülések, szabadságok hatása. Nem volt sok visszamondás, mindössze 3-an vonták vissza a jelentkezésüket. A szokott százhalombattai indulás után, Érd, Tárnok, Martonvásár után lett teljes a mai csapat. Az M7-es autópályán, majd a Balaton északi partján haladó 71 sz. főúton keresztül jutottunk le Badacsonyba. A hosszútúrások itt szálltak le az autóbuszból. A rövidebb távot választók Káptalantótiba buszoztak át, itt kezdtek el gyalogolni előttünk Szentbékkálla felé. Végül is ebből a kettő lehetőségből lehetett választani a mai napon:
Útvonal: Badacsony vá. (108 m,
) – Badacsony (417 m, 
, 
) – Kőkapu (350 m, ) – Gulács (393 m, ) – Káptalantóti.(125 m, ) – Csobánc (378m, ) – Kőtenger (190 m, ) – Szentbékkálla (175 m, ) Túratáv: 26km
Emelkedő: 1000m
Minősítő pontszám: 39+20=59 pont
Alternatív útvonal: Káptalantóti.(125 m,
) – Csobánc (378 m, ) – Kőtenger (190 m, ) – Szentbékkálla (175 m, ) Túratáv: 13km
Emelkedő: 450m
Minősítő pontszám: 19,5+9=29 pont
A vasútállomáshoz közel szálltak ki a hosszútúrások, a többiek tovább buszoztak Káptalantóti felé. 15-en kezdtünk el gyalogolni a Badacsony teteje felé. Egy darabig a sárga jelzésen, az aszfalt úton haladtunk felfelé. Elhagytuk a műemlék, késő barokk Malatinszky kúriát, majd a Kisfaludy és a Szegedi Róza házat. 935-kor a Rózsakő nevű sziklánál voltunk. A Kisfaludy-ház felett található bazalttömböt nevezik így, nevét pedig Szegedi Rózáról kapta, aki a hagyomány szerint gyakran üldögélt rajta férjével, a költő Kisfaludy Sándorral. Valószínűleg innen ered a legenda, miszerint, ha két fiatal egymás kezét fogva ráül, háttal a tónak, akkor még abban az évben el fogják jegyezni egymást. Mások szerint már az is bőven elég, ha a lány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. "Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni". Szép a kilátás a Balatonra. A túlpartot a Fonyódi Várhegy uralja. A rövid nézelődés után tovább mentünk, és 10 perc elmúltával a Hertelendy emlékműnél voltunk. Közvetlenül mellette találjuk a Páholy kilátóhelyet. Indokolt az elnevezés, mintha egy erkélyről látnánk az északi part településeit. Hosszan elnyúló, összenőtt településhalmaz kíséri a Balaton vonalát, láthatjuk a forgalmas 71-es út kanyargó szalagját. Háttérben felsejlik a Tihanyi-félsziget sziluettje is. Hertelendy Ferenc (1859-1919) Zala megye főispánja volt, de ezzel még természetesen nem érte volna el, hogy emlékkövet állítsanak neki a Badacsony egyik legszebb pontján. Hertelendy politikai kapcsolatait ügyesen használva sokat munkálkodott a tó északi partjának turisztikai fejlesztéséért, elsősorban a vasútvonal kiépítése érdekében. A sínek lefektetése nélkül a Balaton északi partja valószínűleg sosem vált volna olyanná, mint amilyennek ma ismerjük, a turizmuson hatalmasat lendített a kor leggyorsabb tömegközlekedési kapcsolatának kiépítése. Hertelendy volt a tó felvirágoztatásán dolgozó Balatoni Szövetség alelnöke is. Emlékkövét ez a szervezet állította 1927-ben.
Innen már nem volt messze a Badacsony 437m magas csúcsa, melyre a Kisfaludy kilátót építették. A 18 méteres kilátót 2011-ben építették mintegy 80 millió forintos költséggel. A pénz nagy részét Brüsszel adta. A Tapolcai-medence és az azt övező hegyek látványa tárul elénk a kilátóból. Külön jó, hogy a kilátó szint oldalán belül egy 360°-os panorámakép segíti a feljövőt eligazodni a hegyek és a völgyek között, melyik a Gulács, melyik a Hegyestű és a többi csúcs. Magasabbra építették az elődjénél, mert a fák annyira megnőttek, hogy már csak egyik oldalán lehetett csodálni korábban a Pazar panorámát. Negyedórai gyaloglás után a kilátónál voltunk. Több mint negyedórát időztünk itt el. Fényképek is készültek, a szelfiket is beleértve. Ez a kilátó a "Végig a kéken, a Balaton-felvidéken" jelvényszerző túramozgalom egyik igazolási pontja is egyúttal. 1025-kor indultunk tovább. Rövid kitérőt tettünk az egykori bazalt kőbánya teteje felé. Innen pompás kilátás van a Gulács, Csobánc, a Tóti–hegyek felé. A Halápi és a Szent György-hegy is látható innen. A Kőkapu szorosán keresztül jutottunk le a Köböl-kúthoz. A bazalt oszlopokból nem sokat láttunk, erre a téli időszak a kedvezőbb.
Előttünk a Gulács jellegzetes csúcsa látszódott. Ide igyekeztünk, ez lesz a mai nap második csúcsa. Szőlők mellett haladt az OKT útvonala, sok társunk örömére, hiszen a szőlő el kezdett érni. Elhaladtunk a temető mellett, majd kereszteztük a forgalmas badacsonytomaji műutat. Elkezdtünk felfelé kapaszkodni. Az OKT útvonalról a hegy oldalában le kellett térnünk a Lóczy Lajos nevű útra, hogy feljussunk a csúcsra. A kék háromszög jelzésen jutottunk fel 1230-kor a 393m magas csúcsra. Közben áthaladtunk egy bazalt kőfolyáson, valamint elhaladtunk Gulács festői bazalt oszlopai mellett. Elég sok kőemberkét állítottak fel kőfolyásnál. Mostanában a szakembereknek nem tetszik ez a kreatív tevékenység, beavatkozásnak tartják a természet rendjébe, az állatok, növények világába! Az ösvényről több helyről van kilátás a Badacsonyra, a Szent György-hegyre, a Szigligeti vár környékére. A csúcsról korlátozott a panoráma, nagyon megnőttek a fák! 20 percet maradtunk a csúcson, megtartottuk az ebédszünetet. Visszafelé ugyanazon az úton mentünk le, hogy újra az OKT kék jelzésén folytathassuk az utunkat. A hegy után aszfaltúton gyalogoltunk be Káptalantótiba.
A Horvát-kert büfé nyitva volt, itt található az OKT Káptalantóti bélyegzője. Rengeteg kupa van a falakon, mintha múzeumban lenne az ember. Pedig jobbára az öreg fiúk labdarúgó csapata gyűjtötte be ezt a töméntelen serleget, kupát! Ha már pecsételtünk, egy sört, mások egy jégkrémet fogyasztottak el, mielőtt tovább indultunk volna Csobánc felé. Több mint egy órát kellett mennünk, hogy felérjünk a 378m magas Csobáncra! Egy darabig aszfaltúton gyalogoltunk, majd szőlő ültetvény mentén haladó földúton értünk el a hegy lábához. 1450-kor haladtunk el a Várkút mellett, melyben egy csepp víz sem volt. A tetőn paplanernyősök várták a kedvező fuvallatot, hogy végre felszállhassanak. 1510-kor a vár romjainál jártunk. Negyedórára megálltunk, megszemléltük a romokat. A panoráma sem semmi a környékre! A csúcsról majd az összes Tanúhegy látható! Még a távoli Somló sziluettje is felsejlik! A vár építése már 1255 előtt elkezdődhetett. A Rátót nembeli Gyulaffy család tulajdona volt a XVII. század második feléig. 1420-ban említik először a várat. Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után Kinizsi Pál parancsára erődítménnyé kezdték alakítani. Ennek köszönhetően később egyik török ostrom sem tudta bevenni. 1491-ben özvegy Rátóti Gyulafi Lászlóné a várat átadta testvérének, Gersei Pető Jánosnak. A török-magyar végvári harcok jelentették, mint már előbb is lett említve az erősség aranykorszakát. A XVI. század elején először Gyulafi István, a már előbb említett özvegy Rátóti Gyulafi Lászlóné fia birtokolta a várat, majd annak fia, a híres csobánci kapitány, Gyulafi László vette birtokba és volt egyben a kapitánya. 1554-ben a török sikertelenül ostromolta, viszont az ostrom következtében egyik fala alapjaiból kidőlt. 1559-ben ismét sikertelenül ostromolták 1669-ben a herceg Esterházy család vásárolta meg. Bécsben a lerombolása mellett döntöttek, de a Rákóczi-szabadságharc kitörése ezt megakadályozta. Itt szolgált a szabadságharc kitörése előtt gyalogos tisztként a később legendássá vált Béri Balogh Ádám is. 1705-ig császári katonaság tartotta birtokban, de Domonkos Ferenc és Kisfaludy László kuruc csapatai elfoglalták. A vár ellen a legnagyobb ostrom 1707. február 25-én következett be. Jean Rabutin császári tábornagy sikertelenül próbálta elfoglalni mintegy ezerfős seregével. Szász Márton kuruc vice hadnagy vezetésével egy körülbelül 30 fős helyőrség, 30 főnyi bemenekült nemes, illetve asszonyok és gyermekek védekeztek. Erről az ostromról emléktábla került elhelyezésre a vár falára. Az ellenséges, osztrákokból, szerbekből, labanc-magyar és dán katonákból álló sereg majdnem 400 főt veszített el a csata során, köztük 52 tisztet. Végül 1709-ben került ismét császári kézbe a vár, ekkor kezdődött meg robbantásos rombolása. 1722-ben már mint romot említik.
Lefele menet a Halápi-hegy és a kicsiny Hegyesd jellegzetes körvonalai is feltűntek a Csobánc oldalából. Eléggé tekervényes úton jutottunk le a hegyről. Változatos terepen vezetett az út. Hol erdőben, hol szőlők között, hol tisztásokon keresztül gyalogoltunk. A három komolyabb csúcs után még egy emelkedőnk volt hátra, igaz ez már nem volt annyira meredek. A Köves-hegy, Láz-tető közti nyeregben kellett átmennünk Szentbékálla felé. A korábbi évekhez képest ezen a részen megváltozott az Országos Kék Túra útvonala. A Mindszentkállai szőlőknél elkanyarodik az út, a tanösvénnyel együtt a Kőtenger felé. Most a kék négyzet jelzés visz el Mindszentkállára. Az utak elválása egyúttal a "Végig a kéken, a Balaton-felvidéken" jelvényszerző túramozgalom egyik igazolási pontja. Fényképpel kell igazolni, hogy erre jártunk. Jellegtelen egy hely, sokan észre sem vették! Mi 1755-kor jártunk ennél az ellenőrző pontnál. Ettől a ponttól 20 perc alatt jutottunk el a híres Szentbékállai kőtengerhez. Sokszor jártunk már errefelé, gyorsan átszaladtunk a nevezetes kövek között. Kissé késében voltunk az eredeti tervünkhöz képest. 1845-kor értük el a falu szélső házait, a Kálvária mentén.
Sajnos páran hiányoztak a csapatból. Csobánc után elvétették az utat, továbbá eléggé elfáradtak. Majd egy órát vártunk rájuk, míg előkerültek. A társaság nyugodtan várakozott reájuk. Nyolc óra körül indultunk haza. Nehéz túra volt, de nagyon szép helyeken halad át ezen a tájon az OKT útvonala. Az idő ideális volt, jó volt túrázni! Legközelebbi programunk a szeptember 2-i szakosztályi találkozó lesz a Százhalombatta Óváros Közösségi házában. Itt megbeszéljük az elmúlt félév eseményeit, a következő időszak eseményeit.
|
|
|
A túrát teljesítők névsora
Muskovics András
szakosztályvezető