2018 november 24, Közeli dombokon - Biai-dombság
Vége felé tart az idei túra sorozatunk. A közeli Biai-dombokat kerestük fel 24-én, szombaton. Könnyű volt a túra, inkább egy nagyobb sétának felelt meg. Kissé hűvös volt az idő, de amíg mozgott az ember, addig nem fázott. Az éjjeli kisebb eső után párás, ködös idő fogadott Bennünket. A buszon 21-en jöttünk össze. Bátyám vonattal jött ki Budapestről, a Kő-orrnál érte utol a csapatot. Nagyon sokan mondták vissza a túrát, 11 emberünk gondolta meg magát, ki ezért, ki azért. Jövőre emiatt lehet, hogy kevesebb lesz a buszos túra, a tömegközlekedés fog előtérbe kerülni. Ezt mindenki saját maga fogja elintézni. Hétkor indultunk el Százhalombatta központjából. Érd, Tárnok érintésével jutottunk el Biatorbágyra, az Iharosi részbe. Öt perccel 8 óra előtt már le is szálltunk a buszból. Az alábbi egy túra volt kiírva mára:
Útvonal: Biatorbágy, Viadukt (160 m,
) – Kő-hegy (Kő-orr) (290 m, ) – Dobogó-hegy (310 m, ) – Érd-Parkváros, volt Rakéta Bázis (280 m, , (-)) – M7-es keresztezése (195 m, (-)) – Fundoklia-völgy (165 m, (-)) – Tárnoki Kőfejtő (160 m, (-)) – Sóskúti út (115 m, (-)) Túratáv: 16km
Emelkedő: 300m
Minősítő pontszám: 24+6=30 pont
A Forrás utcában a piros jelzésen indultunk el a Trianoni kereszt mellől. Amint elhagytuk a házakat, jobbra fordultunk. Negyedóra elteltével, pár méter után a Madár-forrásnál jártunk. Ez egy bővizű forrás, még sohasem apadt el. Elkezdték rendbehozni a környékét, a levezető lépcsősort most építik. Egy elkerített magánterület miatt a piros jelzés felvezet a domboldalba, kikerüli a birtokot. Harcias kutyák ugatásától kísérve gyalogoltunk a kerítés mentén. Lombos erdőben értünk ki egy parlagföld szélére. 200 m után jobb 90°-os kanyar következett. Elkezdtünk kapaszkodni felfelé a földúton. Ez volt az első komoly emelkedő. Az ember azt hinné, hogy a dombokon nem kell kapaszkodnia, de ez általában nem így van. Váratlan völgyekkel, vízmosásokkal szembesül néha a turista. Kissé megizzadva értünk fel a hegy gerincére. Szusszantottunk egyet, majd elindultunk, hogy egy félkör megtétele után eljussunk a Kő-orrhoz. Sok fekete fenyő van ebben a szektorban, de nagyon sok közülük kiszáradóban van. Az egyik pontról szép panoráma van Biatorbágyra, de most semmit sem láttunk a ködös időjárás miatt.
A Kő-orrnál azért készítettünk pár fotót, de nem volt kilátás. Alig láttunk át a völgy túloldalára. Itt ért utol minket a bátyám, aki vonattal jött le Biatorbágyra. A Hármas-szikla falában két kaptárkő fedezhető fel. Igen meredek lemenetelünk volt a völgybe, majd utána következett a második komoly kapaszkodó. Szerencsére a legmeredekebb felső szakasz megkerülhető egy szűk ösvényen. Amint felértünk, elhatároztuk, hogy felmászunk az Iharosra, ahol régen a Légvédelmi Rakéta Bázis működött. Folytattuk a kemény felmenetelt egy jelzetlen ösvényen. Az első beton bunkernél 945-kor voltunk. Csak romok maradtak vissza az egykori titkos bázisból. Talán 1996-ban szűnt meg végleg. Hihetetlen, milyen gyorsan visszaveszi a természet a jussát! Ha belegondolunk, az ember után pár száz évvel semmi sem fog maradni a Földön! Rövid nézelődés után, a bázis régi útján elindultunk lefelé. Egy kis idő után belefutottunk a piros jelzésbe. Itt jobbra fordultunk, felgyalogoltunk a Dobogó-hegyre. Változatos úton jutottunk el a Biai-erdő szélére. Ez közel van a Sóskúti Nagy-mezőhöz. Rövid pihenőt tartottunk itt. Ez idő alatt találkoztunk lovasokkal, quadosokkal, amíg a szendvicseinket fogyasztottuk.
1055-kor tovább indult a csapat. Nemsokára elértük az Érd-Parkvárosi volt katonai bázis bejáratát. Valamikor itt is légvédelmi rakétások voltak, mint az Iharos környékén. Ennek a területnek egy részét még őrzik, a nagyobbik része ugyanúgy bejárható, mint az iharosi. Az Érd-Parkvárosi bázis, a 60-as, 70-es, 80-as években élte virágkorát a környékbeli katonai objektumokkal együtt. Fontos irányító szerepe volt a Budapest környéki légvédelmi rakéta bázisok összehangolásában. 1959 és 1962 között három légvédelmi tüzér ezredet fegyvereztek át Dvina rakétákkal. A 11. ezred dandárrá alakult, harcálláspontját Érd-Parkvárosba helyezték, tartalék harcálláspontja Vértesacsára települt. Feladatuk volt a budapesti légvédelem "felügyelete", továbbá a területen voltak az 54. rádiótechnikai dandár egységei is, ezek együttesen teljesítettek szolgálatot Érden. Az érdi harcálláspont feladata volt, hogy a főváros körüli légvédelmi rakétás egységeket "összpontosítsa". Megnéztünk egy-két beton bunkert, majd tovább mentünk. Elhaladtunk az egyik nagy levendulás mellett. Szemét mindenfelé, ahogy már megszoktuk az Érd-Parkvárosi fennsíkon. Egyszerűen hihetetlen, milyen mennyiséget tudnak kihordani a rossz emberek a természetbe! Az is érthetetlen, miért. Minden településen van mód a legkülönbözőbb szemetek elhelyezésére. Nem vigyázunk eléggé a környezetünkre, előbb, vagy utóbb meg lesz ennek a böjtje.
1220-kor az M7-es autópálya feletti felüljárón haladtunk át. A Fundoklia-völgy mentén jutottunk át a tárnoki oldalra. Páran lementek a völgy aljára, ott is vezet egy keskeny ösvény. Félóra elteltével már a Tárnoki Kőfejtőnél jártunk. Zárva volt, lementünk a borospincémbe. Itt előkerültek a sütemények. Lent most kellemesebb volt tartózkodni, mint kinn. A kinti hőmérséklethez képest lenn 12°C volt, szél sem volt. A kályhát is begyújtottuk, aki fázott, átmelegedhetett. Majd két órát beszélgettünk. A kőtárat is kinyitottuk, mindig előfordul olyan személy, aki még nem látta. Hazafelé mindenki egyénileg oldotta meg az utazását. Az járt a legjobban, aki reggel autóval jött, és a Zámori út mellett, a Picinél lerakta. De autóbusszal is haza lehetett menni, óránként van busz Érdre. A kellemetlen, hűvös idő ellenére is jól esett a gyaloglás. Idén már csak a Mikulás túra keretében lesz szakosztályi közös gyaloglás december 8-án. A Mikulást, a Hármashatárhegyen kell majd megtalálnunk.
|
|
|
A túrát teljesítők névsora
Muskovics András
szakosztályvezető