Reggelre tovább javult az idő és az előrejelzések is kedvezőek voltak. Megreggeliztünk, majd bepakoltunk a buszba. de a hátizsákjainkat viszont magunkkal vittük, hiszen ma is túra lesz. A negyedik napon az Eplény, Várpalota közötti szakasz került kiírásra. 815-kor indultunk el az Odvaskő Panziótól, miután elrendeztük az anyagiakat. Nem kellett sokat autóbuszozni, Zircen keresztül hamar elértünk Eplénybe, a túra kiindulási pontjára. A hosszabb túra innen indult. 900-kor már ide értünk. Miután bepecsételtük a szükséges KDP-s bélyegzőt a füzetünkbe az Enikő Panzió bejáratánál, elindultunk felfelé a Sícentrum felé a piros jelzésen. Persze rövidebb túra is volt a mai napra, melyre öten jelentkeztek. Egyébként ebből a két túrából választhattak a túratársak:
Útvonal: Eplény (385 m, ) – Alsóperepuszta (360 m, ) – Kis-Futóné (558 m, ) – Márkus-szekrénye (506 m, ) – Bátorkő vára (340 m, ) – Várpalota, Thury vár (160 m, )Az Ámos-hegyi Pihenőerdőben vezetett az utunk. Az egyik tájékoztató tábla segítségével megismerhettük az erdők és mezők talaj féleségeit. Elhaladtunk egy magasfeszültségű villamos távvezeték alatt, majd 925-kor elértük az egyik lesiklópálya felső részét. Az ülőkés felvonót követve értünk le az épületekhez. Sok hóágyú van, alapos kiépítésűek a pályák, nem véletlenül van nagy forgalma a téli szezonban. Leértünk a völgy aljába, ahol jobbra fordultunk egy aszfaltúton. A Malom-völgyi-patakkal párhuzamosan haladtunk kb. 1,5 km-t. Három kisebb duzzasztott tavacska található rajta ezen a szakaszon. A harmadik tónál 90°-os bal kanyar következett. 800 m után jobbra fordultunk, elhagytuk a jó minőségű erdészeti utat, elkezdtünk kapaszkodni felfelé egy földúton. A Köves-kútnál 1020-kor jártunk. Kissé kanyargós úton, ligetes részen át fordultunk Alsóperepuszta felé. Széles nyiladékon jutottunk le 1100 óra körül a kis település központjába.
A védett területté nyilvánított Alsóperepusztai arborétumban kellemes sétát tehetnek a természet kedvelői. A hely kedvelt vadászati terület, különösen ősszel, amikor a hazai vadászokon kívül, számos vendégvadász is ellátogat ide. A vadászházat körbeveszi a 10 hektáros arborétum. A Kelet-Bakonyban nagy birtokokkal bíró Nádasdy család a táj szépsége és vadbősége miatt épített itt vadászkúriát és alakította az angolparkot. A park a magyarországi történelem, kultúra, tájgazdálkodás jeles emléke. Nádasdy Ferenc a XIX. század közepén a tisztásokkal tagolt bükkösbe dendrológiai értékeket telepített és tavat létesített. A területet erdők veszik körül, mintegy védve a parkot a klimatikus szélsőségektől, s még romantikusabb hátteret adnak a varázslatos együttesnek. A XX. század második felében nem funkcionált parkként a terület. Ezért sok értéke, érdekessége tönkrement. Miután a VERGA ZRt. kezelésbe került a park, elsőként a korábban kiszáradt, vihartörött egyedeket távolították el, majd szépen kezelt gyepfelületeket létrehozva azokba megkezdték fiatal egyedek telepítésével a park felújítását. Ma is látható értékes egyedek a történelmi parkból: száz évesnél öregebb jegenyefenyők, hamisciprus, selyemfenyő, tiszafa, vörös levelű hegyi juhar, szomorú gyertyán, vérbükk, hikori dió, stb.. A parkban hangulatos pihenőhelyek vannak kiképezve. 2013. év őszén 240 m2-es látogatóközpontot avattak. A látogatóközpontban olyan ritkaságokat tekinthetnek meg az érdeklődők, mint például hat, egészben preparált oroszlánt, két leopárdot, egy krokodilt és több vállmontázsos orrszarvút.
A látogatóközpont udvarán, hatalmas fából kifaragott sas és egy bagoly fogadja az idelátogatót. A fa árnyékában levő harang, illetve Krisztus keresztnél található a KDP bélyegzője. Egy fára felszegezett hirdetmény kellemetlen hírt tartogatott számunkra. A piros útvonala durván megváltozott az elmúlt hetekben, majdnem Bakonynánáig kell menni, majd Tés érintésével visszajönni a régi jelzésre, a Márkus-szekrénye környékén! Ezt nem kalkuláltuk be a túra tervezése során, nagyon későn értünk volna le Várpalotára, esetleg Tésen fejeztük volna be a gyaloglást. Pár perc tanakodás után úgy döntöttünk, hogy a régi jelzésen, Kis-Futónén keresztül megyünk el Márkus-szekrényéig, ahol a következő bélyegző található. Jártunk korábban errefelé, de jól láthatóak még a leszürkített piros jelzések, biztonságosan lehet tájékozódni. 1330-kor értünk ki a Téshez tartozó füves fennsíkra. Itt rövid pihenőt tartottunk, leültünk a farakásokra. A Tés felől jövő új piros jelzéssel itt találkoztunk. Az erdő szélét követve hamarosan megtaláltuk, egy termetes tölgyfára kiakasztva a KDP-s bélyegzőt. Begyűjtöttük a pecsétet, majd elindultunk lefelé a Bátorkői várhoz.
Kb. egyórai gyaloglás után értünk el a romokhoz. Az idevezető völgy jobb oldalát hatalmas mészkősziklák uralják. Megpihentünk az asztaloknál, megtekintettük a romokat. Kora tavasszal, a vár körül egy vándorsólyom repdesett. Valószínűleg a falakon volt a fészke, mert nem tágított a környékről. Bátorkőt először 1326-ban említik oklevélben, amikor a Csákok a hozzá tartozó falvakkal és birtokokkal együtt elcserélik más várakért Károly Róbert királlyal. Bátorkő a török hódoltság idején pusztult el, és csak ezután kapta a Pusztapalota nevet. Feltehetően a XVI. század második felében már elhagyatott volt, és így fokozatosan romba dőlt. A XIX. században villámcsapás érte, amikor állaga még inkább leromlott. 1530-kor elindultunk lefelé a Várvölgyben. Hangulatos az ösvény, errefelé is szép sziklák láthatók. A Gazsi-lik után, mely egy kis barlang, Várpalota felé fordult a völgy. Majd 1,5 órai gyaloglás után érkeztünk meg Várpalota központjába, a Thury várhoz. Az autóbuszunk is itt várakozott ránk. A bélyegzést, a tér sarkában található Múzeumkert Vendéglőben lehet beszerezni.
A második napi cudar időtől eltekintve szép túranapjaink voltak, a kitűzött célunkat elértük. Nagy lépést tettünk a Közép-Dunántúli Piros útvonalának bejárásához. Aki mind a négy napot végig gyalogolta, 85 km-t tett meg, 1920 m szintet teljesített. Az egyéni túranaplójába 171 pontot írhatott be. Két nap múlva megyei találkozón veszünk részt Farmoson.
|
© 2006-2024 természetbarátok.hu