2018 június 30, Bakony piros jelzésén - Bakony
Június utolsó szombatján folytattuk a Közép Dunántúli Piros útvonalának bejárását. Ahol két hete befejeztük a túrát, most onnan folytatjuk a Kelet-Bakonyi részen a gyaloglást. Nem ígérkezett nehéznek a mai túra, hiszen csak 180m szint lett betervezve, valamint 20km távolság. De hát nyugtával kell dicsérni a napot! A szokásos Százhalombattai hatórás indulás után, Érd, Tárnok, Martonvásár következett. Most az utóbbi településről jövők jártak jól, legkésőbb szálltak fel, legkorábban szállnak le a túra befejeztével az autóbuszból. Mindössze 2 fő vonta vissza a jelentkezését, a buszon 48-an jöttünk össze! Ebből 11-en választották a rövidebb kiírást. Ebből a két útvonalból lehetett választani:
Útvonal: Csőszpuszta (445m,
) - Hamuház (433m, ) – Hárs-hegy (445m, 
) – Bükkös-árok (380m, ) – Burok-völgy (232m, ) – Burok-part (305m, ) – Isztimér (260m, ) – Guttamási (235m, ) Túratáv: 20km
Emelkedő: 180m
Minősítő pontszám: 30+3,6=34 pont
Alternatív útvonal: Bakonykúti (183m,
) - Burok-part (305m, ) – Isztimér (260m, ) – Guttamási (235m, ) Túratáv: 10km
Emelkedő: 130m
Minősítő pontszám: 15+2,6=0 pont
810-kor érkeztünk meg Csőszpusztára. A hosszabb kiírást választók itt leszálltak az autóbuszból, majd az Országos Kék Túra útvonalán elindultak a Hamuház felé. Két hete ezt a szakaszt fordított irányban már egyszer megtettük. Kb. 40 perc elteltével már a Hamuháznál jártunk, a KDP bélyegzőhelyén. Akinek hiányzott ez a pecsétje, most pótolhatta. A piros jelzésünk elindult felfelé a Hárs-hegy irányába. Páran a kék barlang jelzésen felkeresték az Alba Regia barlangot. Persze semmit sem lehet látni belőle, csak a lelakatolt bejáratát. A fokozottan védett Alba Regia barlang nemcsak a térség, hanem az ország egyik kiemelkedő barlangászati érdekessége is. A Tési-fennsíkon található, Isztimér község külterületén. A kiemelkedő, 453 méter magasságban nyíló barlang összhossza meghaladja a 2003-ban megjelent, „Magyarország fokozottan védett barlangjai” című könyv szerint a 3600 méter hosszúságot, a 200 méter függőleges kiterjedést. Ezáltal a hegység legnagyobb, hazánk pedig harmadik legmélyebb barlangrendszere. Bejárata egy mezőgazdasági művelés alatt álló területen található, 20x30 méteres facsoport rejti magába. Az alsó-júra dachsteini mészkőben kialakult, a rétegdőlést követő járatok olykor 10-20 méter szintkülönbségű, lépcsősen elhelyezkedő emeleteket alkotnak. A folyosókra a jellegzetes módon lapított, lóhere, vagy kulcslyuk szelvény jellemző, cseppkövek csak két zónában díszítik a barlang falait. A barlang alsóbb szakaszaiban a levegő széndioxid tartalma eléri az igen magas 4%-ot, ami a további feltárást, kutatást nagymértékben nehezíti. A barlangba korábban, az időszakosan aktív 44. sz. víznyelő (közismert nevén Vadász-nyelő) nyolc méter mély tölcsérének megbontásával 1975-ben jutottak be az Alba Regia barlangkutató csoport kutatói. Jelenleg a lezárt rendszer látogatásához engedély és barlangjárási gyakorlat szükséges. Egyébként barlangok, zsombolyok nagy számban találhatók a környéken!
950-kor értük el a Bükkös-árkot, mely levezet a Burok-völgy felső részébe. Először csak a combig érő csalán zavart minket. Később már a bedőlt, lábon kiszáradó fák nehezítették a járást. Pedig ez még csak eleje volt a völgy bejárásának! Már többször is jártunk a völgyben, de soha nem éreztük, hogy nehezen járható, amint az a turistatérképeken fel van tüntetve. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy pár napja nagy esőzés volt a környéken, és mi ezt nem számítottuk be a mai napi gyaloglásunkba. A völgyben nincs állandó vízfolyás, de nagyobb esőzések alkalmával az oldalágakon jelentős mennyiségű víz kerül a völgybe. Ez nagyon sok hordalékot is jelent egyúttal, az alsó szakasz emiatt nagyon sárossá válik, művészet az előbbre jutás. A völgy közepe után szembesültünk ezzel a ténnyel. Próbálkoztunk oldalt gyalogolni, de ez nem egyszerű feladat, a legtöbb helyen, az 50-70 m magas sziklafalak oldalában nehéz csapást, ösvényt találni. Kb. 3 óránkba telt, míg elértük 1310-kor a piros jelzés kivezető szakaszát a Burok-völgyből. A tetőn, ahol összefutottunk az OKT kék jelzésével, leültünk ebédelni. Sokan fogadkoztak, még egyszer nem jönnek el a Burok-völgybe gyalogolni, de természetesen nem volt igazuk. Kevés ilyen hely található az országban, ahol az eredeti ős természet a növény és állatvilágával megmutatkozik az embernek.
Húsz percet töltöttünk el a völgy peremén, szendvicseink elfogyasztásával, majd összeszedtük magunkat, elindultunk a túránk befejező szakaszára. A völgy peremén kb. 2 kilométert mentünk, majd elfordultunk Isztimér felé a fennsíkon. Sajnos fentről nem tűnik nagyon látványosnak a völgy, talán télen jobban látszódnak a sziklák, amikor nincsenek takarásban a lombok által. 1455-kor feltűnt a falu, templomának tornya uralta a panorámát. Félórába telt, míg beértünk a falu központjába. A KDP pecsétje is itt található, a Dréher Sörözőnél, a Köztársaság u. 82. szám alatt. Több mint félórát elidőztünk a söröző előtti asztaloknál, padoknál. Volt időnk bőven, a vártnál korábban befejeztük a mára kiírt túrát. A következő túránk júliusban Erdélybe vezet, a megszokott Jutalomtúra következik. Ezúttal a Kárpátforduló hegyeit látogatjuk meg. Itthoni túráink augusztus végén kezdődnek meg, továbbra is a Közép Dunántúli Piros útvonalán fogunk gyalogolni.
|
|
|
A túrát teljesítők névsora
Muskovics András
szakosztályvezető