2018 június 16, Bakony piros jelzésén - Bakony
Kellemes, meleg időt prognosztizáltak a mai napra. Szerencsére, ez be is jött az időjósoknak! Talán ennek is betudható, hogy mindössze hárman vonták vissza a jelentkezésüket. A buszon 38-an voltunk. A szokásos útvonalon szedtük össze a társainkat. Százhalombattáról 6 órakor indultunk, majd Érd, Tárnok, Martonvásár után lett teljes a csapatunk. Nem mentünk be Mór központjába, hiszen nem régen már jártunk itt, helyette elmentünk a nagyvelegi elágazásig. A KDP útvonala Mór központjából idáig a műúton halad. A hosszabb útvonalat választók innen kezdték meg a mai túrájukat. A rövidebb útvonalat választók a buszon maradtak, Ők a Bakonycsernyéhez tartozó Mecsér-telepig buszoztak, majd innen a KDP útvonalán előttünk haladtak Csőszpuszta felé. Ez volt a mai napra kiírt két lehetőség:
Útvonal: Mór (160 m,
) – Mecsér-telep (182 m, ) – Balinka bánya (180 m, ) – Kisgyón (224 m, ) – Hamuház (433 m, 
) – Csőszpuszta (445 m, ) Túratáv: 23km
Emelkedő: 510m
Minősítő pontszám: 34,5+10,2=45 pont
Alternatív útvonal: Mecsér-telep (182 m,
) – Balinka bánya (180 m, ) – Kisgyón (224 m, ) – Hamuház (433 m, ) – Csőszpuszta (445 m, ) Túratáv: 12km
Emelkedő: 340m
Minősítő pontszám: 18+6,8=25 pont
Nyolc óra előtt pár perccel a hosszútúrások leszálltak az autóbuszból 27-en és az országúton elindultunk Nagyveleg felé. Pár száz méter után a piros jelzés balra kanyarodott egy erdősávba. Elég pocsék ösvényen kellett egy jó darabig haladnunk. Sokan nem járhatják ezt az utat. Végül is a jelzés egy idő után kitért egy mezőgazdasági földútra. Itt már jobban lehetett haladni. Az út mentén sok volt a gyalogbodza, ezzel együtt sok lepkét is láthattunk. 820 körül egy napraforgó tábla mellett gyalogoltunk. A mezőgazdasági területek között majd egy órát kellett gyalogolni. 910 körül egy kisebb peca, vagy halastóra volt rálátásunk. Közeledtünk Mecsér-telephez. Továbbra is mezőgazdasági területek között vezetett az utunk. A jelzések nem voltak pontosak, páran elnézték az útvonalat, pár száz méter után keveredtek vissza az útvonalra! A bélyegzőhelyet 1035-kor értük el. A kis bolt nyitva volt, lehetett sört és jégkrémet venni. A pecsételés mellett tartottunk egy rövid pihenőt, majd a főúton elindultunk Balinka felé. A társaság eléggé szétszóródott, mindenki a saját tempójában haladt Kisgyónbánya felé.
Áthaladtunk a Gaja-patak felett, majd a fatelepnél jobbra fordultunk. Rövid időn belül erdei úton kezdtünk felfelé menni. Kb. egy óra szükségeltetett a Kisgyónbányai telep eléréséig. Itt tartottuk meg a déli pihenőnket. Kellemes a pihenőhely, asztalokat, padokat helyeztek el a szabadban. Majdnem egy órát időztünk itt el. Az eltévelyedett társainkat is itt vártuk be. 1922-ben kezdték meg a szén bányászatát. A gazdaságos kitermelés érdekében vasutat építettek Bodajkra. 1924-ben adták át a 16 km-es pályát. Az 1930-as évek elejére állandó lakosság alakult ki Kisgyónbányán. 1932-ben a bánya-részvénytársaság egy tanerős iskolát hozott létre, majd 1937-ben új iskolát építetett. 1942-ben már 80 gyermek járt ide. 1946. január 11-én a bányát államosították. A telepen 1960-ban felépítettek egy új két tantermes iskolát, kialakították a sporttelepet és közművesítették a lakásokat. több mint 100 család lakott itt ezekben az években. A hatvanas években a széntelepek kezdtek kifogyni, sorra zárták be az aknákat, a széntermelés egyre inkább átvették a Balinkán nyíló új bányák. 1972-ben a Béke akna bezárásával befejeződött a termelés. Az utolsó akna bezárása idején még kb. 100 fő lakott Kisgyónban. De rohamosan csökkent a létszám. A bányászcsaládok elköltöztek, a házak lakatlanná váltak. A turisták kezdeményezésükre az ekkora már igen rossz állapotba került házakat nem lebontották, hanem használatra a természetjárók kapták meg. Az új használók nagy lelkesedéssel láttak munkához, rendbehozták az épületeket, melyeket kulcsosházakként üzemeltetik. A bányásztelepülésből az országban egyedülálló módon természetbarát telep lett.
Kb. 1310-kor indultunk tovább a KDP útvonalán. Balra egy elmocsarasodott kis tavacska van, a békák nagy örömére. Jobb 90°-os kanyar után egy erdei ösvényen, meredeken kapaszkodnunk kellett. Negyedóra eltelte után elértük az erdészet köves útját. Ettől kezdve kényelmesen gyalogoltunk. 1350-kor a Tűzköves-árok felett voltunk. Most nem mentünk le megnézni a Védett geológiai feltárást, azt az Országos Kék Túra érinti. 1430-kor már a Csikling-várnál jártunk. A megközelítően négyszög alaprajzú területet 4-5 m mély és 5-7 m széles árok vette kerül, melynek északi részén kb. 1 m széles, szabálytalanul rakott, mészhabarcsos alapfal-maradvány található. Az ismeretlen eredetű várról nem sokat tudunk, valószínűleg a középkorban vadászkastély állt ezen a helyen, ahol esetleg a Bakonyban vadászgató királyaink is megszállhattak. Ezt a közeli Királyszállás név is alátámasztani látszik. Páran megnéztük a KDP útvonalától kb. 200 méterre levő vármaradványt. A Hamuháznál bevártuk egymást, itt található a KDP bélyegzője, a tájékoztató tábla oszlopára szerelve.
A bélyegzés elvégzése után áttértünk az OKT útvonalára. Csőszpusztát 1535-kor értük el. Itt található az OKT bélyegzője, az Alba Regia Barlangkutató Ház ajtaja mellett. Ha éppen összefutunk a barlangászokkal, akkor elkérhetjük tőlük az igen szép nyomatú, denevéres pecsétjüket. Reggel, idefelé jövet megegyeztünk, hogy a buszunk nem itt Csőszpusztán, hanem Tésen fog várni minket. Így legalább megnézhetjük a híres szélmalmokat. 1650-kor már a szélmalmoknál voltunk. Egy udvaron keresztül lehet kimenni a malmokhoz. Az udvar egy szabadtéri kiállítás, nagyon sok régi eszközt gyűjtött össze a tulajdonos. Félórai nézelődés után összegyűjtöttük a társaságot, majd hazaindultunk. Kellemes, túrázásra való időnk volt a mai napon. Legközelebb folytatjuk a KDP útvonalának bejárását. A Hamuház, Burok-völgy, Isztimér közötti szakaszon fogunk gyalogolni június 30-án.
|
|
|
A túrát teljesítők névsora
Muskovics András
szakosztályvezető