2018 március 24, Tavasz a Gerecsében - Gerecse

Szombaton folytattuk a megkezdett Közép-Dunántúli Piros útvonal bejárását. A második szakaszt Tarjánban kezdtük el, Óbarokban fejeztük be. Az elmúlt egy hetes hidegfront után valamivel kellemesebb időt jósoltak a meteorológusok. Bíztunk az előrejelzésükben, bár a várható sáros erdei utak aggasztottak. Ilyen előzmények után 42-en jöttünk össze szombaton az autóbuszon. Mindössze négyen vonták vissza a jelentkezésüket, továbbá egy új jelentkezőt Érden felejtettünk, rossz helyen várakozott a buszunkra. Hatkor indultunk el Százhalombatta központjából, az Ebatta Kultúrkocsma elől. Érd, Tárnok után, Zsámbék felé jutottunk el a túra kiindulási pontjára, Tarjánba. A templomnál szálltak ki 32-en a hosszútúrások, közel a Fekete Kő Vendéglőhöz, az itteni KDP-s pecsételő helyhez. Mai napra az alábbi 2 túrakiírás közül lehetett választani:

Útvonal: Tarján (195m, ) – Somlyó (435m, ) – Csabdi (165m, ) – Óbarok (165m, )
Túratáv: 24km
Emelkedő: 500m
Minősítő pontszám: 36+10=46 pont

Alternatív útvonal: Szár vá. (200m, , ) – Zuppa-tető (384m, , ) – Nagyegyháza (200m, , , ) – Óbarok (165m, )
Túratáv: 12km
Emelkedő: 250m
Minősítő pontszám: 18+5=23 pont

A rövidtúrásaink a buszon maradtak, Ők Szár vasútállomására mentek, ott kezdték meg a mai gyaloglásukat. A céljuk ugyanúgy Óbarok volt, mint a hosszútúrát választóknak. A bélyegzés elvégzése után 7⁴⁵-kor elindult csapatunk a KDP piros jelzésén. Sokat gyalogoltunk a falu házai között, kereszteztünk egy kis eret, mely a Szent László patakot táplálja. 8³⁰-kor értünk be az erdőbe. Egy jó darabig az erdőszélén vezetett a földút, majd egy jobb 90°-os kanyar után elkezdtünk felfelé gyalogolni. Idáig nagy szerencsénk volt, mivel a talaj fagyott volt, nem kellett sarat dagasztanunk. Jó iramban haladt a társaság, 9²⁰-kor találkoztunk az OKT kék jelzésével a Szénégetőnél, 7 km-es út megtétele után. A Somlyó csúcsa kb. 20 percnyire volt előttünk. Kissé meredekebb szakasz következett. Sok turista jött velünk szembe, versenyen vettek részt. A tavaszi kankalin már kibújt, a virágbimbók már jól látszódtak. Napsütésben értünk fel a 435 m magas kopasz csúcsra. Nem volt tökéletes a panoráma, mivel igen párás volt a levegő. Alig láttuk a Pes-kő, a Nagy-Gerecse kontúrját, a Vértes vonulatait. A közelebb levő Tarján, Héreg, Vértestolna települések is eléggé elmosódva látszottak. Kissé azért szétnéztünk, majd legyalogoltunk a kulcsosházhoz. Itt rövid pihenőt tartottunk. A háznál az OKT bélyegzőjével igazoltuk az ittlétünket.

10²⁵-kor elindultunk lefelé a Somlyóról. A versenyen résztvevők az Országos Kék Túra útvonalán jöttek fel a kulcsosházhoz, mi pedig hamar balra elfordultunk az OKT útvonaláról. Kissé csúszott már a lefelé tartó földút. Tulajdonképpen még éppen elviselhető volt a sár. Majd 3 km-t gyalogoltunk nyílegyenesen lefelé a Tükrös-pusztáig. 11⁰⁰ óra tájékán egy lerobbant vadászház mellett mentünk el. Kissé kerülgetni kellett a pocsolyákat. Tükrös-pusztánál egy 90°-os bal kanyar következett, majd nem sokkal később ismételten délkeleti irányban haladtunk az Alsó-Bitang-völgyben. Egy kis erecskét követve érkeztünk meg a Szent László patakhoz 12⁰⁰ órakor. Innen még egy órát kellett gyalogolni a következő bélyegzőhelyig. Átkeltünk a hídon, majd a Vasztély felé vezető műúton haladtunk kb. 300 métert. Jobbra fordultunk az F-2-es lejtakna felé, majd a Mayertanyánál Csabdi felé fordultunk. A mezőgazdasági földút után egy keveset a bányától jövő aszfaltúton is kellett gyalogolnunk. 13 órára mindenki megérkezett a Gero Café presszóhoz. A KDP bélyegzője itt található, kívül helyezték el a terasz falára. Rövid pihenőt tartottunk itt. Kedvesek voltak az eladók, megengedték, hogy itt fogyasszuk el a szendvicseinket.

A Szent László patak folyásirányát követve folytattuk az utunkat. Pár száz méter után a patakot kereszteztük nem messze az evangélikus templomtól. Elhaladtunk a római katolikus templom mellett, majd a Szabadság utcai házsor felett elértük Csabdi románkori templomromát. Falkutatás tisztázta a templom kialakulásának periódusait: eredetileg kelet felé tájolt tengelyű, egyhajós épület volt, félköríves szentéllyel, a XII. század végéről, amelyet talán még az 1241. évi tatárjárás előtt háromhajóssá bővítettek. A déli és északi mellékhajókat keleten egyenes harántfal zárja, nyugati oldaluk azonban toronypárban végződik, amelynek a déli sarkon lévő fala töredékesen bár, de öt-hat méter magasan áll. Most is látható a füves tisztáson a romtemplomot körülvevő, szabályos gyűrű formájú árok, amely az Árpád-kori védősánc maradványa. A romok régészeti feltárására 1969–70-ben került sor, ezt követően 1974-ben konzerválták a romokat. Készítettünk pár fényképet a romokról, majd a II. világháborús szovjet temető mellett a fekete fenyvesben felmentünk a tetőre. A temetőben 75 katona nyugszik. A tetőről szép panoráma van a Somlyóra, a falura.

A tetőn még kanyarodtunk párat, majd mezőgazdasági területen gyalogoltunk Óbarok felé. Balra a párában feltűntek Bicske házai. Az M1-es autópálya zaja is mind hangosabb lett. 14⁵⁰ körül elhaladtunk egy régi külszíni fejtés mellett. Hamarosan leértünk Óbarokra, az autópálya mellé. Semmi sem jelzi, hogy a bélyegzőért át kell menni a túloldalra! A buszunk is ott várakozott ránk, nem messze a Fő utca 55. szám alatt található Sörözőtől, melynek kerítésén található a KDP-s pecsét. Miután az utolsó emberünk is elvégezte a pecsételést, felszálltunk a buszra. Ha nyitva lett volna a Söröző, valószínűleg nem indultunk volna haza 15³⁰-kor. Így viszont mindenki korán hazaérkezett! Kellemes túrázó időnk volt ma, sokat sütött a nap. Kicsit féltünk a sártól, de végül is megúsztuk ezt a kellemetlenséget. Két hét múlva is a Közép Dunántúli Piros útvonalán fogunk túrázni. Április 7-én megkezdjük a Vértes hegység KDP-s útvonalának bejárását.



Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Muskovics András
szakosztályvezető