2017 szeptember 30, Ősz köszöntő - Visegrádi-hegység

Két évvel ezelőtt, a viszontagságos időjárás következtében ezt a túrát abba is hagytuk Pilisszentlászlón a Kis Rigó Étteremnél. Ilyenre még nem volt példa a szakosztály történetében! Csúnyán eláztunk az egész napos eső miatt, sokan sárosak voltak, szinte négykézláb kellett felmászni a Prédikálószékre. Szombatot megelőzően jóval kedvezőbb időjárási előrejelzéseket hallottunk és láttunk a mai napra, mint két éve. Szép számmal jelentkeztek túratársaink a Vadálló-kövek megmászására. A buszon 40-en voltunk, mindössze nyolcan vonták vissza a jelentkezésüket a túrát megelőzően. Szokásosan két nehézségi fokozatú túra került kiírásra, az alábbiak szerint:

Útvonal: Dömös (115m, ) – Vadálló-kövek (400m, ) – Prédikálószék (639m, ) – Pilisszentlászló (400m, , ) – Apátkúti-völgy () – Visegrád, komp (105m, )
Túratáv: 22km
Emelkedő: 640m
Minősítő pontszám: 33+12,8=46 pont

Alternatív útvonal: Dömös (115m, ) – Vadálló-kövek (400m, ) – Prédikálószék (639m, ) – Dömös (115m, )
Túratáv: 12km
Emelkedő: 600m
Minősítő pontszám: 18+12=30 pont

8⁴⁵-kor értünk Dömösre. Százhalombatta, Tárnok, Érd, Budapest után lett teljes a csapat. Közben megálltunk kávézni az egyik MOL üzemanyagtöltő állomáson. Dömösön mind a hosszú, mind a rövid túrások kiszálltak az autóbuszból a templom közelében levő buszmegállóban. Elindultunk a piros jelzésen a Királykúti utcában. Hamarosan már a Malom-völgyben gyalogoltunk. 40 perc elteltével már a Szentfa kápolnánál voltunk. Rövid időre itt megálltunk. Kellemes pihenőhelyet alakítottak ki a kápolna környékén. Áttértünk a piros háromszögjelzésre, megkezdtük a kapaszkodást a Vadálló-kövekhez. Kemény volt az emelkedő, de most szerencsénkre teljesen száraz volt az ösvény, nem úgy, mint két éve! Az első sziklát 10¹⁰-kor értük el. Nem volt zavartalan kilátásunk, párás volt az idő, az ég felhős volt. A köveknek neveket is adtak, alulról felfelé: Nagytuskó, Szélestorony, Bunkó, Függőkő, Felkiáltójel, Árpád trónja. Jobb kézre, az alattunk levő völgyben is van pár szép szikla. Nyugodt tempóban haladtunk felfelé, így maradt időnk nézelődni. Az utolsó kőről már a Duna egy rövid szakaszát is láthattuk. A 639 méter magas Prédikálószékre 11¹⁵-kor értünk fel. A Dunakanyar innen a legszebb, a teljes U alak látható Visegráddal, Nagymarossal, Zebegénnyel. Távolabb a Börzsöny, közelebb a Hegyes-tető és a Szent Mihály-hegy. A Prédikálószék csúcsára épített kilátót 2016 őszén adták át a turistáknak. A betonalapon álló, 12 méter magas faépítményről három teraszról lehet gyönyörködni a panorámában. A szinteken, a térségben jelentős szerepet játszó magyar királyok emlékét elevenítik fel az információs táblák.

11⁴⁰-kor indultunk tovább a piros háromszögjelzésen. Elhaladtunk a Dunakör emlékműve mellett. 1,3 km után elváltak útjaink a rövidtúrásoktól. Ők balra, a térképünkön nem jelölt piros keresztjelzésen visszafordultak Dömös felé. Még 6,6 km volt innen hátra Nekik a mai túrából. Az idő mind szebb lett, már kék eget is láttunk a fejünk felett. A Hármashatárnál mi is a piros keresztjelzésen folytattuk az utunkat Pilisszentlélek felé, a háromszögjelzés Dobogókőre visz fel. Menetközben két helyről is volt kilátásunk a Dunakanyarra. A Kis Rigó étteremhez 13²⁵-kor ért el a sereghajtó csoport. Az ebédidőt itt tartottuk meg. Mintegy félórai pihenő után lementünk a faluba. Pilisszentlászló régen lakott település, az Árpádházi királyaink kedvelt vadászterülete volt a környék. 1291-ben III. Endre király vadászházat épített a jelenlegi templomdombon, majd a pálosoknak ajándékozta, akik kolostorrá építették át. Gentilis bíboros, pápai követ itt kötött egyezséget 1308-ban Csák Mátéval, hogy ismerje el Károly Róbertet magyar királyként. Nagy Lajos és Mátyás király is gyakran időzött a kolostorban. A török hódoltság alatt elpusztult a kolostor. A török kiűzése után a mai Szlovákia területéről jöttek pálosok és hoztak magukkal szlovák telepeseket, akik újjáépítették a falut. A középkorban a falut Kékesnek hívták. Újjáépítése során kapta a Szentlászló nevet. 1947-ben, a csehszlovák-magyar megállapodás keretében a falu egyharmada, 400 fő visszatelepült Szlovákiába. Barokk templomát 1770 és 1772 között építtették a pálos szerzetesek, a török időkben elpusztult régi templom helyén.

A központban rátértünk a piros jelzésre, Visegrád felé vettük az irányt. A települést elhagyva a Szent László-völgyben gyalogoltunk. A völgyben kis patak csörgedezik. Elhaladtunk a Hobozsi Dharma Kincse zen templom mellett. A völgyben találkoztunk százhalombattai kirándulókkal, párat ismertünk is közülük. Követtük a patakot a többnyire bükkös völgyben. Becsatlakoztunk az Apát-kúti-völgybe. Időnként szép andezit sziklákat lehet látni. A Kaán-forráshoz 15²⁵-re érkeztünk. A forrás Kaán Károly erdőmérnökről, a magyarországi természetvédelem XX. század eleji nagy úttörőjéről kapta nevét. A forrást 1938-ban foglalta a szentendrei cserkészcsapat, emléküket kőtábla őrzi. A forrás második foglalása 1974-ben történt. Ekkor kapta a forrás mai arculatát és elnevezését. A legjobb ízű és a legegészségesebb forrás a Dunakanyarban! Kannaszámra viszik a vizet! A forrás után rátértünk az Apát-kúti-völgy aszfaltos útjára. 15⁴⁵-kor már a vadászháznál voltunk. Elhaladtunk a Pisztrángos-tó mellett. Most is sokan horgásztak a kis tóban. Sokan voltak a Telgárthy-réten, itt van az Ördögmalom Étterem, a Bertényi Miklós Füvészkert. Megnéztük az Ördögmalom-vízesést. Visegrádra 16³⁵-kor érkeztünk meg. Maradt időnk vendéglátó létesítmények felkeresésére. Összetelefonáltuk a társaságot, majd 17²⁵-kor hazaindultunk. Kellemes volt a mai túra! Legközelebb a Vértes következik, Csákberény, Csókakő környéke október 14-én.



Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Muskovics András
szakosztályvezető