2017 szeptember 16, Országos Kéken - Kelet-Cserhát

A szeptember elejei sok programunk után végre elindulhattunk nyugodtan gyalogolni. A betervezett OKT-s túrák utolsója következett. Kelet-Cserhátba mentünk, hogy a Garábi-nyereg és a Hollókő közötti szakaszt végigjárjuk. Kellemes, túrázásra alkalmas időt prognosztizáltak erre a napra. A délelőtti felhős idő után még napsütésben is volt részünk! Elég sokan érdeklődtek a túra iránt, de csak 37-en jöttünk össze reggel a buszon. Kilencen mondták vissza a mai túrát. Százhalombattáról, az Ebatta elől indultunk el hat órakor. Tárnok, Érd, Budapest után lett teljes a csapat. Az M3-as autópályán, a hatvani MOL üzemanyagtöltő állomáson megálltunk 20 percre kávézni. 9³⁰-kor értük el Garábot, ahonnan a hosszú túra elindult. 26-an választották ezt a túrát, 11-en a buszon maradtak a könnyebb túrára. Őket a busz elvitte a Bableves csárdáig, itt kezdték meg a gyaloglást. Végül is ebből a két túrából lehetett választani a mai napon:

Útvonal: Garáb (365m, ) – Garábi-nyereg (500m, , ) – Macska-hegy (572m, ) – Tepke (567m, ) – Nagymezőpuszta (350m, ) – Alsótold (230m, ) – Felsőtold (235m, ) – Hollókő (370m, )
Túratáv: 19km
Emelkedő: 500m
Minősítő pontszám: 28,5+10=39 pont

Alternatív útvonal: Nagymezőpuszta (350m, ) – Alsótold (230m, ) – Felsőtold (235m, ) – Hollókő (370m, )
Túratáv: 11km
Emelkedő: 200m
Minősítő pontszám: 16,5+4=21 pont

9³⁰-kor álltunk meg Garábon, a térség egyik legrégebbi településén. A török idők és az egész megyére kiterjedő várháborúk garábi története ismeretlen. Tény viszont, hogy a törökök kiűzése után, 1688-ban a besztercebányai jezsuiták birtoka lett a község, és a településen található barokk stílusban épült római katolikus templomot is ők építették. A Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet területén található és hatalmas kiterjedésű erdőségei miatt népszerű üdülőfalu lett a kisközség, szép fekvése, tiszta levegője miatt a XX. század végétől. 26-an itt kezdtük meg a túrát. Rögtön kapaszkodni kezdtünk a Garábi-nyereg felé. A 135m magas szintet fél óra alatt letudtuk a kék négyzet jelzésen. A nyeregben jobbra fordultunk, elindultunk az OKT jelzésén Tepke felé. Az 572m magas Macska-hegyről pazar kilátásban volt részünk. A közeli Garáb és Hollókő körüli hegyek mellett szépen kivehető volt a távolabbi Szanda-hegy, Naszály, valamint a Börzsöny vonulata. Továbbra is le és felfelé vezetett a gerincen haladó ösvényünk. Átmentünk a hegység legmagasabb pontján, a Purga 575m magas csúcson, de innen nincs kilátás a környékre. Az 567m magas Tepkét 10⁵⁵-kor értük el. A 2001-ben felújított kilátó jóval a fák szintje fölé emelkedik, ezért csodás a körpanoráma a legfelső szintről! Északra Hollókő vára látható, távolabb pedig a Karancs-Medves vidéke. Keletre tekintve a Zagyva-völgyi települések, mögöttük pedig a Mátra bércei uralják a horizontot. Dél és nyugat felé a Cserhét hegyei láthatóak, a kis medencékkel. Távolból felsejlenek a Bükk és a Naszály vonulatai is. Kb. 20 percet töltöttünk el a kilátóban és a mellette kialakított pihenő helyen.

A Tepkéről több mint 200 métert kellett ereszkednünk Bableves csárdáig. Az út első részében gerincen vezetett az út, majd jobbra lefordultunk a műúthoz. A régihez képest jobb most a nyomvonalvezetés, hiszen nem kell gyakorlatilag semmit sem gyalogolni az aszfalton. A csárda pecsételőhely, itt kb. 40 percet időztünk el. Egyesek megkóstolták a bablevest is, melyről nevezetes ez a hely. Persze mást is lehet rendelni. Az utolsó kék túrás bélyegzésemre itt került sor, immár másodszor teljesítettem az Országos Kék Túra majd 1200 km-es útvonalát! 12⁴⁵-kor elindultunk Alsótold felé az Alsó-szurdok mentén. A Zsunyi-patakot félórai gyaloglás után értük el, itt jobbra fordultunk a Cserhátszentivánról jövő aszfaltúton. Ezen az úton értünk be Alsótoldra. A falu nagyobbik felén átvezet a kék jelzés, majd a templom után balra elhagyja a települést. A Zsunyi-patakkal nagyjából párhuzamosan halad Felsőtold felé. A kéktúra útvonala az elnéptelenedő falu mellett halad el. A Háló-hegy, majd a Szár-hegy oldalában kapaszkodtunk mind feljebb. Az ösvényünk egy hosszú mezőn, réten keresztül vezetett egy nyeregbe. Rövid erdei földút következett, miután 15³⁰-kor megpillantottuk Hollókő várát. Szép volt a rálátás, egy padnál lepihentünk, hogy gyönyörködjünk a látványban. Közben elszórakoztatott bennünket egy drónnal játszadozó ember, megmutatta nekünk a drón kamerája által felvett képsorokat a várról. Később átküldte Áginak a felvett anyag web-en lehetséges elérését is! Tényleg szép képsorokat készített a várról!

A kb. 400 méter magas sziklán lévő vár, a természeti adottságok miatt szabálytalan alakzatban épült. Olyan, mint egy csigaház, amelynek központja az ötszögletű öregtorony, melyhez 1270 körül hozzáépítettek egy palotaszárnyat. Nem sokkal később a lovagterem is megépült a kápolnával egyetemben. A XV. században a vár újabb részekkel bővült: a farkasveremmel és a felvonóhíddal. Az 1411. évi családi osztozás eredményeként Hollókő a Szécsényi család birtokába került. 1455-ben, Szécsényi László fiú örökös nélkül hunyt el. Birtokát leányai révén, a Losonczi és a Guthi-Ország család örökölte. Az új birtokosok jelentősen átalakították a várat. Ali budai pasa, az 1552-es hadjáratában sorra elfoglalta a környékbeli várakat. Hollókő helyőrsége, a két várparancsnok, Zsáki András és Imre viszálykodása miatt a hatalmas sereg közeledtére ellenállás nélkül elmenekült. A királyi seregek 1593 őszén, Fülek visszafoglalása után, Prépostvári Bálint egri főkapitány tárgyalásainak eredményeképpen ugyancsak ágyúlövés nélkül kerültek magyar kézre. A várban az 1652-es és 1655-ös adatok szerint 20 fős őrség állomásozott. A katonai jelentőségét már elvesztett, kicsiny végvárat 1663-tól húsz esztendeig ismét a török birtokolta, miután Berki Mátyás és Nagy Orbán parancsnokok átadták ellenállás nélkül a várat. A török uralom alól véglegesen a Bécs városának felmentéséből hazafelé tartó Sobieski János lengyel király csapatai szabadították fel 1683 októberében. 1701-ben I. Lipót több más várral együtt elrendelte Hollókő lerombolását is, 1711-ben ez részben megtörtént. 1718-ban már romként említették a várat. A régészek 1966–69 között tárták fel, 1970-ben kezdték restaurálni.

A többség nem látogatta meg a várat, idén már másodszor járunk errefelé. Inkább az UNESCO Világörökség részét képező falut látogattuk meg. 1987-ben nyerte el a palóc falu a kitüntető címet. A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A századelő hangulatát, az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát. Kb.40 percet töltöttünk el a faluban. 17⁰⁰ órakor hazaindultunk. Igazán kellemes, nem nehéz túrában volt ma részünk. Egy hét múlva az Olár Péter emlékére szervezett kerékpáros túra lesz, majd szeptember 30-án a Visegrádi-hegységben fogunk gyalogolni. A Vadálló-köveket, a Prédikálószéket fogjuk felkeresni, remélhetőleg nem olyan körülmények között, mint 2015-ben!



Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Muskovics András
szakosztályvezető