2017 szeptember 5-8, OKT Uppony-Bódvaszilas - Aggtelek környéke
2017. szeptember 08. Aggteleki-hegység, Szelcepuszta-Aggtelek
A már megszokott időben megreggeliztünk, ezután negyedóra alatt bepakoltunk az autóbuszunkba. A bepakolás gyorsan ment, mindenki ismeri már a szisztémát, a sorrendet, hova, melyik oldalra kell bepakolnia a csomagját. Hiába itt lesz a vége a mai napi túránknak, a szálláshelyeinket fel kellett szabadítanunk, jönnek a következő vendégek. Hatan ma nem vállalkoztak a túrára, egyikük hazautazott, a többiek pedig a földalatti világra voltak kíváncsiak. Buszra szálltunk a megszokott reggeli időben. Visszabuszoztunk Szelcepusztára, ahol tegnap befejeztük a túrát. Ma innen indult a túra. Két útvonal volt kiírva, de igazából csak egy került teljesítésre. A hat fő kivételével mindenki eljött a hosszú túrára. Az eredeti kiírás ezt tartalmazta:
Útvonal: Szelcepuszta (375m,
) – Kossuth barlang (215m, ) – Jósvafő, Tengerszem Szálló (270m, ) – Aggtelek, Baradla barlang (335m, ) Túratáv: 16km
Emelkedő: 430m
Minősítő pontszám: 24+8,6+2=35 pont
Alternatív útvonal: Jósvafő, Tengerszem Szálló (270m,
) – Aggtelek, Baradla barlang (335m, ) Túratáv: 7km
Emelkedő: 420m
Minősítő pontszám: 10,5+8,4+2=22 pont
Buszunk 920 körül már Szinpetri környékén járt. Az Aggteleki Nemzeti Park kabalája, embléma állata, a szalamandra a hegyoldalban nagyméretben ki van kővel rakva. Megálltunk egy pillanatra, hogy készítsünk pár képet a műalkotásról. Még egy húsz percet buszoztunk, hogy elérjük a túra kiindulási pontját. Felmentünk Szelcepusztáig, majd visszafordultunk, hogy megspóroljuk az aszfaltos úti szakaszt. 940-kor indult el a csapatunk. A buszunk visszament Aggtelekre, hogy bevárjon minket. Többnyire déli irányban haladtunk, majd kicsit később nyugat felé fordult az utunk. Elhaladtunk a Zabföldi-barlang mellett, majd a Morvai-lápa következett. Kiértünk Szinpetri szőlőhegyére, ahonnan szép panorámánk volt kelet felé. Egy éles kanyar után együtt haladtunk a Kuriszlán Tanösvény ösvényével. Elhaladtunk a Kuriszlán barlang kútszerűen kiépített betonaknája mellett. A barlang kb. 50 méter hosszúságú, időszakosan aktív víznyelő. Azt tételezik fel, hogy a Kossuth-barlang, Reménytelen-szifon utáni részébe innen lehetne könnyen bejutni. 1972-ben a VITUKI Barlangkutató Csoport tagjai vízfestéssel kimutatták az összefüggést a Kuriszláni-barlang és a Nagy-Tohonya-forrás között. Fejlett cseppkövek találhatók járataiban.
Ezután egy nagy kaszálón kellett haladnunk nyugat felé a Szelce-völgyben. Jobbra a Nagy-oldal két köves csúcsa látszódott. Nemsokára, 1140-kor találkoztunk a Hucul ménessel. A hucul ló a Kárpátokban kialakult fajta, mely genetikailag igen közel áll az ősi vadlovakhoz és a honfoglaló magyarok lovához. A ridegen tartott ménes egész évben megtekinthető a Jósvafőtől mintegy 1 km-re, északra található gergés-lápai legelőkön, lovaglásra pedig Jósvafőn, a Kúria Lovasbázis területén nyílik lehetőség. A hegytetőn furcsa eligazító tábla fogadott bennünket. Idáig nem szidtam ezeket az újonnan kihelyezett segítő, tájékoztató táblákat, de elég pocsékul sikeredett ez a projekt. Nem elég, hogy a kék útvonalától eltérő helyeket írtak ki a táblákra, de sok esetben az irányok sem megfelelőek! Arról már ne is beszéljünk, hogy a fontosnak tűnő információ az út túloldalán látható, amit meg sem lehet közelíteni a gaz miatt! Azt hiszem kezdő turistákat ez a szisztéma alaposan meg fog zavarni! A térkép azért sokat segít a turistának. A hegytetőről lementünk a Tohonya-patak völgyébe. Hangulatos ösvényen értünk el a Kossuth barlanghoz, ahol rövid időre megpihentünk. A barlang jelenleg technikai okok miatt nem látogatható. A barlang túra egyébként nem egyszerű feladat! A túra hossza: 2,2 km. Jósvafőről a Kossuth-barlang bejáratáig tartó felszíni túra hossza oda-vissza 1 km, a barlangtúra hossza szintén oda-vissza 1,2 km, bejárása nagyjából 4-5 órát vesz igénybe, melyből a barlangban töltendő idő 2-3 óra. Ez a kalandtúra nehéz túrának számít, ezért jó kondíció és mászókészség szükséges hozzá! A nehézségek ellenére azonban érdemes megnézni, ugyanis a felejthetetlen élmény garantált! A barlang minden szempontból különleges, erőteljes eróziós formakincsek jellemzik, szálkőoszlopok, tarajok mellett vezet az út, miközben a túra nagy részében a patak dübörgése, morajlása kísér minket. Feszített drótköteleken mászva lehet legyőzni a tavat, majd a végponton a Reménytelen-szifon tavában gyönyörködhetünk.
Jósvafőre 1215-kor értünk be. Jó pár régi portát lehet látni a településen. Műemléki jelentőségű az ófalú! A falut elhagyva felértünk a Tengerszem Szállóhoz. A Baradla-barlang Jósvafői bejárata itt található. A szálló alatt tekinthető meg a Tengerszem-tó. A Törőfej-völgyben, a mai Tengerszem-tó helyén a Klein család 1840-ben létesítette az ún. Felső-malmot, majd a malomárokkal hozzá kapcsolódó villanytelepet, amely 1917-től már a község lakóházait is ellátta villamos árammal. Az 1930-as években létesült a Tengerszem-tó. Rövid ebédidőt tartottunk a szálló melletti pihenőhelyen. Húsz perc után tovább indultunk Aggtelek felé. Egy komolyabb kapaszkodó után, a Mész-völgyben gyalogolhattunk a Baradla-tető felé. A barlang bejárata feletti tetőt 1455-kor értük el. Szép panoráma van innen Aggtelekre és a környékére. Negyed óra múltán már az autóbuszunknál voltunk. Összeszedtük a csapatunkat, majd hazaindultunk.
Kellemes négy napot töltöttünk el Aggtelek környékén. Megkockáztatom, hogy a tőlünk ilyen távolságra levő helyekre nem is érdemes egy napra eljönni! A társaság mindenesetre jól érezte magát. Még világosban hazaértünk. Legközelebbi túránk a Kelet-Cserhátba vezet szeptember 16-án. Közben viszont 9-én a Pest Megyei Természetbarát Szövetség találkozója lesz Péteriben, A Pest Megyei Piros útvonal 40 éves létrehozása apropójaként, meg 11-én lesz a szokásos nyárvégi természetbarát találkozónk Százhalombattán.
|
|
|
A túranapot teljesítők névsora
Muskovics András
szakosztályvezető