2017 július 1-8, Bálványosfürdő jutalomtúra - Erdély
-Beszámoló- -Mellékletek-
2017. július 07. Persányi-hegység, Vargyas-szurdok
A reggeli után buszra szálltunk. A Vargyas-patak szurdoka volt a mai túránk helyszíne. Az eredetileg kiírt Nagy-Hagymás gerinctúra helyett ezt álmodtuk meg mára, a hosszú buszozási idő miatt. A rossz állapotú aszfaltúton jutottunk el Sepsibükkszádra, majd Mikóújfalu, Nagybacon, Barót településeken keresztül jutottunk el Vargyas településig. Nagy meglepetésünkre, a térképeken köves útnak jelzett utat EU-s pénzből nem régen leaszfaltozták, igaz csak egy sávos lett a majd 10 km-es út. Ezáltal 20 km gyaloglást megtakarítottunk! Szerencsénkre senki sem jött velünk szembe az úton, kínos lett volna eljutni egy leálló helyig. Egy túra került meghirdetésre, ez az alábbi volt:
Útvonal: Persányi-hegységVargyas-szurdok
Túratáv: 12km
Emelkedő: 200m
Idő 5 óra
Minősítő pontszám: 18+4+1=23 pont
A Vargyas-szoros Erdély egyik leglátványosabb karsztvidéke. Vargyastól 10 km-re, Homoródalmástól 9 km-re található. A 4 km hosszú szorosban, a Vargyas-patak négy barlangrendszert alakított ki a jégkorszak óta. 124 kisebb-nagyobb barlang található a szorosban, melyek 4 szinten (5-200 m magasságban) helyezkednek el a patak jelenlegi szintje felett. A barlangok összhossza meghaladja a 7450 métert! Az ötödik szintet a patak jelenleg is alakítja. A barlangokból régészeti leletek is előkerültek. A völgy legnagyobb és legismertebb barlangja az 1500 m hosszan feltárt Almási-barlang, más néven az Orbán Balázs barlang. Négy természetes bejárata létezik, ez a barlang Erdély első tudományosan felkutatott barlangja. Más ismertebb barlangok a Lócsűr, a Kőcsűr, a Tatárlik, a Cseppköves és az Aktív-barlang. A történelmi időkben a barlangok lakóhelyként és menedékként szolgálták a környékbelieket. Ennek ma is látható maradványa a Nagy-barlang bejáratánál található védőfal maradványok. A völgy közelében, Kőmezején húzódik a Tatársánc, ami a Szent László korabeli Magyar Királyság keleti határait őrző védelmi rendszerhez tartozott. A karsztvidék állat- és növényvilága rendkívül gazdag és változatos. A szurdokvölgy növényei között számos ritka vagy veszélyeztetett fajt találunk. Ilyenek például a tűlevelű szegfű, a hasogatott levelű imola, a pozsgás Heuffel kövirózsa vagy a magyar nőszirom. További pompás ritkaságok a vitézkosbor, a madársisak, a gömböskosbor és a boldogasszony papucsa. A vadregényes sziklavilág sok állatnak nyújt élőhelyet és védelmet. Találunk itt medvét, farkast, szarvast, őzet, vaddisznót, vadmacskát, hiúzt, borzot, nyestet, menyétet, vidrát, keresztes viperát, vízisiklót, szalamandrát és különböző halfajtákat egyaránt. A szurdokot 2000-ben Természetvédelmi Területté nyilvánították. A természetvédelmi terület összesen 998 hektárjából közigazgatásilag 800 ha tartozik a Hargita megyei Homoródalmás községhez, 198 ha pedig a Kovászna megyei Vargyas községhez. 2004-től az Elveszett Világ Természetvédelmi Turista és Barlangász Egyesület felügyelete alatt áll. A szurdok bejárásáért belépő díjat kell fizetni, mely 5 RON/fő. Ezt az egyesület kapja meg, a szurdok fenntartására fordítják a befolyó összeget.
Miután elfogyott az aszfaltút, leszálltunk az autóbuszból, elindultunk a szoros bejárata felé. Nem kellett sokat gyalogolni, hamar elértük a Vargyas-patakot. 915-kor már a pataknál voltunk. A Madarasi-Hargitában eredő Vargyas-patak szinte átfürészelte a mészkő réteget, a völgy két oldalán 40-50 m magas meredek szirtek határolják. A patakot több helyen, a kiépített hidakon kell keresztezni. Menetközben a szorosra vonatkozó geológiai, növény- és állattani ismertető táblákat lehet olvasgatni. Az első nagyobb barlangot, a Lócsűrt 950-kor értük el. Itt elidőztünk egy kicsit, be lehet menni a barlangba, a kisebb oldalsó járaton le lehet nézni a patakra, az átívelő hídra. Innen páran rögtön felmentek az Orbán Balázs barlanghoz, sőt páran felmentek a tetőre. A többség tovább gyalogolt a látványos patak menti ösvényen. Néhol sziklás volt a terep, de ez nem volt vészes. A Felső-vízkeletnél levő hídtól visszafordult a társaság, innentől kezdődően nagyon sárossá, csúszóssá vált a jelzett ösvényünk. Visszafelé menet a csapat másik fele is megtekintette az Orbán Balázs barlangot. A barlang szájából a túloldali Csala-tornya volt látható. A Lócsűr sziklafalán egy hegymászó tisztogatta a sziklafalat. Az elmozdított kövek hatalmas hang kisérete mellett zuhantak le a patakmederbe. Páran még felmentünk egy nehezen járható, jelzetlen ösvényen a Tatárlik barlanghoz. Kb. 1210-kor jártunk itt. Másfél óra kellett, hogy visszasétáljunk az autóbuszunkhoz. Nagyon sok idős emberrel találkoztunk visszafelé, piknikelni jöttek a szoros bejáratához. Lovas kocsikkal hozták ide őket Vargyasról. Látványos a szurdok, a megépített aszfaltút miatt könnyen megközelíthető. Könnyű túrának tekinthető! Jó időnk volt a mai napon is! Egy kicsit szabadfoglalkozásnak tűnt a mai nap, mindenki annyit gyalogolt, amennyi csak jól esett neki!
Szerencsénkre, visszafelé menet sem találkoztunk szembe jövő gépjárművel. Bálványosfürdő Grand Hotele után páran leszálltak az autóbuszról, elmentek megnézni az Apor lányok feredőjét. Egy óra elmúltával már a Csiszárfürdő medencéinél voltak. A vacsora szokás szerint hatkor volt. A vendéglátóink kitettek magukért az utolsó vacsoránkra is. A társaság nagyobbik része már az otthonára gondolt, elkezdtek összepakolni. Nyilvánvalóan igaz a mondás, hogy mindenhol jó, de legjobb otthon.
|
|
|
A túranapot teljesítők névsora