2017 július 1-8, Bálványosfürdő jutalomtúra - Erdély

-Beszámoló- -Mellékletek-

---

2017. július 06. Csíki-havasok, Cecele

Igazából a mai napra sem terveztünk erős túrát. Gyakorlatilag a túra nehézségi foka a megelőző napinak felelt meg. A reggeli időpontján nem változtattunk, a mai napon kevesebbet kellett buszoznunk a túra kiindulási pontjára. Sepsibükkszádig a rossz állapotban levő aszfaltúton kellett elvergődnünk! Jól bírja magát a társaság, mindösszesen hárman maradtak Bálványosfürdőn. Ők a környéken gyalogoltak, felmentek Bálványosvár romjaihoz, megnézték a nevezetes Torjai Büdös-barlangot. Mi Tusnádfürdőn keresztül jutottunk el a Nyergestetőre. 8⁵⁰-kor érkeztünk meg a túra kiindulási pontjára. Egyébként eszerint alakultak a mai túrák:

Útvonal #1: Csíki-havasok
Nyergestető - Balázs dombja - Cecele - Gorgán tető - Bálványos vár - Bálványosfürdő (983m)
Túratáv: 14km
Emelkedő: 400m
Idő 5 óra
Minősítő pontszám: 21+8+1=30 pont

Útvonal #2: Büdös-hegy
Bálványosfürdő (983m) - Carpati szálló - Madártemető - Torjai Büdös Barlang - Buffogó láp - Carpati szálló - Bálványosfürdő (983m)
Túratáv: 12km
Emelkedő: 200m
Idő 5 óra
Minősítő pontszám: 18+4+1=23 pont

A Nyergestetőn, a 2006-os állapothoz képest jóval több kopjafát lehetett most látni. Az emlékezés kopjafáit magánszemélyek, magyarországi és erdélyi társadalmi szervezetek, önkormányzatok állították. A Nyergestető, a Háromszéki-medencét a Csíki-medencével összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között. A 895 m magasságban lévő hágó az utolsó védhető hely az Ojtozi-szoroson áttörő csapatok ellen. Számtalan véres ütközet helyszíne volt tatárok és a törökök támadásakor. Nevezetes két nap volt 1849. július 31-e és augusztus 1-e az 1848-49-es magyar szabadságharc történetében. Ekkor vívta Székelyföld utolsó csatáját Tuzson János őrnagy maroknyi, mintegy 1200 fős csapatával a Csíkkozmásról Kézdivásárhelyre vezető út mellett. A szülőföldjüket önfeláldozóan védő hősök emlékére állították közadakozásból az emlékművet. Az 1897. augusztus 8.-i avatáson a túlélők között ott volt az idős Tuzson János is. A 6 méter magas emlék azon a helyen áll, ahol Tuzsonnak a Nyergestetőn, az egyesített orosz-osztrák hadsereg 12 000 katonájával szemben állottak ágyújai. A csata elveszett, de a hős székely legényeknek sikerült két napra visszatartani az ellenséget. Az iszonyatos öldöklésből csak néhányan menekültek meg. Egy román pásztor a védők hátába vezette az oroszokat, így győzték le a székely ifjakat. A ma is látható obeliszk alkotója az olasz származású, csíkzsögödi Pulini János. Az emlékmű épségben megmaradt. Az obeliszk út felé néző, nyugati oldalán, babérkoszorú felett e vers van kőbe vésve:

A babérkoszorú közepén a csata időpontja van megörökítve: 1849. augusztus 1.

Az időjárás kimondottan kedvezett nekünk, kellemes volt a gyaloglás! Kényelmes földúton indultunk felfelé, réteken keresztül a Cecele felé a kék jelzésen. Két társunk alaposan lemaradt, mivel nagyon elnézelődtek a Nyergestetőn. Kisebb kanyarokkal, de déli irányba haladt a társaság. Meglepetésünk, az elhagyott két társunk egy traktor vontatta kocsit lestoppoltak, és elhagytak bennünket! Ügyesek voltak! Pár helyről visszanézve, a Csomád hegycsoport csúcsait láthattuk magunk mögött. 11³⁰ tájékán erősen gyülekezni kezdtek a felhők. Nem is úsztuk meg, elő kellett venni az esőkabátjainkat. Szerencsénkre nem volt ez egy komolyabb eső, 20 perc után már nem volt szükségünk az esőkabátokra. 12²⁵ körül voltunk a Cecele környékén. Jó páran itt utat tévesztettek, időbe tellett, míg mindenki előkerült. Nyugat felé fordultunk, a Gorgán-tetőt jobbról kerültük meg. Elhaladtunk egy esztena mellett, a kutyák eléggé békés természetűek voltak. Az esztena után ismét dél felé fordultunk. Szép bükkösben haladtunk Bálványosvár romjai felé.

Bálványosvár, a Bálványosfürdő fölé emelkedő 1029 m magas hegytetőn található, a Torjai-hegység és a Bodoki-hegység találkozásánál, Háromszék északi részén. A vár építése a X. század kezdetére datálható. A külső várat valószínűleg azon Apor építette, aki Károly Róbert trónra lépését megelőző zavaros időkben Erdély ura volt, s aki Fogaras várát is emelte. A hagyomány szerint Bálványos várát a székelyek, mégpedig a hatalmas Apor család építette, és hogy e vár már Szent István korában nemcsak állott, hanem hatalmas erőd is volt, hol az őseink vallásához rendületlenül ragaszkodó Apor Sándor, királlyal és az országgal dacolva, oltalmazta az ősi hitet. A várat, a XVII. század elejéig az Aporok lakták, míg végül 1603-ban Apor László, a vár akkori ura el nem esett a Székely Mózes ellen vívott brassói csatában. Ezt követően özvegye, Lázár Borbála otthagyta a várat és leköltözött a Torján épített kényelmes kastélyába. A vár ezt követően gyors pusztulásnak indult. Mára már a természet visszafoglalta a terület nagy részét. 13³⁰-kor értük el a romokat. A területet benőtte már a növényzet, alig lehet látni az egykori falak maradványait. Viszont szép a kilátás Bálványosfürdőre, a távolabbi hegyekre!

Mintegy 20 perc után tovább indultunk Bálványosfürdő felé. Meredek úton ereszkedtünk lefelé. 14²⁵-kor elhaladtunk az Ibolya-forrás, majd egy elhanyagolt fürdőmedence mellett. Hamarosan a szálláshelyünkre érkeztünk. Rövid pihenő következett. A vacsoráig még rengeteg időnk volt, ezért szabad foglalkozás következett. Van aki meglátogatta a Vár Panzió mofettáját és a közelben lakó kopjafa faragó mestert. Mások elsétáltak megnézni a Csiszárfürdőt. Én az utóbbiakkal tartottam. Az ösvény mentén, számos iható borvízforrás sorakozik. Padok, pallók és lépcsők könnyítik meg a 10-15 perces sétát a fürdőkhöz. Kellemes meglepetés volt, hogy a fürdők nagy része fel volt újítva! A fürdők 8 medencéjének mindegyikében különböző ásványi összetételű borvíz található! A Csiszár Fürdő Kézdivásárhely és környékének legkedveltebb kirándulóhelye az utolsó 100 évben. 1895-ben építette Csiszár Dénes szeszgyáros a Feredőt a Bálványos alatt, a torjai erdőrészen. A Csiszárfürdő alapítása utáni második aranykorát 1960-tól 1990-ig élte meg. 1990-ben az állami gyógyközpont bezárt. 2012-ben a medencéket felújították, az épületeket megvásárolták és a fürdők visszakerültek az egykori fürdőépítő, Csiszár Dénes unokái tulajdonába, akik a közösség erejével, fürdőfelújító kalákát szervezve, az idelátogatók számára díjmentesen használatra bocsátják a hidegvizes forrásokat. Nagy szerepet játszott a magyar állam anyagi támogatása a kalákák megszervezésére, a felújító munkálatok lebonyolítására. A vacsora szokás szerint 18 órakor volt. Azt hiszem, igazán el sem fáradtunk. Holnap felkeressük a nevezetes Vargyas-szurdokot.



Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Ferency Nikoletta (FN), Győri Endréné (GyE), József László (JL), Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túranapot teljesítők névsora