2017 július 1-8, Bálványosfürdő jutalomtúra - Erdély
-Beszámoló- -Mellékletek-
2017. július 03. Városnézés, Korond, Farkaslaka, Szejkefürdő, Székelyudvarhely
A reggeli ébredés után megállapítottuk, hogy bölcsen döntöttünk tegnap este, miszerint városnézés lesz a mai program. Egész éjjel esett, reggel is szemerkélt, semmi jele nem volt, hogy túrázási idő lesz a mai napon. Megreggeliztünk, majd buszra szálltunk. Most már pontosabban jöttek a túratársak a megbeszélt időpontra. A szálláshelyünktől a legtávolabbi cél felé, a Tolvajos-hágón át Korondra igyekeztünk. Elég későn értünk ide, már 11 óra volt. Az eső szemerkélt, ennek ellenére a többség elindult esőköpenyben szétnézni a település fő utcáján, hogy valamilyen emléktárgyat vásároljon. A rossz idő miatt nem volt tumultus, nyugodtan lehetett nézelődni. Korond a Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja. A nagyközség, a Küküllő dombvidék, és a Hargita hegyvonulatnak a nyugati lábánál elterülő fennsík határán, a Firtos hegy aljában, a Korond patak mellett fekszik. 1332-ben említik először a Pápai tizedjegyzékben. Temploma 1568-ban az unitáriusoké lett és csak 1720-ban adták vissza a katolikusoknak. 1910-ben 3752, túlnyomóan magyar lakosa volt. Neve elválaszthatatlan a népi kerámiától, a népi fazekasság egyik erdélyi központja. A fazekasság jelenti a népművészet továbbélését, a hagyományok folytatását, és a helybeliek jólétét is. Azon ritka települések közé tartozik, ahol még ma is él a fazekas mesterség. A hagyományos fazekasság napjainkig való fennmaradása, a településnek kereskedelmi és idegenforgalmi fellendülést hozott.
12 óra környékén buszra szálltunk, elindultunk visszafelé. A következő állomásunk Farkaslaka volt, Tamási Áron szülőhelye. Húsz perc alatt ide értünk. Farkaslaka a Felső-Nyikómente legjelentősebb községe, közel van Székelyudvarhelyhez. Farkaslaka a magyar irodalom klasszikus zarándokhelye lett. A székelység nagy írója Farkaslaka nyugati szélén, a római katolikus templom és temető mögötti virágos parkban, a két csertölgy között nyugszik. A sírhelyhez, a parkoló mellett emelt székelykapu alatt áthaladva, egy kis sétányon juthatunk el. A sír mögött, a Tamási Áron emlékművet tekinthetjük meg. Tamási Áron végakarata volt, hogy szülőfalujában, Farkaslakán helyezzék örök nyugalomra. Az emlékművet, a Templomdombon, a sírkert előterében, Szervátiusz Jenő és fia, Szervátiusz Tibor alkotta. Az emlékmű 3 méter magas, 1 méter széles, közel 2 m3 nagyságú, 8 tonnás andezitsziklából készült. A római katolikus templom 1842-1848 között épült a Templom-dombon. Védőszentje Nepomuki Szent János. A templom alatt található Tamási Áron szülőháza. Majd egy órát töltöttünk itt el, majd tovább mentünk a következő megállóhelyünkre, Szejkefürdőre.
Szejkefürdőn van a híres székely, Orbán Balázs sírja. Orbán Balázs (1829-1890) az egyik legnagyobb székely, író, történész, etnográfus, publicista és közéleti személyiség. A sírhelye és emlékműve a Borvízoldalban van. A legnagyobb székelyt végakarata szerint az egykori birtokán, a szejkefürdői domboldalban helyezték el örök nyugalomra. A kopjafás, féldomborműves síremléket, Orbán Balázs bronz arcképével Orbán Áron székelyudvarhelyi szobrász tervei szerint építették. Szejkefürdő egyébként Székelyudvarhely szabadidő-központja és üdülőtelepe. Ivókúrára alkalmas petróleumos borvize, kénes melegfürdője, mofettája, gyógyiszapja van. A székelykapu kiállítás az udvarhelyszéki kapuk díszítő művészetének bemutatását, a népi értékek megmentését célozza. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum gondozásában, több hagyománypártoló személy közreműködésével 1973-tól 3 kaput állítatott fel, majd később további tíz kaput hoztak ide az Orbán-emlékmű előterébe. Az emlékmű közvetlen közelében áll az első székely kapu, Orbán Balázs kapuja, mely eredetileg 1888-ban a szejkefürdői nyári Kossuth-lak bejárata előtt állott. Az 1973-1998 között felállított székely kapuk alatt juthatunk fel Orbán Balázs síremlékéhez.
Elmúlt már 1330, mikor Székelyudvarhelyre értünk. A központban nem találtunk parkolót, de azért itt szálltunk le, megbeszéltük, mikorra jöjjön értünk az autóbusz. Székelyudvarhely a hajdani Udvarhely székhelye volt. Székelyudvarhely Hargita megye második legnépesebb városa. Fontos közúti csomópont, vasúton viszont végállomás. A 660 éves kisváros jelentősebb egyházi és világi épületei 200-300 éves múltra tekintenek vissza. A Székely Támadt vár ugyan régebbi, de többnyire átalakított, módosított formában maradt ránk. A középkori vár Udvarhely egyik jelentős építészeti emléke. Négy bástyáját a különböző időszakokban itt parancsnokló várkapitányokról nevezték el: Fóris-bástya, Hajdú bástya, a Bánffy-bástya, Telegdy-bástya. Az ó- és újolasz rendszerű bástyákkal ellátott reneszánsz vár több szakaszban (1490-92, 1561-65) épült az egykori domonkos illetve ferences rendház helyén. A mai állapotában látható várat János Zsigmond fejedelem építtette 1562-65 között, az ellene fellázadt székelyek megfékezésére és így több évtizeden át a fejedelmi elnyomó hatalom támaszaként szolgált. A ferences templomot és kolostort népiesen Barátok templomának és zárdájának nevezik. A templom és a kolostor 1728-79 között épült fel, a barokk és a klasszicizmus közötti átmeneti korszak stílusjegyeit ötvözi. A templom 36 m hosszú, 17 m széles, belső magassága 14 m. Keleti tornyában két harang van. A református templom a Fő téren épült fel 1780-81 között, két részre osztva az egykori Piacteret: az Alsó-Piactérre és Felső-Piactérre. Építtetője Baczkamadarasi Kis Gergely (1737-1787), a református kollégium neves rektor-professzora, akinek KG monogramja a templom nyugatra néző cserépfedelén olvasható az 1781-es évszám kíséretében. A templom építését 1781-ben fejezték be. A Benedek Elek Tanítóképző, az egykori református kollégium 1912-ben épült, magyaros szecessziós stílusban, ma is tanítóképző működik benne. Az iskola szépen parkosított udvarán áll a névadó, Elek apó szobra. Az épület mellett találjuk gróf Bethlen János által 1670-ben alapított református kollégiumot. Ebben a kollégiumban tanult többek között Benedek Elek, a híres Mesemondó, Barabás Miklós festőművész és Orbán Balázs a "legnagyobb" székely is. Ez az épület ad helyet a félszáz ezer könyvet számláló akadémiai tudományos könyvtárnak is, amelynek alapjait 28 könyvvel Apafi Mihály erdélyi fejedelem alapozta meg. A Városháza, az egykori Vármegyeháza, az Alsó-Piactér legimpozánsabb épülete, 1895-96-ban épült eklektikus stílusban Stehlo Ottó építész tervei szerint. Székelyudvarhely központjában, az egykori Nyugdíjasok parkjában található az emlékezés parkja. 13 történelmi és közéleti személyiség bronz másának szobrát 2004-ben leplezték le. A szobrok a következő történelmi személyiségeket ábrázolják: Báthory István, Bem apó, Bethlen Gábor, Bethlen István, Csaba királyfi, Fráter György, Hunyadi János, Kós Károly, Nyírő József, Rákóczi Ferenc, Szent László, Wesselényi Miklós, Vándor Székely.
Nagyjából a megemlített nevezetességek felkeresésére volt időnk, mindenki egyénileg szervezte meg magának a városismereti sétáját. Persze ezen kívül is van látnivaló a városban. A rendelkezésre álló 1 óra több nevezetesség felkeresését nem tette lehetővé. Kulturált, szép a kis város. A Székely Támadt vár egyik bástyájában régi harangokat lehet látni, a másik bástyában pedig a Mini Erdély Park látható, az erdélyi várak, erődített templomok makettjében lehet itt gyönyörködni. Az egy óra rövid volt, de mivel messze voltunk Bálványosfürdőtől, vissza kellett indulnunk. A református templom előtt Orbán Balázs szobra látható. A Főtér képével búcsúztunk a várostól. A vacsorára éppen hogy hazaértünk. Ismét kitettek magukért a vendéglátóink, jól laktunk. Kedvező időt prognosztizáltak másnapra, ezért eldöntöttük, hogy a Madarasi-Hargitára fogunk felmenni.
|
|
|