2017 július 1-8, Bálványosfürdő jutalomtúra - Erdély

-Beszámoló- -Mellékletek-

---

2017. július 02. Csomád, Büdös-hegy

Magyar idő szerint hét órakor volt a reggeli. Egész jó ütemben érkeztek a túratársaink, úgy tűnt, mindenki kialudta magát. A Vár Panzió éttermében reggeliztünk, a nagy helységben. Előző este a vacsoránál két helységben voltunk, mivel esküvői vacsora is volt az egyik teremben. A busz indulását 7³⁰-ra terveztük. Ez majdnem teljesült, de páran elkéstek, emiatt később indultunk el. Bőséges volt a svédasztalos reggeli. Tusnádfürdő felé indultunk el. Az utat 11 éve nem hogy kijavították volna, még rosszabb állapotban volt, mint annak idején. 20-30 km/órás sebességgel döcögtünk le Sepsibükkszádra. Onnantól már jó minőségű úton értük el a túra kiindulási pontját. A bemelegítő túrára az alábbi tervet készítettük el:

Útvonal #1: Csomád
Tusnádfürdő - Vártető - Szt. Anna Menedékház - Szt. Anna tó - Bolondos gerinc - Cecele nyereg - Bálványosfürdő (983m)
Túratáv: 22km
Emelkedő: 900m
Idő 7 óra
Minősítő pontszám: 33+18+1=52 pont

Útvonal #2: Csomád
Szt. Anna Menedékház - Szt. Anna tó - Bolondos gerinc - Cecele nyereg - Bálványosfürdő (983m)
Túratáv: 12km
Emelkedő: 200m
Idő 4 óra
Minősítő pontszám: 18+4+1=23 pont

8³⁰-kor a Tusnádfürdői üzemanyagtöltő állomástól indultak el a hosszútúrások. Öten, a rövidtúrásaink a buszon maradtak, Ők visszabuszoztak Bálványosfürdő felé, majd felmentek a Szent Anna-tóhoz. Tíz perc alatt elhagytuk a település szélső házait. Az erdőszélen találtunk pár tő kosbort, a szúnyoglábú bibircsvirágot. A tájékoztató tábla szerint 2-2,5 órányira van a Szent Anna tó. Az ösvényünk meredeken kezdett emelkedni az idős lucos erdőben. Hatalmas, mohás sziklák között értünk fel a Vártetőre. Tettünk egy kis kitérőt a kék körjelzésen, de a régi várból nincsen kilátás, a sáncokat is alig lehet látni, nem hogy a várfalakat. A csonkakúp alakú hegy ovális, kb. 300 x 180 m-es platóján kősáncnak tűnő vonulat húzódik, melyből csak néha bukkan elő az elpusztult habarcsos várfal kis részlete. Először egy őskori földvár állt itt, melynek területén a kora-vaskori kerámia töredékek mellett dák leletek is előkerültek. Ezt követte az árpádkori vár építése a XII. század körül. Ebből az időszakból több, XII-XIII. századi cseréptöredéket találtak az ásatások során a régészek. Visszatértünk az elágazáshoz, majd tovább mentünk a Szent Anna menedékház felé. Még egy órányira voltunk a háztól. Sok rezes hölgymál, imola és harangvirág féle volt a következő szakaszon. A kráter pereméről meredeken ereszkedtünk le. 11 óra körül érkeztünk le a menedékházhoz. A Szent Anna tavat aszfaltúton értük el félórai gyaloglás után. Lefelé menet volt egy kiépített kilátóhely, de sajnos nem lehet egészében látni a tavat, mivel a környező fák már takarják a víztükröt.

Itt tartottuk meg az ebédidőt, kényelmesen a faasztaloknál. Páran körbesétálták a tavat. A kis kápolnát is felkerestük, csoportkép is készült erről. A lábáztatás sem maradt el. A Szent Anna-tó Székelyföld egyik legvonzóbb természeti látványossága. A tó Közép-Kelet-Európa egyetlen épen maradt vulkáni kráterének alján képződött, a Hargita-hegység vulkanikus vonulata utolsó, legdélibb tömbjének, a Csomád-hegység két ikerkráterének egyikében. A másik krátert a Mohos tőzegláp tölti ki. Vízfelszíne 949-950 méter tengerszint feletti magasságban található. Az Erdélyi-medence északi és keleti peremén a földtörténeti harmadkorban erős vulkáni tevékenység nyomán alakult ki. A Csomád két kráterrel rendelkező egyetlen nagy vulkáni kúpból áll. A Csomád vulkán utolsó kitörésének időpontját a legutolsó nemzetközi kutatások egyike tízezer hétszáz évvel ezelőttre teszi. Más kutatók harmincötezer évvel ezelőttre becsülik a vulkáni tevékenység utolsó időpontját. 12³⁰ körül visszagyalogoltunk a menedékházhoz, majd átsétáltunk a Mohos tőzegláphoz. A Csomád-hegység egyik iker kráterének maradványában fekszik 1050 méter magasságban a láp. A kráter átmérője 800 méter, területe 80 hektár. A tőzeg vastagsága tíz méter, mennyisége körülbelül 3 millió köbméter. Az egykori Mohos-tó vize eltűnt, csak sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp maradt utána. Két-három szabad vízfelületet azért még lehet látni napjainkban. A tó eltűnése az Olt folyót tápláló Veres-patak eróziójának, valamint a feltöltődésnek tulajdonítható. Itt található Erdély egyetlen, a jégkorszakból visszamaradt rovaremésztő növénye, a kereklevelű harmatfű. A Mohosban élő, jégkorszakból származó reliktum növények szigorúan védettek. További ritka növényfajok: tarka tőzegmoha, mámorka, vörös áfonya, fekete áfonya. A tőzegláp és a Szent Anna-tó területén alakították ki a Mohos Természetvédelmi Területet. A tőzegláp meglátogatása belépőjegy vételével lehetséges. Viszont ezért szakképzett idegenvezetőt is biztosítanak. Mi egy igen jó vezetőt kaptunk, ízes magyarsággal, szinte adomázva mutatta meg a lápot, az itt fellelhető ritka növényeket.

Miután végigsétáltunk a pallókon, 14⁰⁰ órakor tovább mentünk a kék keresztjelzésű úton, a Büdös-hegy felé. Először egy nagy rétet kereszteztünk, melyen igen sok nappali lepke repdesett, köztük a ritka nagy színjátszó lepke. Visszatekintve a Csomád csúcsait láttuk. 16⁰⁰ óra körül értük el a Buffogó-tőzeglápot, egy meredek csúszós leereszkedés után. A vulkáni utóműködés következtében gázfeltörésekben gazdag, savanyúvizes ingóláp, amelyre vastag, süppedős tőzegmoha telepek jellemzők. A láp a tavacskákban folyamatosan feltörő és buffogó hangot kibocsátó szén-dioxid gázfeltörésekről kapta a nevét. Botanikai rezervátum, kiterjedése kb. 1 hektár. Ritka maradványnövények fordulnak elő a láp területén, ilyen pl. a kereklevelű harmatfű, mely rovarokkal táplálkozik. Ezenkívül megtalálható itt a hüvelyes gyapjúsás, a tőzegrozmaring, a szibériai hamuvirág, a tőzegáfonya, és a fekete áfonya. Fentieken túlmenően jó pár tő ujjaskosbort is láthattunk a nedves parton. Itt is pallókat helyeztek el, akárcsak a Nagy-Mohosnál, hogy a látogatók ne tapossák össze a ritka növényeket. 17⁰⁰ órakor értünk el a Madártemetőhöz. A Madártemető nem más, mint egy beszakadt kénbánya-tárna mélyedése, amelyben felhalmozódott a széndioxid. Az alacsonyan repülő madarak, ha a gáz szintje alá ereszkednek, holtan hullnak alá, innen ered az elnevezés.

A Torjai Büdös barlangot viszont elvétettük. Ezt csak az erdei szentélynél vettük észre. Fáradtak voltunk, nem volt kedvünk visszamászni a hegyre. Azzal vigasztaltuk magunkat, hogy korábban ezt mi már láttuk. 18⁰⁰ órakor értünk le a felújított Bálványosi Grand Hotelhez. Ettől kezdve csak lefelé gyalogoltunk a Torját Sepsibükkszáddal összekötő aszfaltúton. Öt perc múlva kellemetlen meglepetés ért bennünket. Az egyik útkanyarban, 25-30 méterrel előttünk szembe találtuk magunkat egy anya medvével, három bocsával, amint az aszfaltos úton cammogtak felénk! Szerencsénkre, amint észrevettek minket, felmentek a hegyoldalba. Nem véletlenül volt a szállodánál kiírva, hogy egyedül ne sétálgasson senki az erdőben, szürkületkor még csoportosan sem! Valóban elszaporodtak a barna medvék, két éve hasonló szituációnk volt a Paring hegységben. 18⁰⁰ órára majd mindenki visszaérkezett a szálláshelyünkre. Alig volt időnk kezet mosni, vacsoráznunk kellett. A vacsora természetesen finom és bőséges volt. Az időjárás előrejelzések nem sok jóval kecsegtettek másnapra, ezért megváltoztattuk a tervünket. A városnézés mellett tettük le a voksunkat ennek következtében.



Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Ferency Nikoletta (FN), Ferenczy Albertné (FA), Győri Endréné (GyE), József László (JL), Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túranapot teljesítők névsora