2017 július 1-8, Bálványosfürdő jutalomtúra - Erdély
-Beszámoló- -Mellékletek-
2017. július 01. Kiutazás
Továbbra is Erdély a sláger turistatársaink között. Azt lehet mondani, hogy közkívánatra, 11 év után visszatértünk Bálványosfürdőre. 2005 óta háromszor voltunk a Nyugati-Tátra déli oldalán található chata Baranecben, hogy bejárjuk a Tátrát, a többi alkalommal Erdély hegyeiben túráztunk. A Vár Panzióra sokan emlékeztek, de ez alkalommal a szemben levő Transilvania Panzióban szálltunk meg. A tulajdonos megvette ezt az épületet, szépen felújította. A reggeli és a vacsora továbbra is a Vár Panzió éttermében volt. Nagy volt az érdeklődés a jutalomtúra iránt. 45-en utaztunk el Bálványosfürdőre, páran e létszám fölött visszavonták a jelentkezésüket. További négy személy viszont személygépkocsival jött utánunk.
A Csomád-Büdös hegycsoport Székelyföld természeti ritkaságokban gazdag tájegységei között is egyedülálló. Hargita megye délkeleti és Kovászna megye északi határán fekszik. A hegycsoport az Olt folyó árkától keletre helyezkedik el. Az Olt szorosán halad át a nevezetes Dédát Brassóval kapcsolatot teremtő vasút alsó szakasza. Korábban ezt a vonalat Székely Körvasútnak nevezték. A Hargita, az Erdélyi-medence keleti peremén található vulkáni eredetű hegylánc déli része, amely az Avas, Gutin, Cibles, Kelemen- és a Görgényi-havasok után szomszédaival, a Baróti-hegységgel, a Persányi-hegységgel zárja a Kárpátok belső körívét. A kb. 90 km hosszú hegyvonulat nagyobbik része Hargita megye területére esik. Északon a Görgényi-havasoktól az 1000 m magasságú Libán-tető választja el. Itt halad át a 138-as számú megyei főút. Déli határa a Háromszéki-medencét Erdővidékkel összekötő 122-es megyei rendű út, az Uzonka és a Gohán patakok mentén. Délnyugati alacsony hegylábai a Homoródalmás közelében levő híres Vargyasi-szorosig terjednek, amely a Persányi-hegység északi végpontja is egyben. A hegylánc a középmagas hegyekhez sorolható. Legmagasabb csúcsa a Madarasi-Hargita éppen 1800 m magas. A gerinc vulkáni építmények sorozatából áll, melyek között alacsony hegyhátak, un. tetők helyezkednek el. Ezeken a nyergeken, melyek egyben vízválasztók is, haladnak át a Gyergyót és a Csíki-medencét a Nagy-Küküllő vidékével, illetve Erdővidékkel összekötő átjáró utak. Meg kell még említenünk a Hagymás-hegységet. A fenti hegységeken kívül még ebben a hegységben is túráztunk. Itt található a nevezetes Gyilkos-tó, a Békás-szoros. A hegységet alkotó kőzetek többsége tengerben alakult ki a földtörténeti középkorban, a triászban, jurában és a krétában mintegy 230-137 millió évvel ezelőtt. A kréta időszak végén, a hegyképző erők hatására kiemelkedett, illetve megsüllyedt területek mentén hatalmas törésvonalak keletkeztek, ezekbe vágódtak bele később a folyók, kialakítva a mai völgyeket. A külső hegyformáló erők sok törmeléket eredményeztek és halmoztak fel a sziklafalak lábánál. Az agyagos lejtőkön felhalmozódott törmelék egyes helyeken lecsúszott a völgyek aljára. Egy ilyen csuszamlás hozta létre 1837-ben a Gyilkos-tavat.
A szervezést már az előző évben megkezdtük, a szállást időben le kell foglalni a nagylétszámú csoportnak, hiszen mind nagyobb az érdeklődés Erdély iránt. Az is igaz, hogy az érdeklődés növekedésével szinkronban a szálláshelyek száma is növekszik. Mi Daragus Attilával, a Vár Panzió tulajdonosával vettük fel a kapcsolatot, akit már korábbról megismertünk. Örömmel nyugtáztuk, hogy bővült a szállás kínálata, hiszen megvette, illetve felújította, korszerűsítette a szemben levő Transilvania Panziót. Már igen csak megszoktuk, hogy félpanziós ellátást kérünk. Így az étkezésről nagyjából le van a gondunk. Az autóbuszt már januárban megrendeltük, az utasbiztosítások elintézése sem okozott gondot, a bevált régi kapcsolatainknak köszönhetően. Öt órakor indultunk, hiszen Bálványosfürdő majd 800 km-re van Százhalombattától. A nagy távolság miatt városnézést nem terveztünk kifelé menet, csak a szokásos pihenőkre álltunk meg egyes helyeken. Százhalombattáról, az Ebatta elől indultunk el, kicsit tovább tartott a berakodás, mivel a buszunk éppen öt órára érkezett meg. Tárnok, Érd, Budapest Kosztolányi Dezső tér érintésével gyűjtöttük össze a szakosztály 43 tagját. Az M5-ös, majd az M43-as autópályákon jutottunk el Nagylakig, a határátkelőig. Az átkelés aránylag gyors volt, 10 óra után pár perccel a túloldalon megálltunk autópálya matricát vásárolni, valamint egyesek itt váltották be a szükséges forintjukat RON-ra.
Az A3-as román autópályán, Arad, Temesvár, Lugos mellett jutottunk el Marzsináig. Innentől a régi úton kellett haladnunk majdnem Déváig, majd ismét autópálya következett Nagyszebenig. Az elfogyott autópálya után a régi úton mentünk Fogaras, Brassó, Kézdivásárhely felé. Torján keresztül értük el Bálványosfürdőt 1930-kor, meglepően jó minőségű aszfaltúton. Ez magyar időszámítás szerint értendő, egy óra eltolódás sokaknak gondot okoz. Félóra alatt elfoglaltuk a szobáinkat, kipakoltunk az autóbuszból. Gyorsan ment a szobák elfoglalása, mivel előzőleg már egyeztettük, ki kivel lesz egy szobában. Nyolc órakor volt az első vacsoránk, az ottani időszámítás szerint. Bőséges vacsorát kaptunk, senki sem reklamált. Páran még maradtak sörözni, beszélgetni a vacsora után, a többség visszavonult, berendezkedett a következő hétre. A vacsoránál megegyeztünk, hogy a részletes túrakiírásnak megfelelően a bemelegítő túra a közelbe, a Szent Anna-tóhoz, majd a Büdös-hegyre fog vezetni. Kellemes időt jósoltak vasárnapra!
|
|
|