2017 április 1, Országos kéken - Cserhát
Az idei harmadik cserháti Országos Kék Túránk során Cserhátsurány és Hollókő közötti szakaszt jártuk be. Igen kedvezőek voltak az időjárási előrejelzések, ennek folytán mindössze 3 visszamondás volt. 57-en jöttünk össze a túrára, mely idei létszám rekord! A buszunk hat órakor indult el Százhalombattáról, majd Tárnok, Érd, Budapest érintésével jutottunk el a túra kiindulási pontjára, Cserhátsurány központjába. Nem régen már jártunk itt, de most az ellenkező irányba indultunk el. A hosszútúrások 44-en itt szálltak le a buszról, a rövidtúrások elbuszoztak Nógrádsipekre. Végül is ebből a két túrából választhattak a résztvevők:
Útvonal: Cserhátsurány (185m,
) - Hegyes (399m, ) - Nógrádsipek (325m, ) - Pusztavárhegy (457m, , 
) - Hollókő (370m, ) Túratáv: 23km
Emelkedő: 950m
Minősítő pontszám: 34,5+19=54 pont
Alternatív útvonal: Nógrádsipek (325m,
) - Pusztavárhegy (457m, , ) - Hollókő (370m, ) Túratáv: 12km
Emelkedő: 500m
Minősítő pontszám: 18+10=28 pont
Több időt töltöttünk el a buszozással, mivel az egyik üzemanyagtöltő állomáson megálltunk kávézni, emiatt csak 915-kor kezdtük meg a túrát. Pár emberünknek még hiányzott a cserhátsurányi OKT-s pecsét, megvártuk Őket. 915-kor indultunk el. A műemlék gótikus templomhoz most sem mentünk fel, hanem elindultunk az ellenkező irányba, Nógrádsipek felé. Hamarosan elhaladtunk a cserhátsurányi Jánossy-kastély mellett. A kastélyt 1602-ben építették reneszánsz-barokk stílusban egy vár helyére, mely a 15 éves háborúban elpusztult. A XVII. század elején épült két őrtornya hétszögletű, ami Magyarországon egyedül a török időkből fennmaradt minareteknél figyelhető meg. 1811-ben udvari homlokzatát klasszicista stílusban átalakították és bővítették. Az egyik legrégebbi Nógrád megyei várkastély. Az épület napjainkban magántulajdonban van, nem látogatható. 100 méter után jobbra a Simonyi kastélyt láthattuk. A barokk stílusú kastély a Simonyi család számára épült a XVIII. században, később a Sréter család birtokába jutott. A barokk stílusú kastély téglalap alaprajzú. Balra elhaladtunk az evangélikus templom mellett, majd 935-kor már a falu határában gyalogoltunk. A földút mezőgazdasági terület mentén folyamatosan emelkedett. Mögöttünk mind jobban feltűnt a jellegzetes Szanda-hegy kettős csúcsa. A kökény már virágzott, sok bokor volt az út mentén. Kellemes látvány volt a cserháti táj.
10 óra tájban értük el Szilvágyot, ahol becsatlakozott a nem régen felfestett piros jelzés. Kellemes erdei környezetben halad az OKT útvonala. Meglepően kevés virágot láttunk, még a közönséges virágok egyedszáma is csekély volt. A Hegyes-tető előtti nyerget 10 órakor értük el. Előtte egy tarvágásnak köszönhetően pompás panoráma volt a Szanda-hegy felé. A Cserepes-erdő után többnyire lefelé vezetett az út. Nógrádsipek előtt volt csak egy kisebb emelkedő. 1135-kor értünk be a település központjába. Itt található a falu római katolikus temploma, valamint a két Balás kúria. A templom 1745-ben épült, majd 1917-ben teljesen átépítették és kibővítették. A szépen felújított Balás kúria 1820 körül épült. A túloldalon, nem messze levő kúria sajnos nincs ilyen állapotban. Itt a központban, a templom előtt található a Világháborús, és a 48-as emlékmű. A bélyegzőt rendben megtaláltuk, az ABC bolt bejáratánál van elhelyezve. Rövid pihenőt tartottunk, hiszen már ebédidő volt.
12 órakor folytattuk a túrát. Elhaladtunk a templom felett, majd visszatértünk a patak völgybe. A falu után emelkedni kezdett az út. Elhaladtunk egy víztározó gátja előtt, melyben egy csepp víz sem volt. Folyamatosan emelkedett a földút. 13 órakor voltunk a Kőszál-dűlőnél. Félórai gyaloglás után elértük a Pusztavár-hegyet. Innen negyedórai gyaloglás után értünk fel a csekély romokhoz. A vár körüli területről először 1265-ben esik szó, amikor István ifjabb király Ágasvárt, Kutasót, Bárkányt, Tart és a pásztói apátság kegyuraságát a Rátót nembeli Domokos fia (Porch) Istvánnak adományozza. Bizonyosnak látszik, hogy a vár ebben az időben még nem épült fel. Az 1324 május 8.-án kelt oklevélben a Kacsics nemzetség Illés ágából származó Péter fiait hűtlen és gonosztetteket, elrettentő hűtlenségeket elkövető embereknek nevezik. Hűtlenségük oka az volt, hogy 1310-ben csatlakoztak Csák Mátéhoz, átadva négy várukat is (Baglyaskő, Somoskő, Hollókő és Sztrahora), sőt a rozgonyi csatában Csák Máté oldalán vettek részt. Ezért a király megfosztotta őket a négy vár és tartozékaik birtoklásától és azokat Szécsényi Tamásnak adta. 1327-ben Szécsényi Tamást a birtokba iktatták és ekkor Sztrahoráról mint 'egykori' várról beszélnek. Feltehetően Hollókő tartozéka lehetett. Építési idejét azonban forrás hiányában nem tudjuk pontosan meghatározni. Pálmány Béla történeti kutatásai alapján a következőket állapíthatjuk meg: 1271-ben Illés fia Péter csupán egy vár, Baglyaskő ura volt, amiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ekkor sem Sztrahora, sem Hollókő, sem Somoskő nem állott. Azt is tudjuk, hogy Csák Máté idejében Baglyaskőt Péter legkisebb fia, Péter birtokolta. Következésképpen a három várat 1271 után, de feltehetőleg még a századforduló előtt építette fel Illés ágbeli Péter négy fia - mégpedig, Pálmány Béla szerint - Sztrahorát Mihály, Hollókőt Mikus és végül Somoskőt Leusták és Jákó.
A csúcsról pompás kilátás nyílik a környékre. Még a Karancs és a Medves is kivehető a távolban. Egy kopjafa is látható a csúcs alatt, egy vadász emlékére állították. Rövid pihenő után visszatértünk az OKT útvonalára. Továbbra is enyhén felfelé vezetett az út. A Remete-hegyet 1425-kor értük el, a Sósi-erdőnél 1510-kor jártunk, alig 2 km-re a Hollókői-vártól. A vár sziluettje uralta a környéket. A régi hagyás fás legelőn haladtunk a vár felé. Visszapillantva a lankás vonulatokat láthattuk. 1600 óra előtt pár perccel már közvetlenül a vár alatt voltunk. Hollókő vár legkorábbi részét, az öregtornyot, az itt birtokos Kacsics nemzetség építette a XIII. század végén. E nemzetség Illés ágából származó I. Péter fiai közül Mikus Hollókő, Leusták Somoskő, II. Péter Baglyaskő és Mihály Sztrahova várát tartotta birtokában a XIV. század elején. 1310-ben Csák Mátéhoz csatlakoztak, e várakat is átadták neki. Károly Róbert király Csák Máté hatalmát 1312-ben a rozgonyi csatában megtörve, birtokainak nagy részét, köztük Hollókő várát is elvette, és ez utóbbit 1313-ban, az akkor még lublói várnagy Szécsényi Tamásnak adományozta. Hollókő várát a XV. század elején a husziták vezére, Giskra foglalta el rövid időre. Az 1461.06.29-én kelt oklevél szerint Mátyás király, Gúthi Országh nádornak és Losonczi Albertnek új adomány címén adta Hollókő várát, az ország felső részeiben vezetett hadjáratok idején szerzett érdemeik elismeréséül. A török terjeszkedése során 1552-ben, Ali budai basa Zsáki, vagy Sághy András és Imre várkapitányoktól ellenállás nélkül foglalta el a várat, és mindössze 24 főnyi őrséget helyezett el benne. Visszafoglalása 1593-ban történt meg, amikor Pálffi Miklós és Tiefenbach Kristóf a török által elhagyott várat is felszabadította. A Köprülü Ahmed aga vezette török sereg 1663-ban foglalta el Berki Mátyás és Nagy Orbán parancsnokoktól, akik Érsekújvár elestének hírére a várat feladták. Hollókő várát Bécs felmentése után, 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel a török megszállás alól. I. Lipót király 1701-ben rendelte el a vár lerombolását, melyre csak 1711-ben került sor a szatmári békekötés után. Ezután már romként szerepel.
Volt aki a várat, volt aki a régi falut nézte meg. A hollókői falu együttest 1987-ben vette fel az UNESCO a kulturális és természeti világörökség listájára. Közép-Európa egyik legjobb állapotában megőrzött népi építészeti stílusát tükrözi a község ófalui része. 56 lakóépület áll védettség alatt! A régi palócház fából, alapozás nélkül épült a XVII. század végéig. Az épületet kívül és belül sárral tapasztották. A hagyományos faluszerkezethez az 1909 és 1911 közötti ház átépítések is igazodtak. Kőalapra épültek, vályogfalú, szarufás cserépzsindelyes épületek. A település fellendülését az 1909 évi tűzvész okozta, mert szinte minden ház leégett. Ezután a házakat újjá kellett építeni. Lakóházai faoszlopos tornácokkal, homloktornácaikkal és más palóc építészeti jegyekkel páratlan értéket képviselnek. A házak általában 3 helyiségből, ritkábban kettőből állnak. A XX. században kő alapra vályogból falazott, földes padlójú házakban éltek. Ugyanilyen volt a házzal egybeépített kamra szerkezete is. A szarufás, kötőgerendás tetőszerkezetű és a régi palóc háztípusra utaló építkezés Hollókőn az 1950-es évek közepéig szinte változatlanul fennmaradt. A párját ritkító faluképnek volt köszönhető, hogy Hollókő védett falurésze a tájvédelmi körzettel együtt 1987-ben a Világörökség részévé vált. Az Országos Műemléki Felügyelőség már 1961-ben elkészítette első javaslatát a falu műemléki védelmére. Ebben kijelölte a védett terület határait. Ezen kívül a házak egy részénél javasolta a mai kor igényeit kielégítő funkciók beépítését is. A szentendrei skanzennel ellentétben a házak nagyrészt lakottak, ezzel is védve a házak állagát. A védett házak egy részébe intézmények is beköltöztek.
Miután kielégítettük a kulturális igényünket is, 1730-kor elindultunk hazafelé. Most Hatvan felé mentünk, az M3-as autópályán. Hihetetlenül kellemes, tavaszias időben volt részünk. Páran majdnem lebarnultak! A következő túra kerekezés lesz nyolcadikán a Csepel-szigetre. Gyalogolni április 22-én fogunk ismét a Cserhát hegyeiben, folytatni fogjuk az Országos Kék bejárását. A cél Mátraverebély-Garáb közötti szakasz teljesítése.
|
|
|
A túrát teljesítők névsora
Muskovics András
szakosztályvezető