2017 február 25, Télvégi csavargás - Budai-hegység

A február 17-i évzáró-évnyitót követően megkezdtük a 2017 évi túrasorozatunkat. 38-an jöttünk össze az autóbuszon, ketten Budaörsön csatlakoztak a csapathoz. Kilencen vonták vissza a jelentkezésüket. A hosszú, száraz hideg idő után nehezen akar megérkezni idén a tavasz. A mai napon az előrejelzésekhez képest kedvezőbb időjárást fogtunk ki, kimondottan kedvező túraidőnk volt. A sár miatt is aggódtunk, de szerencsénkre szárazabbak voltak az utak, mint ahogy a túra előtt gondoltuk. Hétkor indultunk el Százhalombattáról, majd Tárnok, Érd érintésével jutottunk el a Farkasréti Temetőhöz a Márton Áron térre. Itt szálltak le a hosszútúrások, 33-an. A két pesti társunk itt csatlakozott a csapathoz. A rövidtúrások öten elbuszoztak a Gyermekvasút Szépjuhászné vasútállomásáig. Ők innen kezdtek el gyalogolni Makkosmária érintésével Budaörsre. Végül is ebből a két túrából lehetett választani a mai napon:

Útvonal: Farkasréti Temető, Márton Áron tér (240m, ) - Ördög-orom (372m, ) - Széchenyi-hegy (460m, ) - Normafa (472m, ) - János-hegy (527m, ) - Szépjuhászné (360m, ) - Makkosmária (340m, , ) - Budaörs, Városháza (145m, , )
Túratáv: 21km
Emelkedő: 960m
Minősítő pontszám: 31,5+19,2+3=54 pont

Alternatív útvonal: Szépjuhászné (360m, ) - Makkosmária (340m, , ) - Budaörs, Városháza (145m, , )
Túratáv: 10km
Emelkedő: 300m
Minősítő pontszám: 15+6+3=21 pont

Kilenc óra után pár perccel 35-en elkezdtünk gyalogolni a zöld háromszögjelzésen. 10 perc aszfalt után már meredeken kezdtünk felfelé menni az Ördögorom gerincére. Minél feljebb értünk, annál szebb lett a panoráma a gerincről. A hideg front megtette a hatását, rég láttuk ilyen tisztán Budapest, Budaörs építményeit, házait. Távolban Százhalombatta két nagy ipari létesítményének kéményei, tornyai, tároló tartályai is egészen jól kivehetők voltak. Az Ördögoromról lefelé mentünk, majd 945 körül kereszteztük a Farkas-völgyet. Most már a Széchenyi-hegy oldalában haladtunk felfelé. Elhaladtunk az 1998-ban újjáépített Úti Madonna kápolna előtt. Több szerpentin után, 1025-kor értünk fel a Gyermekvasút Széchenyihegyi végállomásához. Nem néztük a jelzéseket, a Normafához nyílegyenes út vezetett. 20 perc gyaloglás után már a réten voltunk. Innen még pazarabb volt a panoráma, a Mátra, a Naszály tömbje is jól kivehető volt! 20 perc pihenőt tartottunk itt, lehetett forralt bort, valamint a süteményt kedvelőknek rétest venni.

Ezután folytattuk az utunkat. A következő célunk a János-hegyi Erzsébet kilátó volt. Jelzéseket továbbra sem figyeltük, sokszor voltunk már ezen az úton. A szép időnek köszönhetően sokan sétálgattak a kellemes napsütésben. Elhaladtunk a Libegő felső állomása előtt, majd 1140-re odaértünk a kilátóhoz. A kilátót 1908-1910 között építették, a pénz egy részét közadakozásból teremtették elő. Az eredeti tervet Klunzinger Pál, a főváros mérnöke készítette, ezt dolgozta át neoromán stílusban Schulek Frigyes, a Halászbástya építője, a Mátyás templom megújítója. A 23,5 méter magas, négyteraszos, kerek alaprajzú kilátó neve Erzsébet királyné emlékét idézi, akinek Stróbl Alajos készítette szobrát az előcsarnokban állították fel. A tiszta időnek köszönhetően káprázatos panorámában volt részünk. A közelebbi Hármashatárhegy, Hárs-hegy, Kevélyek mögött a Mátra, Börzsöny, Naszály, Pilis vonulatai is láthatóak voltak. Miután kinézelődtük magunkat, elindultunk lefelé. Az eredeti kiírástól eltérően, a zöld háromszögjelzésen mentünk le, hogy megtekintsük az Átjáró barlangot. Szépjuhásznéhoz 1235-kor értünk le a zöld keresztjelzésen.

Heten továbbmentünk a Budaszentlőrinci pálos romokhoz, a többiek a sárga jelzésen Makkosmária felé fordultak. A rendet Boldog Özséb, esztergomi kanonok alapította 1250-ben. A kolostor legrégebbi része 1301-ben készül el. A későbbiek során a Budaszentlőrinci kolostor a Pálos rend Kárpát-medencei központja lett. A középkorban több mint 120 pálos rendház és kolostor működött! A romok megtekintése után elindultunk a többiek után. A sárga jelzésen haladtunk, jobbára a Gyermekvasúttal párhuzamosan. Láttuk a Vadaspark megállóhelyet, majd kereszteztük a 406 méteres Kis-Kőfejt. A síneken ezután mentünk át, majd egy darabig a Korányi kórház kerítése mellett gyalogolt a kis csapatunk. Nem sokkal később becsatlakozott a piros jelzés. Kereszteztük a Virág-völgyet, majd 1405-kor mi is letelepedtünk a Makkosmáriai Kegytemplom körüli asztalokhoz.

Egy kis pihenő után folytattuk a túrát. A piros jelzésen indultunk el a Végvári-szikla felé. A sziklát nevezik még Magas-kőnek, illetve Szent Mihály sziklának is. A Budaörsi-hegy felé menet kereszteztük a Csillebércre vezető utat. Nem messze az úttól találtunk pár tő téltemetőt, pár napja kezdett el virágozni. Talán ez is jelzi, hogy közeleg a tavasz! 1525-kor elértük a sárga körjelzést, de mi maradtunk a piros jelzésen. Az Odvas-hegy és a Kő-hegy között értünk le Budaörs fő utcájára, a Szabadság útra. Innen 500 méterre várakozott ránk az autóbuszunk. Kellemes, tavaszias túrában volt részünk ez alkalommal. Legközelebb, március 11-én a Cserhátban fogunk gyalogolni, megkezdjük az idei Országos Kék Túra sorozatunkat.




Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Ferenczy Albertné (FA), József László (JL), Mándi Sándor (MS), Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Muskovics András
szakosztályvezető


© 2006-2024 természetbarátok.hu