Kora reggel már sütött a nap. Igazuk lesz az időjárás előrejelzőknek! Úgy tűnt, senkinek sem okozott gondot a korai felkelés, hatkor már mindenki az étkező helységben volt. A félóra bőven elég volt a reggeli elfogyasztására, a szükséges szendvicsek elkészítésére. Anettával korábban megegyeztünk, hogy többlet kenyeret biztosít számunkra a szendvicsek elkészítése végett. 640-kor elindult a buszunk az 1416m tszf. magasságban levő Borsai-hágó (Pasul Prislop) felé. A 18 sz. műút nem sokkal a Prislop-hágó után az Aranyos-Beszterce folyását követi. A Lála-völgy torkolatánál leszálltak a rövidtúrásaink. 23-an választották ezt a túrát, közülük bárki, bármikor visszafordulhatott a völgyben, hiszen a torkolatnál fog egész nap parkolni az autóbuszunk. Egy emberünket otthon hagytuk a szálláshelyünkön, a bokája kificamodott a tegnapi bemelegítő túra során. A hosszútúrások tovább buszoztak az Óradnai elágazásig. Sajnos busz számára járhatatlan ez a köves út, csak terepjáróknak illetve tehergépkocsiknak való. Az előzetes tájékozódásunknak megfelelően a 1271m magasságú Rotunda-nyeregbe (Radnai-hágó) gyalog mentünk fel. Ezt bekalkuláltuk a túra tervezése során. Az alábbi három útvonal bejárása közül választhattak mai napon a résztvevők:
Útvonal #1: 18 sz. út, Óradnai útelágazás (1030m, (-)) - Radnai-hágó 1271 m, ) - Gajei-hágó (1721 m, ) - Nagy-Lála-tó (1815 m, ) - Kis-Lála-tó (1920m, ) - Nagy-Lála-tó (1815 m, ) - Gura Lalei (1030m, )755-kor indultunk el a Radnai-hágóba. Kb. 4,5km-es út volt ez a köves útszakasz. Nem sok autóval találkoztunk felfelé menet, viszont az út mentén 4 kosbor fajt is megfigyelhettünk! Mivel jó tempóban haladtunk, 905-re mindenki felért a Radnai-hágóba. Barátságos lengyelekkel akadtunk itt össze, akik autóval jöttek idáig. A céljuk az Ünőkő elérése volt. Rövid fotózás után elindultunk a piros jelzésen, a főgerincen. A kis lengyel csapattal együtt haladtunk. Pár száz méter után magunk mögött hagytuk a pár lucfenyőt, majd füves ösvényre tértünk át. Hullámvasutaztunk, de többnyire mind magasabbra jutottunk fel a főgerinc oldalában. Az elkövetkező három órában füves legelőkőn gyalogoltunk, többnyire a főgerinc oldalában. Virág viszonylag kevés volt, ezeket a legelőket intenzíven hasznosítják a pásztorok. Amint feljebb jutottunk, mind szebb lett a panoráma. Kiváló volt az idő, messzire elláttunk. Mögöttünk a Szuhárd, délre a Borgói-hegyek vonulatai látszódtak. Északra a Máramarosi-havasok felé nem volt kilátásunk, mivel a főgerinc bal oldalában vezetett a piros jelzés. Balra előttünk mind végig a Roşu-csúcs 2113m, és a Kis-Ünőkő 2222m magas csúcsai látszódtak a bal oldali oldalgerincen.
12 óra után pár perccel értük el a piros kör leágazást, mely az 1721m magas Gajei-nyeregben található. A gyorsabban haladók bevárták az utolsókat. Eredetileg az Ünőkő megmászása volt a mai túra célja, de igen csak meglepődtünk, amikor ránéztünk a tájékoztató táblára. A kiírás szerint az Ünőkő előtti nyereg 3 órányira van ettől a helytől! Ez elgondolkoztatott Bennünket. Tudtuk, hogy ha tovább megyünk, akkor nagyon későn fogunk hazakeveredni, a vacsorát több mint két órával le fogjuk késni. Utólag is izgatja a fantáziámat, hogy igaz-e a három órás kiírás. Talán egyszer megtudjuk. Fájó szívvel, de a piros körjelzésen elindultunk lefelé, a Nagy-Lála-tóhoz. Erre a szakaszra egyórás utat jeleztek, és igazuk volt! Nehéz, sziklás, köves ösvényen jutottunk le a tóhoz, pedig elég közel volt, talán 2 km-re! Lehet, hogy mégis igaz lehet ennek alapján a 3 órás kiírás az Ünőkő előtti nyeregig! Törpefenyvesben, borókák között vezetett lefelé az ösvény, az elején gatyafékes volt az ereszkedés. Sziklákon, kőfolyásokon keresztül haladtunk lefelé. Nagyon sok rododendront láttunk viszont. A Kis-Lála tóból eredő Lála-patak zuhatagját már messziről láttuk. 1250-kor értük el az 1815m magasságban levő Nagy-Lála-tavat. A tó melletti oszlopra elhelyezett információs tábla az Ünőkő előtti nyerget 1 óra távolságnyira jelezte. Ha ehhez hozzáadjuk az egy órás lejövetelünket, az két óra. Valami nagyon nem stimmel a Gajei-nyeregben levő tájékoztató táblával!
A tó mellett leheveredett a társaság nagyobbik része, ideje volt egy hosszabb pihenőt tartani. A lengyel barátaink is eddig jutottak el, nekik még vissza kellett érniük a Radnai-hágóba a személygépkocsijukhoz! Páran tovább mentek, hogy megnézzék az 1924m magasságban levő Kis-Lála-tavat. A moréna gát tetejéig mind eljutottak, közvetlenül az Ünőkő alá. Találkoztunk a rövid túrásaink egy részével a tónál, de a nagyobbik részük már visszafordult a Lála-völgy elején várakozó autóbuszunkhoz. A rövidtúrások közül páran még utánunk érkeztek fel a tóhoz! A tó környékén nagyon sok virágot lehet fényképezni. Nem véletlen, hogy ez a terület a Radnai Nemzeti Park egyik szigorúan védett része. 1250-kor jött le az utolsó emberünk a tótól. Nagyon látványos a völgy, a Lála-patak, a törpefenyők között rengeteg kis zuhogón keresztül rohan lefelé az Aranyos-Besztercébe. Sok virág is van a patak mentén.
A lucos előtt 15 órakor rövid pihenőt tartottunk egy omladozó esőbeállónál. Igen hosszú a völgy, kb. negyed órai gyaloglás után értük el a levezető köves utat. Ahogy haladtunk lefelé, a minősége mind jobb lett, mind kényelmesebb lett a gyaloglás. Eléggé elfáradtunk, mire a völgy végéig eljutottunk. Kicsit hosszúra sikeredett a mai túra, ha szintben nem is volt annyira kritikus. Egy viperát láttunk agyonverve az út vége felé. Állítólag egy farakás elhordói verték agyon, mivel a fatörzsek között húzta meg magát. Kár volt érte! 17 órakor indultunk vissza a szálláshelyünkre. Kivételesen majdnem időre hazaértünk. A vacsora ismét bőséges volt. Volt, aki még vacsora után sétálni ment, pedig másnap a Nagy-Pietrosz megmászása következett!
|
© 2006-2024 természetbarátok.hu